Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját! Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre! Legutóbbi módosítás: 2024. június 7.
A macOS az Apple által fejlesztett operációs rendszer, amelyet az Apple számítógépei használnak. 2024 márciusában a legfrissebb macOS verzió a macOS 14 Sonoma.[2] Az Apple következő macOS verzióját a 2024-es WWDC-n fogja bejelenteni, amely június 10-én kerül megtartásra.[3]
Az első Apple számítógépek operációs rendszerét Macintosh System Software-nek nevezték (1984–1987), ezt követte a System Software (1987–1997), majd a Mac OS (1997–2001) elnevezésű, ezeket szokás Classic Mac OS operációs rendszereknek nevezni. A teljesen újraírt, UNIX alapú Mac OS X[4] (1999–2011) és OS X (2012–2015) után jött a „macOS“ elnevezés (2015–), amelyet ma is használnak.
A macOS a szoftver verziószámok mellett önálló nevet is kap az Apple-től, rendre Kalifornia tájairól, a mostani a bortermeléséről híres Sonomáról.
Az Mac OS X operációs rendszer története 1985-ben kezdődött, mikor Steve Jobs-ot eltávolították az Apple éléről. Ekkor alapította meg Jobs a NeXT Computer nevű cégét, amelynek NeXTSTEP – később OpenStep – operációs rendszere a későbbi OS X alapjává vált. Jobs NeXT-es évei alatt az Apple is próbálkozott új operációs rendszer fejlesztésével, de a tervezetek sorban hamvába haltak, a várva várt Copland-ből sosem lett végleges kiadás, bár elemei beszivárogtak a Mac OS 8-ba.
A Windows tíz év után egyre inkább felzárkózott, leginkább a védett memória és modern multitasking terén, melyek hiányoztak a Mac OS-ből. A cég ezért operációs rendszer keresésbe fogott. A BeOS és a Windows NT kizárása után, 1996-ban az Apple végül 400 millió dollárért megvásárolta a NeXT Computert. Ezzel a lépéssel az Apple-höz került az objektumorientált, Unix alapú OpenStep, valamint vezető fejlesztője, Avie Tevanian. Ezzel egyidőben visszatért a céghez az alapító, Steve Jobs is, aki néhány hónappal később visszavette a cég irányítását. A Mac OS X fejlesztését az OpenStep, Mac OS 9 és BSD alapjain kezdték el a Rhapsody projekt keretein belül. E fejlesztés végállomása a Mac OS X 10.0 2001-es nyilvános kiadása lett.
A rendszer főbb változatai eleinte nagymacskákról kapták (kód)nevüket, melyek a 10.2-es verzió óta hivatalos névként is szolgálnak. A magyar nyelvű operációs rendszer megjelenéséig angol nevet használtak itthon az Apple viszonteladók. A 10.9-es verziótól kaliforniai nevezetes helyeiről nevezik el a verziókat. A 10.7 Lion rendszerrel bezáróan az operációs rendszernek volt szerver változata is.
A Mac OS X az Apple tizedik operációs rendszere volt. Ezért hibás az itthon köznyelvben elterjedt ó-es-iksz ejtés, a helyes ó-esz-ten, azaz OS tíz.
Az első Mac OS X béta hivatalos elnevezése, ezt kommunikálták a sajtóanyagokban is. A név a késői Mac OS verziók kódnevéhez hasonlóan zenei fogalom. A NeXTSTEP-en alapul, sok funkciót azonban a klasszikus Mac OS-ből vett át.
Ez volt az első felhasználók által elérhető verziója Apple régóta várt következő generációs kliens operációs rendszerének, de még mindig sok hibával működött. De megismerhető volt a FreeBSD alapú Unix magot elrejtő új Aqua felhasználói felület, a Quartz grafikusmotor ereje. A szoftver ára {{ volt, csak angol, német és francia nyelven volt elérhető. A Public Beta verzióban az Apple logó a menüsor közepére került, de sok felhasználói panasz miatt az Apple visszahelyezte az Apple logót az eredeti helyére a menü bal oldalára. A logó menüpont, amire kattintva a számítógéppel – és nem egyes alkalmazásokkal – kapcsolatos beállítások tehetők meg.[10][11][12][13]
2001 márciusában az Apple kiadta a Mac OS X első (hivatalos) verzióját. Az első kiadást aligha lehetett befejezettnek nevezni, de az Apple úgy érezte, hogy fontosabb az ütemterv betartása. A 10.0 továbbra is nagyon lassú volt (sokkal lassabb, mint a Mac OS 9), és hiányzott néhány fontos funkció, mint például az adat CD-írás vagy a DVD-videók lejátszása. Különösen az ablakok átméretezése volt rendkívül lassú. Ennek ellenére számos fejlesztést mutatott a Public Beta verzióhoz képest, és azt is bebizonyította, hogy az Apple hallgat a felhasználók megjegyzéseire és kritikáira. A fő probléma a rendelkezésre álló szoftver hiánya volt. Az első alkalmazások, amelyek az új rendszerre megjelentek, többnyire megosztó szoftverek voltak, és eltartott egy ideig, amíg az első nagyobb alkalmazásokat[14][15] átírták, hogy natívan[16] futhassanak az OS X alatt.[17]
A 2001 szeptemberében kiadott 10.1 jelentős lépés volt a 10.0-hoz képest. Míg a Mac OS 10.0 egy újabb béta verziónak tűnt, a 10.1 volt az első OS X, amelyet ténylegesen lehetett használni. Az alkalmazásindítási idő, az ablakok átméretezése és a menük lényegesen gyorsabbak voltak, a dokk[18] (Dock) mozgatható, testre szabhatóbb felület, továbbfejlesztett 3D grafikus teljesítmény, több száz illesztőprogram külső gyártók nyomtatóihoz, kamerákhoz, kamerákhoz, MP3-lejátszókhoz és tárolóeszközökhöz, valamint további hálózati integráció – néhány az új vagy továbbfejlesztett szolgáltatások közül. A 10.1 ingyenes frissítés volt a 10.0 tulajdonosai számára. Mérete miatt azonban nem volt letölthető az internetről, hanem vagy közvetlenül az Apple-től kellett megrendelni (szállítási költség 20 dollár), vagy egy Apple Store-t személyesen felkeresve átvehető volt írott CD-R-n.[19]
A Jaguár „családi csomagban“ volt elérhető, egy háztartásban öt külön számítógépre lehetett feltelepíteni, itthon sok kisvállalkozás élt vissza a lehetőséggel. A Jaguar volt az első Mac OS X, amely nyilvánosan használta kódnevét marketingben és reklámokban. Ennek érdekében az Apple a Mac OS X doboz csomagolását egy új, jaguár témájú dobozra cserélte, a hordozón a Pixar animációs stúdió számítógéppel generált jaguárbundájával. A Jaguar számos új funkciót vezetett be, beleértve az MPEG-4 támogatást a QuickTime-ban, a címjegyzéket és a kézírás-felismerést segítő Inkwell-et. Tartalmazza továbbá az Apple Zeroconf[20] implementációjának első kiadását, a Rendezvous-t (később Bonjour névre keresztelték), amely lehetővé teszi, hogy az ugyanazon a hálózaton lévő eszközök automatikusan felfedezzék egymást, és elérhető szolgáltatásokat, például fájlmegosztást, megosztott szkennereket és nyomtatókat kínáljanak a felhasználónak. A Jaguarral debütált a Quartz Extreme, egy olyan technológia, amely – szoftvert mellőzve – közvetlenül a videokártyát használja ablakok összeállításához. A Jaguar felhasználói felülete is módosult, hogy a frissített Sherlock 3[21] segítségével keresési funkcióval bbővült a Finder. A Jaguar megkapta a Common Unix Printing System-et (más néven CUPS-t), a Unix-szerű operációs rendszerek moduláris nyomtatási rendszerét és a MicrosoftWindows hálózatok továbbfejlesztett támogatását. Az a nyílt forráskódú Sambát használja az SMB távoli fájlelérési protokoll szervereként és egy FreeBSD-eredetű virtuális fájlrendszer modult az SMB kliensként. A híres Happy Mac-et[22], amely majdnem 18 éven át üdvözölte a Mac-felhasználókat a Macintosh indítási folyamata során, a Jaguár bevezetésével egy nagy szürke Apple logóra cserélték. A Jaguárhoz PowerPC G3 vagy G4 processzor és legalább 128 MB RAM kellett.[23][24][25]
A 2003-as WWDC-n jelentették be a Panthert. A Panther számos új funkciót vezetett be, mint például az új ablakkezelő Exposé[26], a továbbfejlesztett Finder (fájlkezelő), a személyes fájlok AES-128 titkosítása, az Előnézet[27] (angolul: Preview) továbbfejlesztett verziója, a faxolás, a gyorsabb levelezés és a Font Book (betűkészlet-kezelő eszköz). Emellett az iDisk hozzáférése és szinkronizálása is jelentősen javult. A legnagyobb figyelmet azonban két új funkció kapta: a gyors felhasználóváltás (Fast User Switching) és az Xcode[28]. A gyors felhasználóváltás volt az egyik legjobban várt funkció, amely lehetővé tette a Mac számítógépet használó felhasználók számára, hogy az alkalmazásokból való kilépés és kijelentkezés nélkül váltsanak a felhasználói fiókok között. A Mac OS X grafikus erejét felhasználva a felhasználók közötti váltást 3D-s animáció mutatta. Az Xcode egy új fejlesztőeszköz volt a Mac OS X alkalmazásokhoz, jelentősen megnövelte az alkalmazások fordítási sebességét. A Panthert 129 dollárért adták el az Egyesült Államokban.[29][30]
A Tiger 2005. április 29-én jelent meg a Mac OS X operációs rendszer leghosszabb ideig futó verziója lett. Az új funkciók közé tartozik a Spotlight[31]nevű gyorskereső rendszer, a Safari webböngésző új verziója, a Dashboard[32], az új „Unified” téma, valamint a 64 bites címzés továbbfejlesztett támogatása a Power Mac G5-ökön. A Tiger-t minden új Macintosh számítógépre előre telepítették, és frissítésként is elérhető volt a támogatott Mac OS X rendszerek felhasználói számára. A Tiger volt az operációs rendszer első verziója, amely Apple-Intel architektúrájú gépeken működött. A 2007 márciusában a Mac OS X v10.4 testre szabott verzióját „Apple TV OS” névvel mutatták be, ez a szokásos grafikus felhasználói felületet a Front Row[33] frissített verziójával váltja fel.[34][35] Hat héttel a hivatalos megjelenés után az Apple ké millió példányt szállított ki a Tigerből, ami az összes Mac OS X felhasználó 16 százalékát jelenti. Az Apple azt állította, hogy a Tiger volt a legsikeresebb Apple OS kiadás a cég történetében.[36] A 2007. június 11-i Worldwide Developers Conference-en az Apple vezérigazgatója, Steve Jobs bejelentette, hogy a 22 millióOS X-felhasználó több mint 67 százaléka Tigert használt.[37]
A Leopard 2007. október 26-án jelent meg.[38] Az Apple kedvezményes áru frissítést kínált azoknak, akik 2007. október 1. és 2007. december 29. között olyan új Apple számítógépeket vásároltak, amelyeken nem volt előre telepítve a Leopard. Az Apple szerint a Leopard több mint háromszáz változtatást és fejlesztést tartalmazott, beleértve az operációs rendszer alapvető összetevőit, a mellékelt alkalmazásokat és fejlesztői eszközöket. A Leopard asztala jelentősen átdolgozott felületet hozott, áttervezték a Dock-t[18], megjelent a Stacks[39], a menüsor félig átlátszóvá lett. Frissült a Finder, átvette az iTunesban használt látott Cover Flow[40] vizuális navigációs felületet. Az egyéb figyelemre méltó funkciók közé tartozik a 64 bites grafikus felhasználói felület alkalmazások írásának támogatása, a Time Machine[41] nevű automatizált biztonsági mentési segédprogram, a Spotlight[31] keresések támogatása több gépen, valamint a Front Row és a Photo Booth[42] A Leopárd kibocsátása az iPhone fejlesztése miatt csúszott[43][44], először 2006 végén tervezték a bemutatását[45], végül 2007 októberében lett elérhető az operációs rendszer.[46] A bemutatót követő hétvégén két millió példányt értékesítettek.[47]
A Snow Leopardot 2009. június 8-án, az Apple Worldwide Developers Conference-en (WWDC) mutatták be nyilvánosan.[48] A Mac OS X korábbi verzióitól eltérően a Snow Leopard célja a jobb teljesítmény, a nagyobb hatékonyság és a rendszer memóriaigényének csökkentése volt elsősorban, nem is tartalmazott sok újdonságot. A csökkentésre lehetőséget adott, hogy ez volt az első olyan operációs rendszer System 7.1.1 óta, amely nem futott a PowerPC processzort használó számítógépeken. Mivel a csak PowerPC-n futó alkalmazások futtatását lehetővé tevő Rosetta alkalmazás kikerült következő operációs rendszerből, a Hóleopárddal az Apple elvágta a múltjához kötődő szálakat, és az Inteles jelenjére és jövőjére koncentrált. Az operációs rendszerrel együtt előre telepített, Apple fejlesztette szoftverek nagy részét alaposan átírták ehhez a kiadáshoz, hogy teljes mértékben kihasználhassák a modern Macintosh hardver előnyeit. Új programozási keretrendszereket hoztak létre. Ilyen az OpenCL-t, amelyek lehetővé teszik a szoftverfejlesztők számára, hogy grafikus kártyákat érjenek el alkalmazásaikban.[49][50]
A "Lion" verziót 2011. július 20-án adták ki. Újdonság volt a Mac App Store, az iPhone alkalmazásához hasonló webáruház, amelyből csak számítógépen futtatható alkalmazások vásárolhatók meg. Ellentétben az iOS App Store-ral, a Mac App Store nem tartalmazza az összes telepíthető alkalmazást, sőt, inkább csak töredéküket. A nagy fejlesztők – jellemzően, de nem kizárólag, Adobe, Microsoft programok az adott cégtől vásárolhatók meg. A grafikus felhasználói felületen végrehajtott változtatások közé tartozik a Launchpad megjelenése (ez a futtatható alkalmazásokat az iOS-eszközök kezdőképernyőjéhez hasonlóan mutatja), az automatikusan elrejthető görgetősávok, amelyek csak használat közben jelennek meg, valamint a Mission Control, amely egyesíti az Exposé[26], Spaces [51], Dashboard[32] és teljes képernyős alkalmazások egyetlen felületen belül. Fontos módosítás volt, hogy a bezárt alkalmazások újranyitva a bezárás előtti állapotban nyílnak meg. Ezen túlmenően az összes alkalmazás dokumentuma automatikusan mentődött (kivéve azokat, amelyek ezt az operációs rendszer funkciót szándékosan kizárták, mint eleinte az Office alkalmazások), így a felhasználóknak nem kell aggódniuk az el nem mentett dokumentumok miatt. A Lion volt az első operációs rendszer verzió, amely nem támogatja a 32 bites processzorokat. A Rosetta, a kizárólag PowerPC-s szoftverek futtatását Intel processzoron lehetővé tevő megoldást az Apple elhagyta a Lionból. A Lion volt az első operációs rendszer, amely kizárólag a Mac App Store-ból volt letölthető. Az Apple később két alternatív disztribúciós mechanizmust jelentett be a szélessávú internet-hozzáféréssel nem rendelkező felhasználók javára: a bolti letöltések a kiskereskedelmi Apple Store-okban, valamint az operációs rendszert tartalmazó USB flash meghajtó megvétele.[52][53][54] Az új operációs rendszert egy nap alatt egy milliónál többször töltötték le.[55]
Az Mountain Lion 2012. július 25-én jelent meg. Az Apple a korábbi verzióknál használt Mac OS X elnevezés helyett a Mountain Lion esetében már következetesen az OS X elnevezést használta. A korábbi operációs rendszerben meglevő Mail (levelezés) és Naptár (Calendar) alkalmazásokból kivált a Jegyzetek (Notes) és az Emlékeztetők (Reminders), hogy az alkalmazások adatai szinkronizálhatóak legyenek a megfelelő iOS alkalmazások adataival. Az iChatet – szintén adatszervezési okok miatt – az Apple lecserélte az Üzenetek (Messages) szolgáltatásra. Az operációs rendszerrel a felhasználók megkapták a Safari 6-ot is. Újdonság volt a – szintén iOS-ben megismert – Értesítési Központ megjelenése. Az értesítések a Macen ez a kijelző jobb felső sarkában jelennek (2024-ben is) meg. A kijelző jobbról behúzható oldalsávján is megtalálhatók az értesítések. Értesítés az alkalmazásoktól érkező üzenet, riasztás.[56] A Mountain Lion-ból három millió darab kelt el az első négy napban.[57]
Az OS X Mountain Lion utóda, 2013. június 10-én jelentették be, és ugyanaz év október 20-tól volt ingyenesen elérhető és frissíthető az App Store-ból. Újdonság benne a korábban csak az iOS-ben elérhető Térkép (Maps) és az iBooks (az Apple e-könyv olvasó) alkalmazások. Megújul a Safari, a Naptár (Calendar), az Értesítések (Notifications) és a Finder is. Utóbbi újdonsága a teljes képernyős mód és a fülek használata. A Naptár kinézete teljesen más lett, új funkciókat kapott, összekapcsolták a Térképpel. Az iBooks-ban megjegyzéseket lehet fűzni egyes szövegrészletekhez. Javítottak az iCloud integráción. Az Apple szakított az Mac OS X kezdeteitől alkalmazott névadási gyakorlattal és a nagymacskák helyett az új operációs rendszereket kaliforniai tájakról, természeti képződményekről nevezni el.[58][59][60]
A Yosemite (ejtsd: „jouszemiti” – IPA:[joʊˈsɛməti]) verziót 2014. június 2-án jelentették be az azévi Worldwide Developers Conference (WWDC) rendezvényen. Ekkortól vált elérhetővé az alkalmazás–fejlesztők számára , a nyilvános béta-tesztelők pedig 2014. július 24-én jelent meg. A felhasználók október 16-ától vásárolhatták meg az operációs rendszert.[61] A Yosemite-ben a felhasználói felület módosult, erősen hatott rá az iOS 7. A „flat design“[62] ellentéte volt a korábbi térhatást keltő dizájnnak. A dizájn váltás miatt áttervezték az alkalmazás ikonokat (de nem sikerült az összeset), a világos és sötét színsémákat kínáltak, valamint az alapértelmezett rendszerbetűtípust, a Lucida Grande-t[63] lecserélték Helvetica Neue-re[64]. A Dock egy 2D-s (lapos) áttetsző téglalap lett a skeuomorf[65] üvegpolc helyett. Az új Handoff funkció lehetővé teszi, hogy az operációs rendszer integrálódjon az iOS 8 eszközökkel Bluetooth LE és Wi-Fi kapcsolaton keresztül. A felhasználók telefonhívásokat kezdeményezhetnek és fogadhatnak iPhone-on a Mac számítógépen kihangosítva, szöveges üzeneteket küldhetnek és fogadhatnak, aktiválhatnak személyes hotspotokat.[66]
Az El Capitan ismét a teljesítmény, a stabilitás és a biztonság novelésére összpontosított. Az El Capitan 2015. szeptember 30-án jelent meg ingyenes frissítésként a Mac App Store-on keresztül. Többérintéses gesztusokat – trackpaden és egéren – adott a Levelezés (Mail) és az Üzenetek (Messages) alkalmazásokhoz. A Térképben (Maps) elkezdődött a nagyvárosok – Berlin, London, Mexikóváros, Párizs, Sanghaj, Toronto és amerikai városok – közlekedési információinak megjelenítése. A Jegyzetek (Notes) alkalmazás az iOS-es Jegyzetekhez hasonló átalakításon esik át, hatékonyabb szövegfeldolgozási képességeket kap, megjelenik a teendőlista (to-do-list), a weboldal beépített előnézete, fényképek és videók, digitális vázlatok, térképhelyek és egyéb dokumentumok és médiatípusok. Az El Capitan új, System Integrity Protection (SIP) nevű biztonsági funkcióval rendelkezik, amely megvéd bizonyos rendszerfolyamatokat, fájlokat és mappákat más folyamatok általi módosítástól vagy manipulációtól még akkor is, ha root[67] felhasználó vagy root jogosultsággal rendelkező felhasználó hajtja végre (sudo).[68][69]
Ez az első macOS nevű operációs rendszer. A Sierra a 2012-ben kiadott OS X Mountain Lion óta az első, amely nem fut minden olyan számítógépen, amelyet az előző verzió támogat. A Siri beépült a rendszerbe. A felhasználók a Dockon, a menüsoron vagy egy billentyűparancson keresztül érhetik el, az eredmények a jobb felső sarokban lévő felületen jelennek meg. A Siri üzeneteket küldhet, kereshet az interneten és a fájlok között és módosíthatja a beállításokat. Az eredmények interaktívak, és megoszthatók más alkalmazásokkal, vagy rögzíthetők az Értesítési központhoz. A Fotók alkalmazás továbbfejlesztett arcfelismerést kapott, tárgy- és esemény–felismeréssel is rendelkezik. A hasonló képeket arcok, helyszínek és tárgyfelismerés segítségével csoportosítja, hogy „emlékeket“ hozzon létre. Az „emlékek“ kép-diavetítéseket tartalmaznak átmenetekkel és az algoritmus által kiválasztott zenével, amelyet a felhasználó tetszése szerint módosíthat. Az Emberek album a fotókat az arcfelismert személyek szerint rendezi, a Helyek a metaadatban tárolt GPS alapján vagy kézzel beazonosított fényképeket térképen jeleníti meg. A fejlesztők számára lehetővé vált, hogy Apple Pay gombot ágyazzanak be online üzleteikbe. A Safariban a felhasználók az Apple Pay gombra kattintva fizethetnek, majd biztonságosan lebonyolíthatják a vásárlásokat iPhone vagy Apple Watch segítségével. Az iCloud Drive szorosabban integrálódott az operációs rendszerbe. A felhasználók elérhetik az összes fájlt iPhone, iPad, Mac vagy Windows PC-ről, valamint az icloud.com webhelyről. Az optimalizált tárolás funkicó automatikusan tárhelyet szabadít fel, feltölti a régi fájlokat, fényképeket, filmeket és e-mail mellékleteket az iCloudba. A közelmúltban létrehozott fájlok és a legutóbbi fotók a Mac számítógépen maradnak, így biztosítva a gyors hozzáférést. A több ablakot támogató alkalmazások egy ablakon belül több lapot támogatnak, így a felhasználó a Safarihoz hasonlóan rendszerezheti az ablakokat. Amikor a felhasználók Apple Watch-ot viselve közelítik meg Mac-jüket, automatikusan bejelentkeznek az asztali fiókjukba. A vágólap megosztható a közeli macOS Sierra és iOS 10 eszközök között kivágás, másolás és beillesztés céljából.[70][71]
A High Sierra-t a 2017-es WWDC-n jelentették be 2017. június 5-én. Ez a verzió is inkább teljesítménybeli fejlesztésekre és technikai frissítésekre összpontosított, mint sem új felhasználói funkciókat adott a felhasználóknak. Jelentős frissítésen esett át a Fotók (Photos) és a Safari. A macOS alapértelmezett fájlrendszere az Apple File System (APFS[72]) lesz a HFS Plus[73] helyett. Támogatja a 64 bites inode[74] Úgy tervezték, hogy az olyan gyakori feladatokat, mint a fájlok sokszorosítása és a mappa tartalmának megtalálása gyorsabb legyen. Beépített titkosítással, összeomlásbiztos védelemmel és egyszerűsített adatmentéssel is rendelkezik. A High Sierra hardveres gyorsítással[75] támogatta a hatékony videokódolást (HEVC), valamint bevezette a HEIF képfájlformátumot[76] A Safari új „Intelligens nyomkövetés megelőzése” funkcióval rendelkezett, amely gépi tanulást használt, hogy megakadályozza harmadik felek nyomon kövessék a felhasználót böngészése során. A Safari blokkolta az automatikusan lejátszódó videók indítását, ez feloldható volt.[77][78]
|2018. június 4-én mutatták be a fejlesztői verziót. A legszembetűnőbb újítása a Sötét Mód, amely az egész felületet sötétté alakítja, illetve hozzátartozik egy napszak-érzékeny (ún. Dinamikus) háttér. A rendszerrel együtt jött a Paklik nevű funkció, amellyel az Íróasztalon egy csoportosítást lehet alkalmazni a fájlokra, hogy egy kupacban legyenek.
Újdonságnak számít még az is, hogy az iOS-ben megismert Apple News, Hangjegyzetek, illetve a Részvények nevű alkalmazások megjelentek a rendszerben. Az adatvédelemre is nagy hangsúlyt fektettek a fejlesztők, mert már szabályozni lehet azt, hogy a programok milyen adatokat gyűjthetnek rólunk.
A macOS Catalina búcsút int a 32 bites alkalmazásoknak, megszünteti az iTunes-t, és 3 alkalmazássá válik szét: Zene, Podcastok, és TV. Az iPad-es alkalmazásokat mostantól könnyedén át lehet rakni a Macre, a Fotók alkalmazásnak megújult a Fotók füle, az Emlékeztetők teljes körűen megújultak. Újdonság az is, hogy a Mac kijelzőjét ki lehet vetíteni az iPad-re, illetve a Képernyőidő is elérkezik a Mac-hez, illetve a Lokátor is bemutatkozik, mellyel a barátunkat, és az eszközeinket könnyen meg tudjuk keresni, akár offline is. A Hangvezérlés segítségével akár a hangunkkal is tudjuk vezérelni a Mac-et (akár magyarul is).
A macOS Big Sur beköszöntével a fő verziószám először változik meg a macOS történelmében, ezúttal már nem a 10-es, hanem a macOS 11-es verziócsaládba tartozik. A Big Sur már nem csak az Intel processzorokat, hanem az ARM processzorokat is támogatja, pontosabban az Apple Silicon processzorokat. Teljesen új grafikus felületet kapott a rendszer: új ikonok, alkalmazáskinézetek, stb. A Safari ezúttal is nagy frissítést kapott, beleértve néhány jelentős sebességjavítást. Az Apple szerint a böngésző akár 50%-kal gyorsabban képes megnyitni a gyakran látogatott oldalakat, mint a Chrome. A vezérlőközpont a mobil verzióból áthozott néhány funkciót: a fényerő állítását és a sötét mód be/kikapcsolását. Az Üzenetek alkalmazás megújult, most már az iOS-ben megszokott effektek is megjelennek a Macen.
A macOS Monterey hasznos újdonságokkal pótolja a Big Sur hiányosságait. Megjelenik a Universal Control, mely segítségével a Mac számítógépünkről akár több közelünkben lévő iPad-et vagy iMac-et tudunk irányítani. A Parancsok alkalmazás és az AirPlay először jelenik meg macOS-en, illetve a Safari ismét hatalmas frissítést kapott, beköszöntenek az oldalcsoportok, és a MacBook-okon elérhetővé válik az akkumulátor csökkentett üzemmódjának bekapcsolási lehetősége.
Már az első bekapcsoláskor feltűnik, hogy a macOS felülete eltér a Windows alatt megszokottól. Alapértelmezetten a képernyő alján megtaláljuk a dokkot, ami érdekes keveréke a már futó és az épp nem futó, de gyakran használt alkalmazásoknak. A képernyő tetejét pedig a fix menüsor foglalja el, amin az épp fókuszban levő alkalmazás beállításait láthatjuk. Vannak továbbá menüsorban futó alkalmazások is – ilyen a képernyőképen látható csevegőprogram buborékja vagy konfabulator fogaskerekei is –, továbbá egyes programok visszajelző funkcióját is meg lehet itt jeleníteni (óra, hálózat, cpu terhelés stb.). Itt kap helyet a Tiger rendszerben bemutatott Spotlight kereső kezelőfelülete is.
A Unix-szerű rendszereknél megszokott módon a felhasználó számára egy felhasználói könyvtárat biztosít, a Home-ot, ahol teljes jogkörrel rendelkezik, hasonló jogokat élvez a felhasználó az általa létrehozott könyvtárakban is. Ezzel szemben a rendszerkönyvtárakhoz adminisztrátori jogosultság szükséges.
Feltűnő különbség továbbá, hogy a legtöbb alkalmazás egy .app fájlnak látszik, aminek bár megtekinthetjük tartalmát, a mindennapi használatban erre nincs szükségünk. Ez az Application bundle szerkezet az macOS egyik elődjéből a NeXTSTEP operációs rendszerből származik, ahonnan a rendszer a Mach mikrokernelt is örökölte. Ennek köszönhetően keveset kell válogatnunk az Applications könyvtárban, ha futtatható fájlt akarunk találni, hiszen minden .app-ot el tudunk indítani egy dupla kattintással.
Egyszerűen állítható a rendszer nyelve (2005. augusztustól letölthető magyar lokalizációval, a Lion 10.7 óta pedig az Apple maga is kínál magyar nyelvet a macOS-hez)
Beépített monitorkalibrációs eszközök (grafikai és nyomdai felhasználás támogatása)
Gyors ablakváltás, asztal elérés az Exposé-val (10.3 Panther óta)
Ez a szakasz részben vagy egészben a macOS című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
↑What is an operating system (OS)?. Apple Inc, 2004. július 15. (Hozzáférés: 2006. december 20.) „The current version of Mac OS is Mac OS X (pronounced "Mac O-S ten").”
↑A kaliforniai Mavericks szörf–hely Észak-Kaliforniában, a Pillar Point Harboron kívül, Half Moon Bay városától északra, Princeton-by-the-Sea faluban. Egy erős téli vihar után a Csendes-óceán északi részén a hullámok rutinszerűen nyolc méternél is magasabbak lehetnek, néha elérik a tizennyolc métert. Az egy szokatlan alakú víz alatti sziklaképződményen megtörő hullámok ereje szeizmográfon is látható. Mavericks télen célpont a világ legjobb nagy hullámú szörföseinek. A szörfösökről szól a Mavericks – Ahol a hullámok születnek film.
↑Az El Capitan (spanyolul: El Capitán: "a kapitány" vagy "a főnök") függőleges sziklaképződmény a Yosemite Nemzeti Parkban, a Yosemite-völgy északi oldalán, annak nyugati vége közelében. A gránit monolit körülbelül 914 méter magas a legmagasabb oldala mentén, és világhírű hely a magas fal mászáshoz, beleértve a segédmászást, a szabad mászást.
↑A sziklás Santa Catalina-sziget az Egyesült Államok nyugati partjánál, Los Angeles közelében, a Santa Catalina-öbölben található. Ferenczy Gábor: Catalina (az új macOS nevét adó sziget) VIII.. Almalap blog, 2019. augusztus 21. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
↑Kalifornia állam központi partjának egy zord és hegyes szakasza, a Carmel Highlands és San Simeon között, ahol a Santa Lucia-hegység hirtelen emelkedik ki a Csendes-óceánból. Gyakran dicsérik drámai tájaiért. A Big Surt az „Egyesült Államok leghosszabb és legfestőibb beépítetlen partszakaszának” nevezik, „a világ egyik leggyönyörűbb partvonala, egy elszigetelt útszakasz, mitikus hírű. A kilátások, a vörösfenyőerdők, a túrázás, a strandok és más szabadidős lehetőségek tették Big Sur-t a világ minden tájáról érkező látogatók népszerű célpontjává. Évente 4,5-7 millió látogatójával az Egyesült Államok legnépszerűbb turisztikai célpontjai közé tartozik. A Yosemite Nemzeti Parkhoz hasonlítva lényegesen kevesebb szolgáltatással, kevesebb parkolóval, utakkal és kapcsolódó infrastruktúrával rendelkezik. Itt lakott Lawrence Ferlinghetti költő, David Packard (a Hewlett-Packard egyik név adója) és Zsigmond Vilmos, a világhírű, Oscar-díjas magyar operatőr, aki 2016. január elsején Big suri otthonában hunyt el.
↑Apple Unveils Mac OS X (angol nyelven). apple.com, 2000. január 5. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
↑Natív: minden segítség, segédszoftver és képességbeli korlátozás nélküli használat. A nem natív alkalmazások szimulált, emulált környezetben futnak, esetleg valós idejű fordítással.
↑A zeroconf olyan technológiák összessége, amelyek automatikusan létrehoznak egy használható számítógépes hálózatot az Internet Protocol Suite (TCP/IP) alapján, amikor a számítógépek vagy a hálózati perifériák összekapcsolódnak. Nem igényel kézi kezelői beavatkozást vagy speciális konfigurációs szervereket. A zeroconf nélkül a hálózati rendszergazdának be kell állítania a hálózati szolgáltatásokat, például a Dynamic Host Configuration Protocol (DHCP) és a Domain Name System (DNS) rendszert, vagy kézzel kell konfigurálnia az egyes számítógépek hálózati beállításait. A Zeroconf három alapvető technológiára épül: a numerikus hálózati címek automatikus hozzárendelése a hálózati eszközökhöz, a számítógépek gazdagépneveinek automatikus elosztása és feloldása, valamint a hálózati szolgáltatások, például a nyomtatóeszközök automatikus helymeghatározása.
↑Macintosh gép indításakor hang mellett egy kis Macintosh képe jelent meg, amely a sikeres indítás esetén mosolygott, rendszerhiba esetén lekonyult a szája megfelelő hangkísérettel. A hangoknak fontos szerepe volt, jelezte, hogy a rendszerindítás melyik fázisban van.
↑ abAz Exposé, – Mac OS X 10.7 Lion óta Mission Control – az operációs rendszer egyik funkciója, amely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy a következőket tegye:
az összes megnyitott alkalmazás összes ablakának megtekintése
egy adott alkalmazás összes megnyitott ablakának megtekintése
az összes alkalmazásablak elrejtése és az asztal megjelenítése
alkalmazásablakok kezelése több valódi és virtuális kijelznőn
A funkciók előhívhatók billentyűzet-kombinációval, trackpaden vagy egéren végzett új mozdulattal.
↑Az Előnézet alkalmazással PDF és kép fájlok nyithatók meg, annotálhatók, megvághatók, átméretezhetők és más fájl-formátumba átkonvertálhatók. A legtöbbet használt Adobe Acrobat Reader parancs megtalálható az Előnézetben.
↑ abA Spotlight az Apple macOS és iOS operációs rendszereinek rendszerszintű keresési funkciója. A Spotlight az eszköz bekapcsolását követően index állományt hoz létre a rendszeren lévő összes elemről és fájlról – a fájlokba beleolvasva feldolgozza a levélben csatolt Word dokumentumba illesztett Excel diagram feliratait is –, ezeket valós időben frissíti. Ezért a felhasználó azonnal megtalálja a számítógépen keresett adatot, beleértve a dokumentumokat, képeket, zenéket, alkalmazásokat és rendszerbeállításokat. Ezen túlmenően a dokumentumokban és a webböngésző előzményeiben vagy a könyvjelzőkben lévő weboldalakon meghatározott szavak között lehet keresni. Lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy szűkítse a keresést létrehozási dátumokkal, módosítási dátumokkal, méretekkel, típusokkal és egyéb attribútumokkal. A Spotlight emellett gyors hozzáférést biztosít a beépített New Oxford American Dictionary definícióihoz és a számológép funkcióihoz. A keresés során a menüsorban található Spotlight beírt betűnként ad találati listát, a lista a korábbi felhasználási szokás alapján feltételezett találati lista. Természetesen ezen nem szerepelhet az összes találat – példa: a felhasználó az „az“ névelőre keres. Teljes találati listát a Finderben végrehajtott keresés ad. Az összes keresést a Spotlight motor végzi. A Spotlight az iPhone OS 3-ra 2009. március 17-én került fel.
↑ abA Dashboard az operációs rendszereinek – mára már megszűnt – szolgáltatása, amelyet másodlagos asztalként használtak minialkalmazások, úgynevezett „widget“-ek futtatására. Ezek egyszerű alkalmazások, amelyek elindítása nem igényel időt. A macOS-hez mellékelt Dashboard-alkalmazások között szerepelt tőzsdei jegyzés, időjárás-jelentés, számológép és jegyzettömb. Később bármilyen weboldalról kivágott részlet futtatása vált lehetségessé, illetve az App Store-ból további widgetek voltak letölthetők.
↑A Front Row médiaközpont szoftveralkalmazás volt a Macintosh számítógépekhez és az Apple TV-hez. Célja videók, fotók, podcastok és zenék számítógépről, optikai lemezről vagy az internetről való keresése és lejátszása volt. A szoftver az iTunes-ra és az iPhoto-ra támaszkodott. Az első verzió 2005 októberében jelent meg, két jelentős átdolgozása után a Mac OS X 10.7-ben megszűnt.
↑A Dockba helyezett mappa tartalmát több féle képpen lehetett megjeleníteni. A korábban létezett „legyező“ és „rács“ mellé most csatlakozott a „lista“ nézet.
↑A Cover Flow animált, háromdimenziós grafikus felhasználói felület, amely dokumentumok, webhelyek könyvjelzői, albumborítók vagy fényképek pillanatképeinek vizuális lapozására szolgál.
↑A Time Machine az Apple által kifejlesztett asztali operációs rendszer biztonsági mentési mechanizmusa. A szoftvert úgy tervezték, hogy mind a helyi tárolóeszközökkel, mind a hálózathoz csatlakoztatott lemezekkel működjön, általában USB vagy Thunderbolt segítségével csatlakoztatott külső meghajtókkal használják. A Time Machine-t a macOS 11 Big Surban megújították, hogy támogassa az APFS-t, ezáltal „gyorsabb, kompaktabb és megbízhatóbb biztonsági mentést“ tesz lehetővé, mint korábban lehetséges volt. A Macintosh gépeken található Time Machine alkalmazás az, amivel az eltárolt adatok visszakereshetők és visszaállíthatók. A Macintosh csere esetén az új gépre a Time Machine adatok átvihetők, az új gépre átkerül minden adat, ami az előző Macen megvolt.
↑A Photo Booth a macOS és iPadOS operációs rendszerekhez kifejlesztett alkalmazás, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy fényképeket és videókat készítsenek az eszköz beépített kamerájával. A képekre és videókra az Apple készítette, többnyire vicces, a 2020-as évek Instagram szűrőire hasonlító, effektek voltak rátehetők,
↑A Spaces lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy több virtuális asztalt hozzanak létre, amelyek megfelelnek a felhasználó egyedi igényeinek vagy munkaszokásainak. A felhasználó például létrehozhat és hozzárendelhet „területet” az irodai munkához, lehetővé téve a felhasználó számára, hogy a munkával kapcsolatos alkalmazást (például szövegszerkesztőt vagy táblázatkezelőt) teljes képernyőn futva használjon, majd váltson egy másikra, böngészhet az interneten vagy navigálhat a fájlstruktúrában a Finder ablakaiban. Legfeljebb tizenhat teret lehet létrehozni, és az alkalmazások meghatározott helyekhez köthetők. A terek között többféleképpen lehetett navigálni.
↑A „flat design“ minimalista tervezési nyelv vagy tervezési stílus, amelyet gyakran használnak a grafikus felhasználói felületeken (GUI) (például webalkalmazásokban és mobilalkalmazásokban), valamint olyan grafikus anyagokban, mint a plakátok, művészetek, útmutató dokumentumok és kiadói termékek. Elnevezése mutatja, a használt grafikai elemek síkbeliek, nem akarnak 3D-s hatást kelteni, kimondottan kerülik azt. Itthon a „lapos dizájn“ néven szokás említeni.
↑A Lucida Grande betűcsalád.Lucida Grande humanista sans-serif (talpatlan) betűtípus, a "humanista" jelző arra utal, hogy a betűtípus a reneszánsz kalligráfia és a kézzel írott betűk formavilágából merít ihletet, így olvashatóbb és barátságosabb megjelenést kölcsönöz a szövegnek. A Charles Bigelow és Kris Holmes által tervezett Lucida betűtípuscsalád tagja. Az Apple a Macintosh gépeinek operációs rendszer betűcsaládjaként használta a 1999-től az OS X 10.10-ig.
↑A Helvetica Neue betűcsalád.A Helvetica, eredeti nevén Neue Haas Grotesk, széles körben használt sans-serif (talpatlan) betűtípus, amelyet 1957-ben fejlesztett ki Max Miedinger és Eduard Hoffmann svájci betűtípus–tervező. A Neue Helvetica (német kiejtés: [ˈnɔʏ̯ə]), egyes digitális fájlokban néha Helvetica Neue, a betűtípus átdolgozása szerkezetileg egységesebb magasság- és szélességkészlettel. Az egyéb változtatások közé tartozik a jobb olvashatóság, a nehezebb írásjelek és a számok térközének növelése.
↑A "skeuomorf" magyar jelentése "álfunkcionális díszítmény" vagy "látszatdísz". A kifejezés olyan tervezési elemeket ír le, amelyek ugyan funkcionálisak voltak egy régebbi technológiában vagy környezetben, de a modern változatokban már csak esztétikai célokat szolgálnak, utalva az eredeti funkciójukra. Például a digitális felületeken a papírhoz hasonló jegyzettömbök vagy a fémes megjelenésű kapcsolók skeuomorf dizájnelemek, amelyek a valódi tárgyak külsejét imitálják anélkül, hogy azok valódi funkcióját ellátnák.
↑A felhasználói felületet használva az admin jogosultság a legerősebb. Az OS magját adó unixban a root, amely több joggal bír, mint az említett admin. A felhasználói felületen a Terminal alkalmazást futtatva lehetséges unix parancsokat használni, így lehet root joggal cselekedni (sudo).
↑Az Apple File System (APFS) egy szabadalmaztatott fájlrendszer, amelyet az Apple Inc. fejlesztett ki. Célja az APFS elődje, a HFS+ (más néven Mac OS Extended) alapvető problémáinak megoldása ezeken az operációs rendszereken. Az APFS szilárdtestalapú (merevlemez, nem SSD) meghajtók tárolására optimalizált, többek között támogatja a titkosítást, a pillanatfelvételeket és a fokozott adatintegritást.
↑A HFS Plus vagy HFS+ (más néven Mac OS Extended vagy HFS Extended) az Apple által kifejlesztett naplózó fájlrendszer. Az 1998-ban bemutatott Mac OS 8.1-ben a hierarchikus fájlrendszert (HFS) váltotta. A HFS+ az elsődleges Mac OS X fájlrendszer volt egészen addig, amíg fel nem váltotta az Apple File System (APFS) rendszer. A HFS+ az iPod digitális zenelejátszó által támogatott formátumok egyike. A HFS Plus nagy fájlokat (is) támogatott (32 bites blokkcímek 16 bites helyett), valamint a Unicode-ot használt. A HFS-hez hasonlóan a HFS Plus is B-fákat használt a legtöbb kötet metaadatának tárolására, de a legtöbb merev hivatkozásokat támogató fájlrendszerrel ellentétben a HFS Plus támogatta a könyvtárakra mutató merev hivatkozásokat. A HFS Plus legfeljebb 255 karakter hosszúságú fájlneveket és az NTFS-hez hasonló n-elágazású fájlokat tett lehetővé, bár 2005-ig szinte egyetlen rendszerszoftver sem használta az adat- és az erőforrás-elágazáson kívüli elágazásokat. A HFS Plus egy teljes 32 bites kiosztási leképezési táblát is használ a HFS 16 bitje helyett, javítva a nagy lemezek helykihasználását.
↑Az inode fájlrendszer adatstruktúra, amely egy adott fájl vagy könyvtár információit tárolja, például a méretét, tulajdonosát, engedélyeit és a fájlhoz tartozó adatblokkok helyét.
↑Mivel az Apple fejlesztette a hardvert és az operációs rendszert, így maradéktalanul ki tudta használni a szoftver a hardver kínálta lehetőségeket.
↑A High Efficiency Image File Format (HEIF) konténerformátum az egyes digitális képek és képsorozatok tárolására. A szabvány lefedi a multimédiás fájlokat, amelyek más médiafolyamokat is tartalmazhatnak, például időzített szöveget, hangot és videót. A HEIF többféle kódolási formátummal kódolt képeket képes tárolni, például SDR és HDR képeket egyaránt. A HEVC kép- és videókódolási formátum, valamint a HEIF-hez használt alapértelmezett képkodek. A HEVC-kódolt képeket tartalmazó HEIF-fájlok HEIC-fájlokként is ismertek. Az ilyen fájlok kevesebb tárhelyet igényelnek, mint az azonos minőségű JPEG. A HEIF fájlok az ISO Base Media File Format (ISOBMFF, ISO/IEC 14496-12) speciális esetei, amelyet először 2001-ben határoztak meg az MP4 és a JPEG 2000 megosztott részeként. 2015-ben vezették be, és a Moving Picture Experts fejlesztette ki.
.svg){kind=small}
.jpg)
