„Gízai piramisok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.248.92 (vita) szerkesztéséről Laszlovszky András szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
helyesírási hiba |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
'''Gízai piramisok''' néven három [[piramis]]t értünk: az [[Ókori Egyiptom|egyiptomi]] [[egyiptomi Óbirodalom|óbirodalmi]] [[Gízai nagy piramis|Hufu]], [[Hafré-piramis|Hafré]] és [[Menkauré-piramis|Menkauré]] [[fáraó]]k piramisait. (A három fáraó görögösített nevén – ''Kheopsz, Khephrén'' és ''Mükerinosz'' – is ismert.) Maga a teljes piramismező a három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó [[halotti templom]]okat, kisebb piramisokat – köztük [[I. Hotepheresz]], [[I. Merititesz]] és [[Henutszen]] királynék piramisát –, a [[Nagy szfinx|Nagy Szfinx]]et, Hafré és Menkauré völgytemplomait, [[I. Hentkauesz]] királyné sírját, a nemesek [[Masztaba|masztabáit]] és más, a [[Halottkultusz|halottkultusszal]], illetve az építkezéssel kapcsolatos épületeket. |
'''Gízai piramisok''' néven három [[piramis]]t értünk: az [[Ókori Egyiptom|egyiptomi]] [[egyiptomi Óbirodalom|óbirodalmi]] [[Gízai nagy piramis|Hufu]], [[Hafré-piramis|Hafré]] és [[Menkauré-piramis|Menkauré]] [[fáraó]]k piramisait. (A három fáraó görögösített nevén – ''Kheopsz, Khephrén'' és ''Mükerinosz'' – is ismert.) Maga a teljes piramismező a három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó [[halotti templom]]okat, kisebb piramisokat – köztük [[I. Hotepheresz]], [[I. Merititesz]] és [[Henutszen]] királynék piramisát –, a [[Nagy szfinx|Nagy Szfinx]]et, Hafré és Menkauré völgytemplomait, [[I. Hentkauesz]] királyné sírját, a nemesek [[Masztaba|masztabáit]] és más, a [[Halottkultusz|halottkultusszal]], illetve az építkezéssel kapcsolatos épületeket. |
||
A gízai piramisok közül [[Gízai nagy piramis| |
A gízai piramisok közül [[Gízai nagy piramis|Khufu piramisa]] [[a világ hét csodája|az ókori világ hét csodájának]] az egyike. |
||
A három legnagyobb piramist i. e. 2600 és 2500 között építették. |
A három legnagyobb piramist i. e. 2600 és 2500 között építették. |
||
A lap 2024. április 28., 19:03-kori változata
| Memphisz és a Halottak Városa | |
| Világörökség | |
 | |
| A gízai piramisok | |
| Adatok | |
| Ország | Egyiptom |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, III, VI |
| Felvétel éve | 1979 |
| Elhelyezkedése | |
 Gízai piramisok
Pozíció Egyiptom térképén
| |
 é. sz. 29° 58′ 34″, k. h. 31° 07′ 58″Koordináták: é. sz. 29° 58′ 34″, k. h. 31° 07′ 58″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gízai piramisok témájú médiaállományokat. | |
Gízai piramisok néven három piramist értünk: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisait. (A három fáraó görögösített nevén – Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz – is ismert.) Maga a teljes piramismező a három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat – köztük I. Hotepheresz, I. Merititesz és Henutszen királynék piramisát –, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, I. Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal, illetve az építkezéssel kapcsolatos épületeket.
A gízai piramisok közül Khufu piramisa az ókori világ hét csodájának az egyike.
A három legnagyobb piramist i. e. 2600 és 2500 között építették.
Gíza a mai egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében helyezkedik el. A gízai piramisok egy lokális mészkőplatón, a Mokattam-fennsíkon állnak, ami a IV. dinasztiában és az azt megelőző időkben kőbányaként funkcionált. A kőbányászat az elmúlt 4500 év folyamán is megmaradt a fennsíkon, de már csak a kész épületek kitűnően megmunkált és könnyen hozzáférhető anyagát bányászták ki. Gíza nemcsak a piramisok és komplexumaik, hanem a könnyű megközelíthetősége miatt elsődleges turistacélpont volt már az ókorban is.
.svg)
Kapcsolódó szócikkek
- Gízai nagy piramis (Hufu/Kheopsz-piramis)
- Hafré-piramis
- Menkauré-piramis
- Nagy szfinx
További információk
