Barót
Barót (Baraolt, Boralth) | |
Barót látképe Ágostonfalváról | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Rang | város |
Beosztott falvak | |
Polgármester | Benedek-Huszár János (RMDSZ) |
Irányítószám | 525100 |
Körzethívószám | 0x67[1] |
SIRUTA-kód | 63447 |
Népesség | |
Népesség | 4753 fő (2021. dec. 1.)[3] +/- |
Magyar lakosság | 6736 (87%, 2021)[4] |
Község népessége | 7730 fő (2021. dec. 1.)[2] |
Népsűrűség | 60,17 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 480 m |
Terület | 128,48 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 25° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 25° 36′ 00″ | |
Barót weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Barót témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Barót (románul Baraolt) város és adminisztratív egység Romániában, Kovászna megyében. Történeti és néprajzi tekintetben az Erdély keleti részén található Székelyföld része. A valamikori Miklósvár fiúszék székhelye, ma Erdővidék központi települése, egykori bányaváros. Közigazgatásilag Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos tartozik hozzá.
A 2021-es népszámlálás adatai alapján 7730 lakosából 6736 magyar, 218 román, 73 roma és 3 német volt (698 személyről nem volt elérhető információ).[5]
Fekvése[szerkesztés]
Sepsiszentgyörgytől 48 km-re északnyugatra a Baróti-medence közepén fekszik, a Barót-patak (Google Maps) mellett.
Közlekedési infrastruktúra[szerkesztés]
- Közúton Sepsiszentgyörgy, illetve Csíkszereda felől Mikóújfalunál a 122-es számú megyei útra térve, valamint Brassó, illetve Székelyudvarhely felől a 131-es számú megyei úton érhető el.
- A városon nem halad át vasútvonal; a legközelebbi vasúti megálló a Brassó–Segesvár-vonalon található, 4 kilométerre lévő ágostonfalvi vasútállomás.[6]
- A városhoz legközelebb a Brassó-Vidombáki Nemzetközi Repülőtér esik, amely a várostól 55 kilométerre található.[7]
Nevének eredete[szerkesztés]
A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A nemzetségnév a török boru aldi (= nyest) főnévre megy vissza.
Barót nevének eredetével már Orbán Balázs is foglalkozott:
Baróth nevét igen sokféleképen származtatják. Benkő szent Bartholdtól; a hagyomány azonban regényes eredetről beszé. A mongolduláskor, midőn e haza népe üldözött vadként bolygott az erdők rengetegében, egy együtt bujdákoló szerelmes pár megpillantván e szép kies völgyet, felkiáltának: bár ott lenne nyugalmunk helye! Oda is települtek, s számos magzatokkal áldatván meg, alapitóji lettek e falunak, melyet első meglepetésök kicsalta felkiáltásukról neveztek Bárottnak, miből később idomitással lett Barot, s igy irva találjuk Baróth nevét régi okmányokban is, a h csak későbbi hozzátoldás. De legvalószinübb Horváth István névszármaztatása, ki a honfoglaláskor Erdélybe települhetett Barot nemzetségtől származtatja.[8]
Története[szerkesztés]
II. András király egy 1224-es kiváltságlevélben szabályozta a szász telepesek jogi helyzetét, és kijelölte a nekük adott terület határait. Az Andreanum néven ismert kiváltságlevél a szászoknak adományozott területek egyik határpontjaként hivatkozik egy Boralt nevű helyre:[9][10][11]
[...] ita tamen quod universus populus incipiens a Varas usque in Boralt cum terra Siculorum terre Sebus et terra Daraus unus sit populus et sub uno iudice censeantur omnibus comitatibus preter Cibiniensem cessantibus radicitus.[11] – részlet az Andreanumból
Hogy az Andreanumban szereplő Boralt a mai Barótot jelöli-e, ezzel kapcsolatban nincs teljes megegyezés a szakértők között. Ezen szakmai vita alapvonalairól már Orbán Balázs is említést tesz, valamint ő maga is a Boralt Baróttal való azonosítása ellen hoz fel érveket.[14] Orbán Balázs után Binder Pál mélyrehatóbban is foglalkozik a vitás névazonosítás kérdéskörével, és ő is arra a következtetésre jut, hogy az 1224-ben említett Boralt nem Barótra utal.[15]
Vannak viszont források és szerzők, akik úgy vélik, hogy a kiváltságlevélben szereplő Boralt nevű hely Barót települést jelzi.[16] Az azonosság mellett foglal állást sokak mellett Benkő József, August Ludwig Schlözer, Otto Mittelstrass, de P. Szabó Béla is Baróttal azonosítja Boraltot 2022-es szakmunkájában.[15][17]
Az Andreanum után több, mint száz évvel, 1332-ben, 1333-ban és 1334-ben említik Barótot a pápai tizedjegyékben Borouch, Baroch,[18] és Barchuch név alatt.[19][14][20]
Item Damyanus sacerdos de Borouch solvit XV. banales antiquos.[21] – Barót a pápai dézsmák regestrumának egyik szakaszában
1334-ben egy peres kérdésben is említik Barótot, "midőn Baróti Lőrincz, Miklóssal, Gyula fiával perel egy „Salamon” nevü hely felett."[20][14]
Luxemburgi Zsigmond 1396-os törökellenes hadjáratában egy Cserei Balázs nevű baróti vitéz is részt vett. A nikápolyi csatában ő mentette meg Zsigmond királyt a rá támadó török harcostól, és a menekülés alatt búzaszemekkel táplálta a királyt. A hazatérés után, hűséges katonai szolgálatáért a király Cserei Balázst birtokadományokkal és olyan címerrel jutalmazta, amely alátámasztja hőstettét.[22][23][24][25][26][14] A király Balázsfalvát és a környékén lévő tizenhárom jobbágyfalut adta a baróti vitéznek.[27] Nem mellékes, hogy Balázsfalva nevének eredete Cserei Balázsra mutat.[28][24][29]
A baróti várat, amely valószínűleg a település határában állott római castrum maradványa lehetett, a középkorban Venczel várának hívták. A vár lábánál feküdt egykor Alsó- vagy Kisbarót. Felső- vagy Nagybarót pedig a Nagyerdő alatt feküdt.
A római katolikus templom a 16. században épült. A reformáció idején Erdővidék települései túlnyomó többségben protestáns hitre tértek. Barót azonban megőrizte katolikus többségét Nagy Baróti Kata erélyes fellépésének következtében. A nagy tekintéllyel bíró, Baróti családhoz tartozó nő összehívta a többi asszonyt, dorongokkal és nyársakkal elállták a templom kapuját a nemkatolikus biztosok és hitszónokok előtt, így Barót megőrizte katolikus többségét egészen az 1900-as évek derekáig.[30][31][10][32][33] Ma a római katolikus nőszövetség a Nagy Kata nevet viseli.[34]
A települést 1658-ban tatárok dúlták fel, 1709-ben labancok kirabolták.
1802-ben földrengés pusztított, melyben a templom is súlyosan megrongálódott, és 1817-ben újjá kellett építeni.
1848. december 13-án Barót határában zajlott a rikai csata. Az ütközetben háromszéki hadakat Gál Sándor, Horváth Ignác és Gábor Áron vezették. A csatában a háromszékiek vereséget mértek August von Heydte cs. dragonyos őrnagy osztrák csapataira.
1876-tól járási székhely. 1910-ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. Trianonig Háromszék vármegye Mikósvári járásához tartozott.
Barót története a Székely Hadosztály megalakulásával is szoros kapcsolatban van. 1918 novemberének második felében, a román hadsereg Erdélybe törésének hírére, Kolozsváron szervezkedés indult az ott tartózkodó, fiatal, tartalékos, székely tisztek között. Céljuk az volt, hogy egy ütőképes alakulatot toborozzanak, amely képes lehet megállítani a román hadsereg előretörését. Ennek érdekében a toborzás legelső helyszínének Barótot jelölték ki, ahová a szervezkedők 1918. november 28-án érkeztek meg. Figyelemre méltó, hogy ameddig a románok az 1918. december 1-i gyulafehérvári naggyűlésre mentek, addig november 30-án éjszaka barótiak és bibarcfalviak indultak az ágostonfalvi vasútállomáshoz, azzal a szándékkal hogy majd feltartóztassák a román hadsereg előrenyomulását. Ezután Erdővidék többi falvaiból is útnak indultak az önkéntesek. Hogy miért épp Barót lett a toborzás központja, arról Zágoni István, az önkénteseket verbuváló egyik székely tiszt a következőket írta:[35][36][37][38]
„Nemcsak azért, mert mi, a szervezés elindítói idevalók voltunk, hanem több más okból. Jól ismertük Erdővidék kultúrában magasan fejlett és nemzeti önérzetében kemény, áldozatkészségben elszánt népét, ezért bizton számítottunk rá, hogy a felhasználható igen rövid idő alatt feltétlenül eredményt tudunk elérni."[37]
A Székely Hadosztály megalakulására emlékezve, 2008. május 24-én, a Bardoc-Miklósvárszék Egyesület plakettet avatott a mai református parókia oldalán.[36][39]
1940-ben, a második bécsi döntés értelmében, Észak-Erdély részeként újra Magyarországhoz került. A magyar csapatok 1940. szeptember 12-én vonultak be Barótra.[40]
1944. augusztus 23. után román és szovjet csapatok szállták meg.
1947 februárjában a párizsi békeszerződésekben hivatalosan ismét Romániának ítélték.
Városi rangra 1968-ban emelkedett.[41]
A 2021-es népszámlálás adatai alapján 7730 lakosából 6736 magyar, 218 román, 73 roma és 3 német volt (698 személyről nem volt elérhető információ).[5]
Gazdasága[szerkesztés]
Orbán Balázs így írt az 1800-as évek derekának Barótjáról:
„Baróth vásáros hely, s arra hivatott, hogy e vidék központi városává nője ki magát. Naponta csinosodik, s gyarapodik ugy, hogy már is városias küllemmel bir. Téres piaczán (melynek képét mellékelem) több bolt, és kőépület, a községben számos iparos és gyár van, minek következtében élénk kereskedelmi mozgalom uralkodik. Itten van Miklósvárszék székháza, Erdővidék kaszinója, posta és távsürgöny állomás, szóval mind azon elemek, melyek jogot nyujtanak a várossá lételre.”[8]
1873-tól üzemel lignitbányája. A Baróthoz kapcsolt települések (Bibarcfalva, Bodos, Felsőrákos, Köpec, Miklósvár) határában 1832-től a 2010-es évek közepéig kül- és mélyműveléssel lignitet fejtettek ki.[42]
Szénsavban gazdag ásványvíztartalékai vannak.[41]
Látnivalók[szerkesztés]
- Római katolikus templomát 1564-ben építették, majd 1690-ben barokk stílusban átépítették, szentélyét 1760 és 1767 között építették újjá. 1817-ben a földrengés következtében megrongálódott és ismét újjá kellett építeni. Erődített körfal övezi, tornya a déli oldalon nyíló bejárat felett áll.
- A várostól nyugatra levő Kisasszony-kápolna 1755-ben épült.
- A református templom 1996-ban épült, elődje 1782 és 1833 között épült fel.
- Ortodox temploma 1950 és 1991 között épült.
- Unitárius temploma 1991 és 1995 között épült.
- Az Ágoston-tagon is vannak romok. Orbán Balázs egy, a vár védelme alatt állt 1–2. századi római települést tételezett fel itt.
Kulturális élet[szerkesztés]
A városban az alábbi művelődési intézmények működnek:[41]
- Erdővidék Múzeuma
- Városi Művelődési Ház
- Gyulai Líviusz Városi Könyvtár
Politika[szerkesztés]
- 2020-tól a várost Benedek János, független polgármester vezeti. 2023. márciusától az RMDSZ színeiben irányítja Barótot.[43]
- A 2020-ban megválasztott képviselők megoszlása az alábbi:
Párt | Képviselők | A képviselők megoszlása | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
RMDSZ | 8 | |||||||||||||
EMSZ | 5 | |||||||||||||
Bán István | 1 | |||||||||||||
Zsombori Csaba | 1 |
Itt született[szerkesztés]
- 1739-ben Baróti Szabó Dávid költő, nyelvújító, műfordító, jezsuita
- 1801-ben Keserű Mózes csillagász, püspök és kanonok
- 1817-ben Simonffy Sámuel,[44] Bem József tábornok orvosa
- 1838-ban Beke Antal történetíró, kanonok[45]
- 1853-ban Takó János róm. katolikus esperes, író[46]
- 1863-ban Gaál Mózes főgimnáziumi tanár, tankerületi főigazgató, ifjúsági író
- 1896-ban Kászoni Gáspár órásmester, múzeumalapító, gyűjtő[47]
- 1900-ban Zathureczkyné Zelch Manci háztartástani író, újságíró, aki verseket, novellákat is írt
- 1909-ben Bodosi Mihály atléta, sebész[48]
- 1911-ben Zárug Lukács magyar–örmény építész
- 1913-ban Bodosi Dániel festőművész
- 1914-ben Baróti Lajos magyar labdarúgó, edző, szövetségi kapitány
- 1916-ban Bodosi Antal ferences rendi szerzetes
- 1920-ban Szabó Hajnal, magyar nyelv- és irodalomtankönyvek írója, szerkesztője
- 1923-ban Kádár Zsombor erdőmérnök
- 1928-ban Kászoni Zoltán halbiológus; Incze László történész és muzeológus
- 1934-ben Derzsi Ede röplabdázó
- 1937-ben Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművész, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja[49]
- 1940-ben Nagyné Bede Rozália pedagógus, pedagógiai szakíró, helytörténész
- 1941-ben Sikó László magyar állatorvos, állattenyésztési szakíró
- 1944-ben Tulit Ilona, a magyar nyelv és irodalom tanára, tanfelügyelő, tankönyvíró és szerkesztő
- 1964-ben Nagy Zsuzsanna kutatóorvos
- 1969-ben Benedek József földrajztudós
- 1969-ben Márkos Tünde képzőművész
- 1973-ban Nagy Nándor[50] egyetemi tanár, őssejtkutató, anatómus
- 1975-ben Incze Mózes festőművész
Testvértelepülések[51][szerkesztés]
- Zirc, Magyarország
- Szarvas, Magyarország
- Budafok-Tétény (Budapest XXII. kerülete), Magyarország
- Dabas, Magyarország
- Párkány, Szlovákia (2005)
- Sarkad, Magyarország
- Érmihályfalva, Románia
Képgaléria[szerkesztés]
-
Barót központja a római katolikus templommal
-
Katolikus templom
-
Barót látképe északról
-
Református templom
-
Barót bejárata Brassó irányából
-
Bányászszobor
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ a b Rezultate definitive: Caracteristici etno-culturale demografice. (Hozzáférés: 2024. január 18.)
- ↑ Barótról Kovászna Megyei prefektúrájának weblapján. [2012. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
- ↑ AEROPORTUL INTERNAȚIONAL BRAȘOV-GHIMBAV. (Hozzáférés: 2024. január 18.)
- ↑ a b Orbán, Balázs. A Székelyföld leírása
- ↑ Andreanum, az erdélyi szászok kiváltságlevele. (Hozzáférés: 2024. január 18.)
- ↑ a b Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség - Barót. (Hozzáférés: 2024. január 22.)
- ↑ a b Érszegi, Géza. The Andreanum 1224 – The first known legal framework of regional self-administration (angol, latin nyelven) (2004). Hozzáférés ideje: 2024. január 22.
- ↑ Auner, Mihály. AZ ERDÉLYI SZÁSZOK OKLEVELEI A XV. SZÁZAD KEZDETÉIG, 20, 29. o. [1912]. Hozzáférés ideje: 2024. január 23.
- ↑ (2007) „[https://www.europaiutas.hu/europaiutas/66/02_03.pdf Andreanum, 1224 – a szászok kiváltságlevele –]” (magyar nyelven) (PDF). Európai Utas (Magyarország), Budapest 18 (1-66), Kiadó: Európai Utas Alapítvány. (Hozzáférés: 2023. január 23.)
- ↑ a b c d Orbán Balázs. XLIII. Bardoczszék, Székelyföld leírása. Hozzáférés ideje: 2024. január 30.
- ↑ a b Binder Pál (1981). „Adalékok a középkori Sepsi Szék és a környező területek történelmi földrajzához” (magyar nyelven). Aluta (Románia) 1980-1981, 55-68. o, Kiadó: Muzeul Județean Covasna. (Hozzáférés: 2024. január 22.)
- ↑ szerk.: Fazakas Zoltán József; Fegyveresi Zsolt; Veress Emőd: I. rész: Erdély, mint a Magyar Királyság része, 2. Diploma Andreanum – II. András szabadságlevele az erdélyi szászok számára (1224), Források Erdély jogtörténetének a tanulmányozásához, 1. kiadás (magyar nyelven), Kolozsvár: Forum Iuris Könyvkiadó, 11. o. (2021). ISBN 978-606-9061-27-5. Hozzáférés ideje: 2024. január 22. „...hogy az egész nép a Uarosstól (Szászváros) kezdvén egészen Baraltig (Bárót) a székelyek földjével, a Szebus (Sebes) földdel és a Daraus (Daróc) földdel együtt egy nép legyen, és egy bíró alá számláltasson, szűnjék meg teljességgel minden ispánság a szebenin kívül.”
- ↑ P. Szabó Béla.szerk.: Prof. Dr. Szilágyi János Ede PhD, habil: Az Aranybulla a joghistóriában (PDF), Sorozatszerkesztő bizottság: dr. F. Tóth Gábor; dr. Benyusz Márta; Prof. Dr. Nagy Zoltán PhD, habil.; Prof. Dr. Veress Emőd DSc, habil.;, JOGI KULTÚRÁNK ÖRÖKSÉGE 1., Budapest: Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, 204. o. (2022). ISBN 978-615-6356-22-2. Hozzáférés ideje: 2024. január 22.
- ↑ RATIONES COLLECTORUM PONTIFICIORUM IN HUNGARIA. – PÁPAI TIZED-SZEDŐK SZÁMADÁSAI. 1281 — 1375. (latin nyelven). Budapest: Franklin Társulat, 112. o. (1887). Hozzáférés ideje: 2024. február 4.
- ↑ RATIONES COLLECTORUM PONTIFICIORUM IN HUNGARIA. – PÁPAI TIZED-SZEDŐK SZÁMADÁSAI. 1281 — 1375. (latin nyelven). Budapest: Franklin Társulat, 106, 134. o. (1887)
- ↑ a b ERDŐVIDÉK – Honismereti olvasókönyv (PDF), A szövegeket válogatta Fehér János, 56. o.. Hozzáférés ideje: 2024. február 4.
- ↑ RATIONES COLLECTORUM PONTIFICIORUM IN HUNGARIA. – PÁPAI TIZED-SZEDŐK SZÁMADÁSAI. 1281 — 1375. BUDAPEST Í887. (latin nyelven). Budapest: Franklin Társulat, 106. o. (1887). Hozzáférés ideje: 2024. február 4.
- ↑ szerk.: Szádeczky Lajos: IV. fejezet, Cserey Mihály névsora kortársairól, a kihalt családokról, az emelkedett családokról és saját családja leszármazása., MAGYAR TÖRTÉNELMI EMLÉKEK., 36. kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, p. 288. o. (1903). Hozzáférés ideje: 2024. február 4.
- ↑ Nagy Iván. MAGYARORSZÁG CSALÁDAI CZIMEREKKEL ÉS NEMZÉKRENDI TÁBLÁKKAL, 135-136. o. (1858). Hozzáférés ideje: 2024. február 4.
- ↑ a b Kővári László. ERDÉLY NEVEZETESEBB CSALÁDAI., 61. o. (1854). Hozzáférés ideje: 2024. február 4.
- ↑ (2001) „A nagyhírű Cserei Miklós (1610-1666)”. Erdővidéki Lapok (Románia), Barót 2. évfolyam (4. szám), 19. o. (Hozzáférés: 2024. február 4.)
- ↑ Ifjúkori (ön)arckép – Cserei Mihály ifjúságnak záró szakasza (1690-1698), 5. o.
- ↑ Kisgyörgy Zoltán (2011. július 13.). „Mélyre ástak a múltban”. Háromszék. (Hozzáférés: 2024. február 4.)
- ↑ (1937. május 9.) „Az erdélyi román Athén 200 éve”. Brassói Lapok (Románia) 43. évfolyam (84. szám), p. 11. o. (Hozzáférés: 2024. február 4.)
- ↑ A PALLAS NAGY LEXIKONA, 2. kötet, PALLAS IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, p. 520. o. (1893). Hozzáférés ideje: 2024. február 4.
- ↑ Veszely Károly. A BARÓTI PLÉBÁNIA, p. 5. o. (1868). Hozzáférés ideje: 2024. február 4.
- ↑ Kisgyörgy Zoltán (2011. november 17.). „Nagy Baróti Kata”. Háromszék. (Hozzáférés: 2024. február 4.)
- ↑ (2014. július 14.) „Magyar örökség tábor Népünk múltját, kimagasló örökségét fedezhettük fel”. Erdővidéki Hírlap (Románia) 2. évfolyam (28. szám), p. 4. o. (Hozzáférés: 2024. február 4.)
- ↑ Csáki Árpád (2005. december 1.). „A baróti első református templom építésének története”. Erdővidéki Lapok (Románia), Barót 6. évfolyam (4. szám), p. 6. o. (Hozzáférés: 2024. február 4.)
- ↑ Sz.Réka (2004. szeptember 17.). „Nőszövetségi Fórum”. Erdővidék (Románia) 8. évfolyam (36. szám), p. 1. o. (Hozzáférés: 2024. február 4.)
- ↑ Nagy Szabolcs (2020. május 11.). „A székely hadosztály” (mayar nyelven). Háromszék (Románia) 32 (8979-8999), 6. o.
- ↑ a b Hecser László (2008. május 27.). „A Székely Hadosztály hősei előtt tisztelegtek” (magyar nyelven). Háromszék (Románia) 20 (5365-5389), 3. o.
- ↑ a b Sylvester Lajos (2011. december 6.). „A Székely Hadosztály erdővidéki emlékműve” (magyar nyelven). Háromszék 23 (6456-6479), 5. o. (Hozzáférés: 2024. január 19.)
- ↑ GOTTFRIED BARNA (2018). „A SZÉKELY HADOSZTÁLY MEGALAKULÁSA” (magyar nyelven). Korunk 2018 (III. folyam 29) (12), 22-30. o. (Hozzáférés: 2024. január 20.)
- ↑ Hecser László (2009. december 2.). „A Székely Hadosztály hősei előtt tisztelegtek” (magyar nyelven). Háromszék (Románia) 21 (5846-5870), 1. o.
- ↑ Bevonulás Háromszékre A második bécsi döntés 3.. (Hozzáférés: 2024. január 18.)
- ↑ a b c Barótról a Kovászna Megyei tanács weblapján. [2011. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 20.)
- ↑ Kisgyörgy Zoltán: Dűlőúton a felsőrákosi szenelés. 3szek.ro. (Hozzáférés: 2022. április 2.)
- ↑ Ötven évnyi függetlenséget feladva csatlakozott az RMDSZ-hez a polgármester. (Hozzáférés: 2024. január 18.)
- ↑ Demeter Lajos. „SIMONFFY SÁMUEL, BEM TÁBORI ORVOSA”.
- ↑ Demeter László (2001). „Az 1918 előtt élt Erdővidékről származórómai katolikus világi papok és szerzetesek”. Erdővidéki Lapok (Románia) 2. évfolyam (4. szám), 23-26. o.
- ↑ Demeter László (2003). „ÉVFORDULÓK”. Erdővidéki Lapok (Románia) 4. évfolyam (3. szám), p. 15. o.
- ↑ Pál Anikó (2006. november 10.). „Múzeum születik”. Erdővidék (Románia), Barót 10. évfolyam (45. szám), p. 5. o. (Hozzáférés: 2024. február 5.)
- ↑ Hecser László: Emléktábla a Bodosi fivérek tiszteletére. Háromszék c. napilap, 2009. szeptember 3. (Hozzáférés: 2012. december 20.)
- ↑ Gyulai Líviusz. (Hozzáférés: 2023. október 30.)
- ↑ https://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=18452
- ↑ Testvértelepülések. (Hozzáférés: 2023. október 30.)
További információk[szerkesztés]
- Veszely Károly: A baróti plébánia. Brassó, 1868 Online
- Adalékok Barót történetéhez. Szerk. Demeter László. Barót, 1999