Bobula Ida
Bobula Ida | |
Született | 1900. február 27. Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia |
Elhunyt | 1981. október 24. (81 évesen) Gaffney, Dél-Karolina, USA |
Állampolgársága | |
Szülei | Bobula János |
Foglalkozása | |
Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1923) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bobula Ida (Budapest, 1900. február 27. – Gaffney, Dél-Karolina, 1981. október 24.) magyar történész. Elsősorban a tudományosan cáfolt sumer–magyar nyelvrokonság elméletét propagáló írásai ismertek, Badiny Jós Ferenc mellett Bobula Ida a leghírhedtebb hirdetője ezen áltudományos elméletnek.[1][2][3][4][5]
Élete[szerkesztés]
Apja ifj. Bobula János építészmérnök. Költőként indult, 1920-ban önálló kötete jelent meg. 1923-ban A szász uralkodóházból való királyok uralmának hatása Lengyelország felbomlására című disszertációjával doktorált történettudományból a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Később az Egyesült Államokban folytatta tanulmányait. 1929-ben érkezett vissza a magyar fővárosba, ahol pedagógusként dolgozott.
1947-ben a politikai légkör változásai miatt az USA-ba emigrált. Itt eleinte a New Yersey's Woman College-ban, illetve a Kongresszusi Könyvtárban munkálkodott. Később történelmet és szociológiát oktatott a dél-karolinai Limestone College-ban. 1955 és 1957 közt a magyar menekültprogram igazgatója volt Philadelphiában.
1981-ben hunyt el szerény anyagi körülmények között.
Sumer irányultságú kutatásai[szerkesztés]
Az áltudományos sumer–magyar nyelvrokonság elmélete még könyvtári munkássága alatt került érdeklődése középpontjába. Kilenc, javarészt angol nyelvű kötetben foglalkozott az áltudományos agyszüleményeinek kifejtésével. Állításai tudományosan cáfoltak,[1][2][3][4][5] ennek ellenére még mindig népszerűek az áltudományokra és a hamis nemzeti mítoszokra vevő, dilettáns rajongótábora körében.
Művei[szerkesztés]
- Versek (Budapest, 1920)
- A nő a 18. század magyar társadalmában (Budapest, 1933)
- Nők útja a matriarchatustól a mai társadalomig (Budapest, 1938)
- Sumerian Affiliations. A Plea for Reconsideration (Washington, 1951)
- A sumér–magyar rokonság kérdése (Buenos Aires, 1961)
- A magyar nép eredete (Gainesville, 1966; Aston (FL), 1982; eredeti cím: Origin of the Hungarian nation)
- Kétezer magyar név szumír eredete (Montreal, 1970)
- Ősi mezopotámiai régészeti leletek vizsgálata hely, év[forrás?]
- Szumír műszaki tudományok hely, év[forrás?]
Lásd még[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Tudománytalan nyelvrokonítási kísérletek. [2022. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 23.)
- ↑ a b Sumer-magyar rokonság? Badiny-jós módszere
- ↑ a b Sumer-magyar rokonság? - Sumerek a Dunánál
- ↑ a b Jézus nem is zsidó, hanem párthus eredetű?
- ↑ a b A „párthus Jézus” megalkotói
Források[szerkesztés]
- Komoróczy Géza: Sumer és magyar? (Budapest, 1976)
- Magyar költőnők antológiája (Szerk.: S. Sárdi Margit – Tóth László; Budapest, 1997)
További információk[szerkesztés]
- http://www.arpad.org/pages.php?menuid=2&pageid=43 Archiválva 2007. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Sumír–magyar rokonság
- Csalók és sarlatánok a tudományban
- Magyar történészek
- Alternatív elméletek a magyar nyelv történetéről
- Magyar pedagógusok
- Magyar egyetemi, főiskolai oktatók
- Magyar költők
- Magyar könyvtárosok
- Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban
- Budapesten született személyek
- 1900-ban született személyek
- 1981-ben elhunyt személyek