Ciglenica (Gerzence)
Ciglenica | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Belovár-Bilogora |
Község | Gerzence |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 43280 |
Körzethívószám | (+385) 44 |
Népesség | |
Teljes népesség | 283 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 125 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 33′ 19″, k. h. 16° 56′ 07″Koordináták: é. sz. 45° 33′ 19″, k. h. 16° 56′ 07″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ciglenica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Gerzencéhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Belovártól légvonalban 39, közúton 47 km-re délre, községközpontjától 2 km-re délre, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin és a gerzencei tórendszer nyugati partján Gerzence és Kaniška Iva között fekszik.
Története[szerkesztés]
A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék mintegy száz évre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Cziglen” néven szerepel. A település a Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Cziglenicza” néven találjuk.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Cziglenicza” néven 58 házzal, 295 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 280, 1910-ben 420 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 92%-a horvát, 4%-a magyar anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 87%-a horvát volt. 2011-ben a településnek 368 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
280 | 264 | 281 | 319 | 382 | 420 | 411 | 421 | 474 | 473 | 478 | 454 | 442 | 444 | 402 | 368 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 123. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 148 o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Garešnica község hivatalos oldala[halott link] (horvátul)
- Észak-Monoszló turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- Garešnica város rendezési terve
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)