Hobart Muir Smith
| Hobart Muir Smith | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1912. szeptember 12. Stanwood |
| Elhunyt | 2013. március 4. (100 évesen) Boulder |
| Ismeretes mint |
|
| Házastárs | Rozella B. Smith |
| Iskolái |
|
| Pályafutása | |
| Szakterület | herpetológia |
| Kutatási terület | kétéltűek, hüllők |
| Tudományos fokozat | Ph.D (1936) |
| Munkahelyek | |
| Texas A&M University | professzor |
| University of Rochester | professzor |
| University of Illinois | professzor |
| Smithsonian Intézet | kutató |
| Tudományos publikációk száma | >1600 |
Hobart Muir Smith, születési nevén Frederick William Stouffer, (Stanwood, Iowa, 1912. szeptember 26. – Boulder, Colorado, 2013. március 4.)[1] amerikai herpetológus. Nevéhez fűződik több mint száz új amerikai hüllő-[2] és kétéltűfaj leírása. Tiszteletére legalább hat fajt neveztek el, ezek közé tartozik a Tantilla hobartsmithi, a ceyloni pajzsosfarkú kígyó (Uropeltis grandis), a lábatlangyíkfélékhez tartozó (Abronia smithi), az Anadia hobarti, az Anolis hobartsmithi és a Sceloporus smithi.[3] 100 éves korában még mindig aktívan dolgozott, mint herpetológus.[4] Életművében több mint ezer tanulmánnyal az összes kortársánál többet alkotott, és így minden idők legtermékenyebb herpetológusa.[5][6] Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Smith”.
Fiatalkora[szerkesztés]
Hobart Muir Smith az Iowa állambeli Stanwoodban Frederick William Stouffer néven született 1912-ben. 1916-ban Charles and Frances Smith farmerek fogadták örökbe. 1932-ben diplomázott a Kansasi Állami Egyetemen Howard K. Gloyd herpetológus irányítása alatt. 1933-ban a Kansasi Egyetemen folytatta tanulmányait mesterképzésen, majd ugyanitt doktorált 1936-ban, témavezetője Edward Harrison Taylor herpetológus volt, doktori munkájának témája a Sceloporus nem felülvizsgálata volt. Több gyűjtőexpedíción is részt vett Mexikóban.
Élete és munkássága[szerkesztés]
1936-ban a National Research Council ösztöndíjával társkutatóként dolgozott a Michigani Egyetemen. Kutatótársaival együtt egyetemi munkájuk alapján elkészítették a The Mexican and Central American Lizards of the Genus Sceloporus (A Scleropus nem mexikói és közép-amerikai gyíkjai) című tanulmányt. 1937-ben egyszerre dolgozott a chicagói Tudományos Akadémiának és a Museum of Natural History-nak. A Smithsonian Intézet megbízásából mintákat gyűjtött Mexikóban, gyűjteménye mintegy 20 000 darabra rúgott. 1941-től 1945-ig a New York állambeli Rochesteri Egyetemen volt a zoológia professzora. 1945-ben docensként visszatért a Kansasi Egyetemre, ahol megírta Handbook of Lizards, Lizards of the US and of Canada című könyvét. 1946-ban Texasba költözött, ahol a Texas A&M University természetgazdálkodási professzora lett, itt írta Edward H. Taylorral együtt a Checklist and key to snakes of Mexico és a Checklist and key to amphibians of Mexico című könyveket. 1947-től 1968-ig a University of Illinois zoológiaprofesszora volt. 1968-ban nyugdíjba vonult, és a Colorado állambeli Boulderbe költözött, ahol a Coloradói Egyetem biológiaprofesszora lett. 1972-ben lett a ma Ökológiai és Fejlődésbiológiai Intézet néven ismert szervezet elnöke. 1983-ban végleg visszavonult, emeritus professzorként folytatta személyes kutatásait, pályája során több mint 1600 publikációt, köztük 29 könyvet írt.
Magánélete[szerkesztés]
1938-ban vette feleségül Rozella Pearl Beverly Bloodot (1911-1987), aki nagy segítséget nyújtott neki terjedelmes herpetológiai jegyzetgyűjteményének publikálásában. Tiszteletére 1942-ben a Celestus rozellae gyíkfajt nevezte el róla.[7] A Tantillita lintoni rozellae kígyó-alfajt is az ő tiszteletére nevezték el.[7]
Válogatott művei[szerkesztés]
- Checklist and key to snakes of Mexico (1945)
- Handbook of Lizards, Lizards of the US and of Canada (1946,[8] 1995 pbk.)
- Checklist and key to amphibians of Mexico (1948)
- Handbook of Amphibians and Reptiles of Kansas (1950)[9]
- Checklist and Key to Reptiles of Mexico Exclusive of Snakes (1950)
- Reptiles and Amphibians: A Guide to Familiar American Species with Herbert S. Zim (1953, 1956)
- Reptiles and Amphibians – A Guide to Familiar American Species (1958)
- Poisonous Amphibians and Reptiles (1959)
- Evolution of Chordate Structure (1961)
- Snakes as Pets (1965)
- Analysis of the Literature on the Mexican Axolotl (1971)
- Analysis of the Literature Exclusive of the Mexican Axolotl (1973)
- Source Analysis and Index for Mexican Reptiles (1976)
- Source Analysis and Index for Mexican Amphibians (1976)
- Guide to Mexican Amphisbaenians and Crocodilians (1977)
- Guide to Mexican Turtles (1980)
- Reptiles of North America – A Guide to Field Identification with Edmund D. Brodie, Jr. (1982)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hobart Muir Smith. The Guardian, 2013. március 10.
- ↑ Uetz, P (2010). „The original descriptions of reptiles”. Zootaxa 2334, 59–68. o.
- ↑ Beolens, Bo; Watkins, Michael; Grayson, Michael (2011). The Eponym Dictionary of Reptiles. Baltimore: Johns Hopkins University Press. xiii + 296 pp. ISBN 978-1-4214-0135-5. ("Hobart", p. 124; "Smith, H.M.", p. 247).
- ↑ Smith, Hobart M. (2012). „Some notes on the last hundred years and the next stages in the evolution of herpetology”. Herpetological Conservation and Biology 7 (2), xi–xiv. o.
- ↑ (2012) „Pioneer of herpetology at his century mark: Hobart M. Smith”. Herpetological Conservation and Biology 7 (2), vii–viii. o.
- ↑ Chiszar, David (2012). „Hobart M. Smith turns 100”. Herpetological Conservation and Biology 7 (2), ix–x. o.
- ↑ a b Beolens, Bo; Watkins, Michael; Grayson, Michael (2011). The Eponym Dictionary of Reptiles. Baltimore: Johns Hopkins University Press. xiii + 296 pp. ISBN 978-1-4214-0135-5. ("Rozella", p. 228).
- ↑ Klauber, L. M. (1946). „Review of Handbook of Lizards by Hobart M. Smith”. The American Naturalist 80, 651–653. o. DOI:10.1086/281486.
- ↑ Mansueti, Romeo (1951). „Review of Handbook of Amphibians and Reptiles of Kansas by Hobart Muir Smith”. The Scientific Monthly 72, 406. o.
