Homok alatt (film, 2000)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Homok alatt
(Sous le sable)
2000-es francia film
RendezőFrançois Ozon
Producer
  • Olivier Delbosc
  • Marc Missonnier
Műfajfilmdráma
Forgatókönyvíró
Főszerepben
ZenePhilippe Rombi
Operatőr
  • Jeanne Lapoirie
  • Antoine Héberlé
VágóLaurence Bawedin
JelmeztervezőPascaline Chavanne
Gyártás
Gyártó
  • Fidélité Productions
  • Haut et Court
  • Arte France Cinéma
  • Eurospace
Ország Franciaország
Nyelvfrancia
Forgatási helyszínPárizs
Játékidő92 perc
Forgalmazás
Bemutató2001. február 7. (Franciaország)
2001. október 7. (Magyarország)
Korhatár16 III. kategória (F/6331/J)
További információk
SablonWikidataSegítség

A Homok alatt (eredeti címe: Sous le sable) 2000-ben bemutatott francia filmdráma, amelyet François Ozon írt és rendezett. A produkció főbb szerepeiben Charlotte Rampling és Bruno Cremer. 2000. szeptember 11-én mutatták be a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon.[1] A francia mozikban 2001. február 7-től vetítették.[1] Magyarországon 2001-ben szerepelt a Titanic Nemzetközi Filmpresence Fesztivál programjában, a mozikban pedig 2002. augusztus 22-től volt megtekinthető.[1]

A filmet három Európai Filmdíjra és három César-díjra jelölték, különösen Rampling alakítása részesült dicséretben.[1]

Cselekmény[szerkesztés]

Marie egy párizsi egyetem angol professzora. Férjével, Jeannal régóta boldog házasságban élnek. A családnak van egy nyaralója Landes-ban, ahol a vakációt is töltik. A tengerparton a férfi úszni megy, míg a nő napozik, majd elalszik. A férfi soha nem tér vissza. Az eltűnésének nincs szemtanúja, és holttestet sem talalnak. Lehet, hogy öngyilkos lett, lehet, hogy megfulladt. Marie nem fogadja el a halálát, és Párizsba való visszatérése után is folyton látja őt.

Marie viszonyba kezd, miközben tagadja férje halálát. Egy nap azonban a landes-i rendőrségtől kap egy hívást, hogy találtak egy holttestet egy halászhálóban. Barátai aggódnak Marie miatt, a szeretője is felajánlja neki a segítségét, de Marie visszautasítja. Amikor a nő meglátogatja Jean édesanyját, aki egy idősek otthonában él, Marie felveti neki, hogy Jean öngyilkos lehetett. Az édesanya határozottan tagadja, és Marie-ra keni a férfi eltűnését, mert nem volt jó feleség.

Marie végül elhatározza magát, hogy Landesba megy. A hatóság szerint az áldozat valószínűleg megfulladt, de annyi időt töltött a víz alatt, hogy elrothadt, és nem lehet könnyen azonosítani. Egy genetikai vizsgálat 90%-os egyezést mutat Jean anyjával, és a fogászati adatok is egyezni látszanak. Marie ragaszkodik a holttest megtekintéséhez, és sokkolja, amit lát. Megtalálják Jean karóráját is, amit Marie letagad, hogy felismeri. Később visszatér a tengerpartra, ahol a férfi eltűnt, meglát egy férfi alakot a távolban, és odarohan ahhoz, akiről azt hiszi, hogy Jean.

Szereplők[szerkesztés]

Szerep Színész Magyar hangja[2]
Marie Drillon Charlotte Rampling Bordán Irén
Jean Drillon Bruno Cremer Kránitz Lajos
Vincent Jacques Nolot Tordy Géza
Amanda Alexandra Stewart Moór Marianna
Gérard Pierre Vernier Orosz István
Suzanne Andrée Tainsy Hacser Józsa

Fogadtatás[szerkesztés]

Kritikai visszhang[szerkesztés]

A film kiváló értékeléseket kapott. A Rotten Tomatoeson 93%-os minősítést ért el 74 értékelés alapján, az összefoglaló szerint: „Rampling viszi a filmet a férje halálával megbirkózó nő finoman árnyalt alakításával.”[3] Roger Ebert azt írta: „Mindkét Ozon-film képes arra, amit kevés rendező tud. Nyílt vagy nyilvánvaló jelzések nélkül is pontosan azt éreztetik velünk, amit a rendező szándékozik.”[3] Michael Wilmington a Chicago Tribune-től azt írta: „Ozon mindezt olyan kísérteties hangulattal és lélegzetelállító intimitással veszi fel, Rampling pedig olyan őszintén és vakmerően játssza el, hogy a film a megtekintése után is megmarad az ember emlékezetében.”[3] Peter Travers a Rolling Stone-tól azt írta: „Finom és lesújtó film.”[3]

A MetaCritic 86 pontot adott a 100-ból 24 vélemény alapján.[4] Stephen Hunter a Washington Posttól azt írta: „Charlotte Rampling olyan mélyen belevisz Marie Drillon fájdalmába, hogy az felkavar, megráz, és egy kicsit megdöbbent.”[4] Paul Nechak a Seattle Post-Intelligencertől azt írta: „Lenyűgöző, vizuálisan gyönyörű filmes tanulmány, amely kétértelműségével frusztrálni fog néhány nézőt.”[4] Loren King a Boston Globe-tól azt írta: „Lenyűgöző és felejthetetlen.”[4]

Bevételi adatok[szerkesztés]

A Box Office Mojo szerint a film 6,5 millió dolláros bevételt ért el, a költségvetésről nincs adat.[5]

Fontosabb díjak és jelölések[szerkesztés]

Esemény Díj Kategória Eredmény
2002-es César-gála César-díj Legjobb film Jelölve
Legjobb színésznőCharlotte Rampling Jelölve
Legjobb rendező Jelölve
2001-es Európai Filmdíj gála Európai Filmdíj Legjobb európai színésznő – Charlotte Rampling Jelölve
Legjobb európai rendező Jelölve
Közönségdíj – Charlotte Rampling Jelölve

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Internet Movie Database
  2. iszdb.hu
  3. a b c d Rotten Tomatoes
  4. a b c d MetaCritic
  5. Box Office Mojo

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]