Ivanovo (Ivanovói terület)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ivanovo (Иваново)
Ivanovo címere
Ivanovo címere
Ivanovo zászlaja
Ivanovo zászlaja
egyéb neve(i): 1932-ig Ivanovo-Voznyeszenszk
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyIvanovói terület
Alapítás éve1561
Városi jogokat kapott1871
PolgármesterVladimir Sharypov
Irányítószám153000
Körzethívószám+7 4932
Autórendszám kódja37
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 464 324 fő (1979)
  • 478 370 fő (1989)
  • 431 721 fő (2002)
  • 404 539 fő (2009)[1]
  • 408 330 fő (2010)
  • 408 401 fő (2011)[1]
  • 408 826 fő (2012)
  • 409 075 fő (2013)
  • 409 223 fő (2014)
  • 409 285 fő (2015)
  • 408 025 fő (2016)
  • 406 933 fő (2017)
  • 406 113 fő (2018)
  • 405 053 fő (2019)
  • 404 598 fő (2020)
  • 361 644 fő (2021)
Földrajzi adatok
Terület104,8 km²
IdőzónaUTC+3 nyáron UTC+4
Elhelyezkedése
Ivanovo (Oroszország)
Ivanovo
Ivanovo
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 57° 01′, k. h. 40° 59′Koordináták: é. sz. 57° 01′, k. h. 40° 59′
Ivanovo (Ivanovói terület)
Ivanovo
Ivanovo
Pozíció az Ivanovói terület térképén
Ivanovo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivanovo témájú médiaállományokat.

Ivanovo (oroszul: Иваново) város Oroszországban, az orosz textilipar központja. A hasonló nevű Ivanovói terület központja. Mivel a textiliparban hagyományosan nők dolgoznak, gyakran hívták a menyasszonyok városának is.

Fekvése[szerkesztés]

Moszkvától 319 km-re északra, Vlagyimir és Kosztroma között félúton az Uvod folyó partján terül el. A Volgától mindössze 65 km-re. Földrajzi koordinátái: é. sz. 57° 01′, k. h. 40° 59′.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosainak száma: 453 800 fő (2002). 408 330 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Története[szerkesztés]

Az orosz történeti feljegyzések először 1561-ben említik a települést. A lakosság elsődlegesen halászattal és vadászattal foglalkozott. Az első textil manufaktúrát 1741-ben alapította egy helybéli muzsik, aki házilag készített textíliáinak árusításából némi vagyonra tett szert. Ezzel a manufaktúrával kezdődött Ivanovónak mint az orosz textilipari központnak híressé válása. Az ivanovói kelmék egészen Angliáig eljutottak. A település 1871-ben hivatalosan városi rangot kapott.

Oktatás[szerkesztés]

A városban sok felsőfokú oktatási intézmény található. Ezek között legismertebb az Ivanovói Állami Egyetem. Az egyetemet 1918-ban mint pedagógia főiskolát alapították. Ennek az egyetemen az 1960-as évektől kezdődően sok külföldi vendéghallgatója volt, köztük sok magyar orosztanár is itt kapott orosz nyelvi részképzést.

Az Ivanovói Állami Egyetemnek jelenleg 9 kara van:

  • Fizikai kar
  • Jogi kar
  • Kémia és biológia kar
  • Közgazdasági kar
  • Matematikai és informatikai kar
  • Nyelv és irodalom kar
  • Román és német filológia kar
  • Szociológiai és pszichológiai kar
  • Történelmi kar

Gazdasági élet, közlekedés[szerkesztés]

Ivanovo és Moszkva között közvetlen vasúti összeköttetés van. Kosztromával és Vlagyimirral naponta több autóbusz járat biztosítja a kapcsolatot.

Látnivalók[szerkesztés]

Ivanovo bár építészetileg nagyon változatos, a város elhanyagoltsága miatt nem igazán látványos. A városban több mint 400 műemléki védettséget élvező épület található.

Paleh[szerkesztés]

A környék legfontosabb látványossága az Ivanovótól 60 km-re található Paleh falu a világon egyedülálló Paleh lakkfestészet központja. Paleh környékén a 8. században még finn-ugor törzsek éltek. A falu a 18. században vált világhírűvé a speciális fából készített lakkozott ikonjaival, díszdobozaival. A jellegzetes fekete alaptónusú lakkozott ikonok, dobozok és egyéb alkotások készítésének fortélyai évszázadok óta apáról fiúra szállnak a faluban.

Ivanovo testvérvárosai[szerkesztés]

Ivanovo neves szülöttei[szerkesztés]

  • Nathalie Sarraute (eredeti nevén Natasa Csernyák) (1900. július 18. – Párizs, 1999. október 19.) orosz származású francia írónő.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Ivanovo látképe
Ivanovo látképe
Commons:Category:Ivanovo
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivanowo témájú médiaállományokat.