Koszlan
| Koszlan (Кослан) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Oroszország |
| Föderációs alany | Komiföld |
| Járás | Udor |
| Irányítószám | 169240, 169270 |
| Autórendszám kódja | 11, 111 |
| Népesség | |
| Teljes népesség |
|
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
.svg)
 Koszlan
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 63° 27′ 23″, k. h. 48° 53′ 56″Koordináták: é. sz. 63° 27′ 23″, k. h. 48° 53′ 56″ | |
Koszlan
Pozíció Komiföld térképén
| |
Koszlan (oroszul: Кослан) falu Oroszországban, Komiföldön, az Udor járás székhelye.
Lakossága: 2288 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése[szerkesztés]
Komiföld nyugati részén, Sziktivkartól kb. 270 km-re északnyugatra, a Mezeny felső folyásának jobb partján fekszik. A Komiföldet átszelő Kotlasz–Vorkuta vasúti fővonalról Mikunynál leágazó szárnyvonal (egyik) végpontja. Közút köti össze a Vicsegda partján fekvő Ajkinóval és azon át Sziktivkarral.
A településnél 1937–2006 között mért legalacsonyabb hőmérséklet –49,2 °C (1973. december), a legmagasabb 34,6 °C (1954. július).[3]
Története[szerkesztés]
A terület benépesítése a mai Koszlan közelében, egy Udor nevű kis teleppel kezdődött (mai neve Nyizsnyij Udor). Akkori lakói a vizenyős völgyben alapított telepről magasabban fekvő, szárazabb helyre költöztek. (Az „udor” jelentése 'alsó, lenti, a folyón lejjebb'.) A Mezeny és a Vaska folyók felső szakaszának körzetét ma is Udorá-nak nevezik, a járás is erről kapta nevét.
Egy 1586. évi leírás megemlíti Koszlan nevét, ahol akkor hat lakott udvar (porta) volt, további kettő üresen állt. A település első egyházi iskolája 1869-ben nyílt meg, falusi iskoláját 1876-ban alapították.
Az 1960-as évek végétől bolgár munkások folytattak építkezést és fakitermelést az Udor járás erdőségeiben. Három településük közül a legnagyobbat, Uszogorszkot 15 km-re Koszlantól építették fel. A kitermelt fát Bulgáriába exportálták.
A Mikunyból Koszlanba vezető szárnyvonal létesítését a települések felépítése, ellátása és elsősorban a kitermelt fa elszállítása tette szükségessé. (Ebből a Vaska folyón fekvő Vengyingába is épült egy rövid leágazás). Építése 1963-ban kezdődött, 1968 elején haladt át rajta az első szerelvény. (Egy forrás szerint 1974-ben indult meg rajta a rendszeres közlekedés.)
A Koszlan melletti kialakított repülőtéren 1977-ben szállt le az első AN-24 típusú repülőgép.
Népesség[szerkesztés]
- 2002-ben 2 672 lakosa volt, melynek 79%-a komi és 19%-a orosz.
- 2010-ben 2 288 lakosa volt.
Kultúra[szerkesztés]
Komiföld járási múzeumai közül egyedül a koszlani helytörténeti múzeum kapott nevében szerepel hivatalosan a „nemzeti” (nacionalnij) szó: Az Udorai járás Nemzeti Múzeuma. Az 1985-ben megnyitott múzeum állandó kiállítása elsősorban az udorai komik életmódját, a világháború frontharcosainak emléktárgyait és a vidék állatvilágát mutatja be.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Всесоюзная перепись населения 1959 года. Численность сельского населения РСФСР - жителей сельских населённых пунктов - районных центров по полу
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
- ↑ Koszlan éghajlata (orosz nyelven). Komiföld meteorológiai intézete. [2015. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 24.)
Források[szerkesztés]
- szerk.: A. I. Turkin: Toponyimicseszkij szlovar Komi ASZSZR (orosz nyelven). Sziktivkar: Komi Könyvkiadó (1986)
- Udorszkij rajon (orosz nyelven). Leonyid Tomov. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- Konsztantyin Kucser: Sz kakoj zseleznodorozsnoj sztancii... (orosz nyelven). Shkolazhizni.ru, 2013. október 26. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- Szelo Koszlan (orosz nyelven). Museumkomi.ru. [2015. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 12.)
További információk[szerkesztés]
- Képes riport a komi könyv ünnepéről Koszlanban (orosz nyelven). Szever Media, 2013. június 23. (Hozzáférés: 2014. december 12.)