Portál:Pécs

Pécs portál

• Portálok
  Társadalom
• Természet
• Technika
• Történelem
• Irodalom
• Kultúra
• Művészet
• Földrajz
• Magyarország
• Sport

• Település-portálok
  Balassagyarmat
• Balkány
• Békéscsaba
• Budapest
• Dorog
• Érd
• Győr
• Kolozsvár
• Miskolc
• Salgótarján
• Veszprém

---

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

---

Pécsszerkesztés  Üdvözöljük a Pécs-műhely által létrehozott Pécs-portálon. Oldalunk a magyar Wikipédián Pécs után, illetve a Péccsel kapcsolatos szócikkek után érdeklődők számára kíván kiinduló ponttá válni. Pécs leghíresebb dzsámija Pécs (horvátul: Pečuh, németül: Fünfkirchen, szerbül: Печуј/Pečuj, a középkorban latinul: Quinque Ecclesiae, az ókorban latinul: Sopianae) megyei jogú város, Magyarország ötödik legnagyobb települése, Baranya vármegye, a Pécsi járás és kistérség székhelye. A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára. A püspökséget 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította a városban. (Ma is itt működik az ország legnagyobb létszámú egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval.) A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője. A 150 éves török hódoltság után – e korszakból olyan gazdag építészeti emlékeinek maradtak fent, mint a Gázi Kászim pasa dzsámija a város főterén –, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak. Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással gazdag kulturális polaritásban, így nem meglepő, hogy a város 2010-ben Essennel és Isztambullal együtt Európa egyik kulturális fővárosa lett. A 2005-ben elfogadott és győztesnek hirdetett pályázat döntő részét a civilek írták, így a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt valóban Pécs programja volt. A program 4 kulturális beruházásra épült: Pécsi konferencia- és koncertközpont, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed. Ezeket még kiegészítették közterek és parkok újjáélesztése, amelyek mind az Európai Unió társfinanszírozásában valósultak meg. A megtisztelő cím hatalmas fejlesztéseket indított el a városban. Új, modern szállodák, bevásárlóközpont és irodaházak épültek. Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a délszláv háború menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns hozzáállása miatt. A város 2007-ben harmadik, 2008-ban pedig második lett az Élhető Települések (The LivCom Awards) nemzetközi versenyének 75 ezer és 200 ezer lélekszám közötti települések kategóriájában. Bővebben Pécsről...

Mutass másik szócikket

Kiemelt szócikkszerkesztés  Pécs Magyarország egyik legrégibb, műemlékekben gazdag települése, a dél-dunántúli régió közigazgatási és szellemi központja. A város kulturális élete mind a zene-, mind a képzőművészet területén országos szempontból is kiemelkedő. Gyűjteményei (Modern Magyar Képtár, Csontváry Múzeum, Martyn Ferenc Múzeum, Victor Vasarely Múzeum, Amerigo Tot Múzeum, Schaár Erzsébet: „Utca”), városi és magán galériái a 20. századi magyar művészet egyedülállóan teljes bemutatását kínálják. A városban operatársulat és szimfonikus zenekar (Pannon Filharmonikusok) működik, hangversenyélete ugyancsak országosan is jelentős. A város tradicionálisan pezsgő szellemi életét jellemzi, hogy otthont ad többek között a Pécsi Egyetemi Napok, a Pécsi Napok és a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) rendezvényeinek is. Itt működik az ország harmadik legnagyobb hallgatói létszámú egyeteme, a Pécsi Tudományegyetem 24 ezer hallgatóval (2013) (az első a Debreceni Egyetem, második az ELTE). 2010-ben Isztambul és Essen városával egyetemben Pécs Európa egyik kulturális fővárosa volt. A cím elnyerésével számos beruházásra nyílt lehetőség az Európai Unió támogatásával. A Pécs2010 Kulturális Főváros projekt négy kulturális beruházásra épült: Kodály Központ, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed. Számos közteret és parkot újítottak fel. Kiemelt képszerkesztés  Mozaik Mozaik belső a Tudásközpontban. Kiemelt idézetszerkesztés  Messze messze sík terül, hol a káplár sort hív, messze fontos négy torony, minaret és boltív; messze füstölgő Mecsek zöld teteje újít, szemnek nyújtva legalább üde koszorúit. — Babits Mihály, Emléksorok egy régi pécsi uszodáról

Kiemelt életrajzszerkesztés  Zsolnay Vilmos (Pécs, 1828. április 19. – Pécs, 1900. március 23.) keramikusművész, nagyiparos. Bár festőművésznek készült, apja kívánságára 1853-ban átvette a családi üzlet irányítását, majd 1863-ban bátyja pécsi agyagárugyárát. Miközben a manufaktúrát fejlesztette, végig alkotó művész maradt. Nagyon fontosnak tartotta új kerámiaanyagok kifejlesztését. Az ő találmánya az ún. porcelánfajansz és az épületdíszítésre alkalmazott fagyálló pirogránit (eredetileg pyrogranit). A Wartha Vince által feltalált, eozinnak nevezett lüszteres máz technikájának kidolgozásában is közreműködött. Gyára elsőként alkalmazta az eozinmázat dísztárgyain. 1873-tól bel- és külföldi kiállításokon mindenhol sikert aratott. Kiemelkedő sikere volt 1878-ban, hogy a párizsi világkiállításon elnyerte a nagydíjat (Grand prix), s a francia Becsületrenddel is kitüntették. Később megkapta a Ferenc József-rendet, Pécs városa pedig díszpolgárrá avatta. Tervezőként ő alkalmazott először neves képzőművészeket (így a korán elhunyt Klein Ármint is). A korszak nagy építészei előszeretettel alkalmazták a Zsolnay-féle épületkerámiát, azaz az épületkülsőkön használható kőcserepeket. Zsolnay Vilmos 1900. március 23-án hunyt el, akkor a pécsi Budai városrész ótemetőjének Szent Mihály-kápolnájában temették el. Tudtad-e?szerkesztés  ...hogy a pécsi magasház (másként 25 emeletes ház) Pécs legmagasabb panelháza volt a maga 80 méterével? ...hogy a szerelmesek lakatjai Magyarországon először Pécs belvárosában (a Janus Pannonius utcában, amely a Széchenyi téri Gázi Kászim pasa dzsámiját és a pécsi székesegyházat köti össze, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma hátsó homlokzatához közel, a túloldalon) jelentek meg? ...hogy a tüke szó jelentése: tősgyökeres pécsi, pécsi őslakó (ellentéte: gyüttment)? Kategóriákszerkesztés  Pécs Pécsi bűnözés Pécsi egészségügy Pécs építményei Pécs földrajza Pécs ipara Pécs közigazgatása Pécs közlekedése Pécs kulturális élete Pécs oktatási intézményei Pécsiek Pécs sportélete Pécs történelme Pécs vallási élete Csonkok (Pécs)

Témákszerkesztés 

Pécs történelme: Pannonia Valeria • Pécsi ókeresztény sírkamrák • Pécs ostroma (1541) • Pécs ostroma (1664) • Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság

Főbb alakok: Zsolnay Vilmos • Victor Vasarely • Breuer Marcell • Sólyom László • Tass Olga • Tarr Béla • Nemere István • Lomb Kató • Csorba Győző • Lovasi András • Gera Zoltán • Dárdai Pál

Pécs kulturális élete: Könnyűzene Pécsen • Pécsi Tudományegyetem • Pécs2010 Kulturális Főváros projekt • Zsolnay Kulturális Negyed • Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont • Pécsi fesztiválok listája • Pécsi Kulturális Központ • Pécsi Országos Színházi Találkozó • Pécsi Egyetemi Napok • Pécsi borvidék • Pécs műemlékeinek listája • Pécsi kitüntetések és díjak

Közlekedés: Pécs tömegközlekedése • Pécs villamosvonal-hálózata • Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal • M6-os autópálya • Pécs–Pogány repülőtér

Sport: Pécsi Mecsek FC • Mizo Pécs 2010 • Pécsi VSK • PVSK-Panthers • PEAC-Pécs

Turizmus: Pécs belvárosa • Széchenyi tér • Gázi Kászim pasa dzsámija • Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium • Barbakán (Pécs) • Pécsi székesegyház • Kossuth tér • Jakováli Hasszán dzsámija • Király utca

Kiemelt tartalomszerkesztés 

Kiemelt szócikkek Pécs (2008. november 6.) Gera Zoltán (labdarúgó) (2008. június 14.) Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság (2010. április 26.)

Jó szócikkek Pécs kulturális élete (2015. január 16.) Pécs2010 Kulturális Főváros projekt (2014. december 29.) A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma (2014. április 24.)

Tennivalókszerkesztés 

Miben segíthetsz? Elhelyezheted a {{Portál|Pécs}} sablont a Péccsel kapcsolatos szócikkek alján. Elhelyezheted a Péccsel kapcsolatos cikkek vitalapján a {{WPPECS}} sablont. Csatlakozhatsz a Pécs-műhelyhez és lehetsz a műhely aktív tagja. Ellenőrizheted a Péccsel kapcsolatos cikkekben végzett friss változtatásokat. Osztályozhatod a még nem osztályozott szócikkeket a cikkértékelő sablon segítségével a szócikkek vitalapján. Wikipédia:Kért cikkek: Pécs történelme, Megyeháza (Pécs), ... Megírandó szócikkek: 48-as tér, Diana tér, Hősök tere, Kórház tér, Köztársaság tér, Mecsextrém park, Pécsi Ipari Park, Szilárd Leó park Péccsel kapcsolatos csonkok javítása: Civil Közösségek Háza, Halott Pénz, ICWiP, Kispál András, Kodály Zoltán Gimnázium, Pécsi Diplomások Köre, Tasnádi Péter (politikus) Értékelősablonnal rendelkező szócikkeink: Péccsel kapcsolatos szócikkek Péccsel kapcsolatos szócikkek Fontosság Nélk. Nagyon Közepes Kevéssé Nem értékelt Összesen Minőség Kitüntetett 2 1 1 1 0 5 Színvonalas 3 1 1 0 0 5 Teljes 9 5 11 2 0 27 Jól használható 4 21 229 9 0 263 Bővítendő 3 53 325 15 0 396 Vázlatos 0 19 286 16 0 321 Születő 0 0 293 32 0 325 Besorolt 21 100 1146 75 0 1342 Besorolatlan 0 0 0 0 37 37 Összesen 21 100 1146 75 37 1379 Péccsel kapcsolatos szócikkek fontosság szerint Péccsel kapcsolatos szócikkek minőség szerint

Társportálok[{{fullurl:15px]]|action=edit}} szerkesztés] 

Világörökség	Balassagyarmat	Balkány	Békéscsaba	Budapest	Dorog	Érd	Győr	Kolozsvár	Miskolc	Salgótarján	Veszprém

Kapcsolódó Wikimédia-lapok

További portálok