Ugrás a tartalomhoz

Pollák Manó

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pollák Manó
Született1854. május 26.[1]
Szucsány
Elhunyt1937. március 12. (82 évesen)[1]
Budapest VI. kerülete
Állampolgárságamagyar
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozásaépítész
A Wikimédia Commons tartalmaz Pollák Manó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pollák Manó (Szucsány, 1854. május 26. – Budapest, Terézváros, 1937. március 12.)[2] magyar műépítész.

Családja[szerkesztés]

Pollák József és Schulcz Jozefa fia. Felesége Reich Eugénia (Jenny) volt. Legidősebb gyermekük, Katalin (1893-1905) fiatalon meghalt. Két fiúgyermeknek 1915-ben belügyminiszteri engedéllyel Pogányra változtatták a nevét. Pogány Móric György (1899–?) gabonakereskedő, felesége Gyárfás Klára Adrienne (1903–?). Pogány Márk János (1900–1933) orvos, egyetemi tanársegéd, felesége Balkányi Sára (1913–1992) gyógypedagógus, pszichoanalitikus, Balkányi Kálmán lánya.

Pályafutása[szerkesztés]

Frangepán u. 6. - Lomb utca 18.

Gyermekkorában Bacher Simon tanította. Középiskolai tanulmányait a győri Szent Benedek-rendi katolikus gimnáziumban végezte.[3] Ezután a stuttgarti Polytechnische Schule hallgatója volt 1877-ig, Zürichben, majd két évig Párizsban az École nationale supérieure des Beaux-Arts-ban folytatta tanulmányait Jean-Louis Pascalnál. Jean Gizette francia építész irodájában dolgozott 1880 és 1883 között. Franciaországban ismerte meg Munkácsy Mihályt, akivel barátságot kötött és szalonjának törzsvendége volt. 1883-ban visszatért Budapestre, s önálló irodát nyitott. Sokoldalú tevékenységét az általa kivitelezett gyárak, munkás- és tisztviselőházak, kastélyok, villák, bérpaloták, síremlékek és belső díszítések nagy száma jelzi. Szakértői működését több mint ezer becslés tanúsítja. Építészi működésén kívül nagy sikereket ért el iparművészeti téren is és úgy a fővárosban, mint a vidéken számos palota és kastély művészi enteriőrjét tervezte és kivitelezte. 1929-ben harmadik díjat nyert az újbudai zsidótemplom tervpályázatán.[4] Hosszabb időt töltött a magyarországi zsinagógák építészetének tanulmányozásával. Ezekről összegyűjtött anyagát a Magyar Zsidó Múzeum őrzi.

Szakcikkei különböző szaklapokban, illetve a Pesti Hírlap, Pester Lloyd és a Neues Pester Journal hasábjain jelentek meg. A Múlt és Jövő folyóirat munkatársaként is működött. A Magyar Mérnök- és Építész-Egyletnek 1885-től, a Magyar Iparművészeti Társulatnak 1897-től a tagja volt, a Magyar Építőművészek Szövetségének 1913-ban II. mesterévé választották.

A Farkasréti izraelita temetőben lévő Pogány-féle sírboltban helyezték örök nyugalomra.[5]

Ismert épületei[szerkesztés]

Malonyai-kastély
Pollák Manó lakóháza, Margit u. 11. tervezte: Fischer József és Scheer Izidor
A romos Gomperz-mauzóleum
  • 1889: ideiglenes vízvezetéki szűrőtelep épületei, Budapest, V. kerület Jászay Mari tér és Kossuth tér között (lebontották)
  • 1893 k.: Wahrmann-Malonyai-kastély, Halásztelek[6]
  • 1889: Schütz-ház, Budapest, VIII. kerület, József körút 28.
  • 1896–1897: Schulz-ház, Budapest, V. kerület, Zoltán u. 10.[7]
  • 1897: bérház bővítése, Budapest, VIII. kerület, József körút 51. (eredeti tervező: Bergh Károly, 1884)[8]
  • 1897–1898: A pöstyéni Ferenc József gyógyfürdő épülete
  • 1900: Róheim-villa. Budapest, XIV. kerület, Hermina út 45.[9][10]
  • 1900: ELMŰ Székház, Budapest, XIII. kerület, Váci út 77-79.[11]
  • 1901: Kohner-kastély, Szászberek
  • 1906: Apolló projektográf-terem (mozi), Budapest, Blaha Lujza tér 2. (lebontották)
  • 1909–1910: Kereskedelmi Utazók Egyesületének székháza. Budapest, VI. kerület, Jókai u. 4.
  • 1911: Weidinger Miksa családi házának átalakítása, Budapest, II. kerület, Trombitás utca 19.
  • 1911: Alexy Lajosné lakóháza, Budapest, II. kerület, Bimbó út 22.
  • 1911–1912: székesfővárosi kislakásos bérház, Budapest, XIII. kerület, Frangepán utca 6. - Lomb utca 18.[11][12]
  • 1923: Pogány Miklós és neje Hirsch Margit villája, Budapest, II. Bolyai utca 9.

Tervpályázatok[szerkesztés]

  • 1899: Lipótvárosi zsinagóga, Budapest[13] (Scheer Izidorral)
  • 1908: Belvárosi Takarékpénztár, Budapest V. kerület, Ferenciek tere 10. (Gondos Izidorral)[14]
  • 1908: Magyar Kereskedelmi Utazók Egyesületének székháza. Budapest, VI. kerület, Jókai u. 4. ("Semper" jeligéjű 1. díj)[15]
  • 1913: Magyar Kereskedelmi Csarnok Egyesület székháza, Budapest, V. kerület Szabadság tér (díjazott terv)[16]
  • 1914: Meller Ignác és társai olajgyár bérháza, Győr (2. díj)[17]
  • 1927: autóbuszgarázs, Budapest, XIV. kerület Szabó József utca (Torda Györggyel)[18]
  • 1928: Újbudai zsinagóga, Budapest, XI. kerület Váli út 6-8. (3. díj)[19]

Síremlékek[szerkesztés]

  • 1897: Gomperz-mauzóleum, Salgótarjáni utcai zsidó temető, Budapest, Salgótarjáni utca 6.[20]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
  2. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 508/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  3. ↑ Osztálytalálkozó. Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935.
  4. ↑ „Döntés az uj budai zsldótemplom tervpályázatairól”, Az Újság, 1929. február 2. (Hozzáférés: 2021. február 12.) 
  5. ↑ Felbecsülhetetlen értékeket rejtenek a fővárosi zsidó temetők. Múlt-kor történelmi portál, 2004. november 12.
  6. ↑ Sári Andrea (szerk.):Pest szíve-java. Dono Te Libro Kiadó, 2021
  7. ↑ Rozsnyai József: Neobarokk építészet Magyarországon az Osztrák–Magyar Monarchia idején különös tekintettel Meinig Arthur építész munkásságára, Doktori, 2011. (148. számozatlan o.
  8. ↑ https://budapest100.hu/house/jozsef-korut-51/
  9. ↑ Ki tervezte? Pollák Manó. CompArt Stúdió Kft. honlapja
  10. ↑ Albert Mária: „Tartózkodunk mindenféle toldozástól” Kultúra.hu 2020.10.05.
  11. ↑ a b https://www.budapest13.hu/wp-content/uploads/2014/01/budapest_xiii_kerulet_vedett_epiteszeti_ertekei_kiadvany2.pdf
  12. ↑ http://mindennapihagyomany.blogspot.com/2017/03/varosfejlesztesbarczy-modra-angyalfold.html
  13. ↑ https://zsido.com/megazsinagoga-helyett-berhazbeepites-a-lipotvarosi-zsinagogak-tortenete-1-resz/scheer-izidor-es-pollak-mano-terve-mzsl/
  14. ↑ „A Belvárosi Takarékpénztár tervpályázata. Magyar Építőművészet (6. évfolyam) 1908/5. szám pp. 28-29.”.  
  15. ↑ „A kereskedelmi utazók egyesületi házának tervpályázata. Magyar Építőművészet (6. évfolyam) 1908/12. szám pp. 12-13.”.  
  16. ↑ „A Magyar Kereskedelmi Csarnok tervpályázata. Magyar Építőművészet (11. évfolyam) 1913/5. szám. pp. 17-18.”.  
  17. ↑ „Magyar Építőművészet (12. évfolyam) 1914/2. szám p. 32.”.  
  18. ↑ A Munkaadó, 1927. november 9. (14. évfolyam 45. szám) p. 3
  19. ↑ „Épitő Ipar - Építő Művészet, 1929. február 15. (53. évfolyam, 7-8. szám) p. 30.”.  
  20. ↑ Tóth 2018, 356. o.

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pollák_Manó&oldid=27191928”