Pseudophryne douglasi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pseudophryne douglasi
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Myobatrachidae
Nem: Pseudophryne
Parker, 1940
Faj: P. douglasi
Tudományos név
Pseudophryne douglasi
Main, 1964
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pseudophryne douglasi témájú rendszertani információt.

A Pseudophryne douglasi a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a Myobatrachidae családba, azon belül a Pseudophryne nembe tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Ausztrália endemikus faja. Nyugat-Ausztrália állam száraz övezetében honos. Elterjedési területének mérete nagyjából 77 000 km².[1][2]

Nevének eredete[szerkesztés]

A faj nevét a Nyugat-Ausztráliai Múzeum kutatójának, Athol M. Douglasnak a tiszteletére kapta.[3]

Megjelenése[szerkesztés]

Kis termetű békafaj, hossza elérheti a 3 cm-es testhosszúságot.[4] Háta barnásszürke vagy barna, sötétebb barna foltokkal, a fejen és a hát alsó részén narancssárga foltokkal. Hasa halványbarna, fehér vagy halványkék foltokkal. Pupillája vízszintes elhelyezkedésű, az írisz arany- vagy rézszínű. A karok felső részén a vállnál és a lábak hátsó részén néha narancssárga foltok láthatók. Ujjai között nincs úszóhártya, ujjai végén nincsenek korongok.[4]

Életmódja[szerkesztés]

Késő ősztől télig szaporodik. A petéket kis csomóban rakja le védett, nedves sziklafelületekre vagy sekély vízbe, sziklák alá. Akárcsak a többi Pseudophryne faj esetében, a fészket a hím őrzi.[4] Az ebihalak hossza elérheti a 3 cm-t, színük sötét barna. Gyakran a víztestek alján maradnak, és négy-öt hónapig tart, amíg békává fejlődnek.[2][4]

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Populációja stabil, több természetvédelmi területen is megtalálható.[1][5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b AmphibiaWeb
  2. a b Atlas of Living Australia
  3. Beolens, Watkins & Grayson, 2013 : The Eponym Dictionary of Amphibians. Pelagic Publishing Ltd, p. 1-262
  4. a b c d FrogID, Australian Museum
  5. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. november 5.)

Források[szerkesztés]