Finnország

Finn Köztársaság
Suomen tasavalta (finn) Republiken Finland (svéd)
Finnország zászlaja Finnország címere
Nemzeti himnusz: Maamme
Fővárosa	Helsinki
é. sz. 60° 10′, k. h. 24° 56′60.166666666667, 24.933333333333
Államforma	parlamentáris köztársaság
Vezetők
Elnök	Sauli Niinistö
Miniszterelnök	Juha Sipilä
Hivatalos nyelv	finn, svéd
Beszélt nyelvek	lapp, orosz
Függetlenség	Oroszországtól
Elődállamok	Finn Nagyhercegség
EU-csatlakozás	1995. január 1.
Tagság	Lista Európai Unió Egyesült Nemzetek Szervezete Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Európa Tanács Európai Űrügynökség Kereskedelmi Világszervezet Északi Tanács Északi-sarkvidéki Tanács Északi Harccsoport Európai Déli Obszervatórium Balti-tengeri Tanács Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Afrikai Fejlesztési Bank Ázsiai Fejlesztési Bank Ausztrália Csoport Eurocontrol Nyitott Égbolt Egyezmény Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer Interpol Nukleáris Szállítók Csoportja Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Európai Mozgáskoordinációs Központ NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet Nemzetközi Energiaügynökség UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület schengeni övezet vízummentességi program (USA) Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Barents Euro-Sarkvidéki Tanács Észak-atlanti Szerződés Szervezete Antarktisz-egyezmény Békepartnerség World Customs Organization International Holocaust Remembrance Alliance Európai Szabadkereskedelmi Társulás
Népesség
Népszámlálás szerint	5 608 218 fő (2024. febr. 29.)
Rangsorban	114
Becsült	5 458 038 fő (2014. május)
Rangsorban	114
Népsűrűség	16 fő/km²
GDP	2005-ös becslés
Összes	193,4 mrd dollár (31) PPP: 163 mrd dollár
Egy főre jutó	37 504 dollár (11) PPP: 31 208 dollár
HDI (2005)	0,952 (11) – magas
Földrajzi adatok
Terület	338 145 km²
Rangsorban	65
Víz	9,4%
Időzóna	EET (UTC+2) EEST (UTC+3)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	FIN
Hívószám	358
Segélyhívó telefonszám	112
Internet TLD	.fi
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Finn Köztársaság témájú médiaállományokat.
Finnország elhelyezkedése Norvégia O r o s z o r s z á g Észtország Svédország HELSINKI Ivalo Rovaniemi Oulu Kokkola Vaasa Kuopio Joensuu Varkaus Tampere Pori Rauma Lahti Uusikaupunki Turku Loviisa Hamina Norvég-tenger Barents- tenger Botteni- öböl Finn-öböl Ladoga-tó Balti-tenger Åland

Finnország (finnül: Suomi, svédül: Finland, hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország. Délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl, és nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal. Fővárosa Helsinki. „Az ezer tó országaként” emlegetik.

A délnyugati partvidék közelében fekvő Åland szigetcsoport magas szintű autonómiát élvez.

Egészen délen keskeny sávban közép-európai jellegű vegyes lombhullató erdő díszlik. Az ország legnagyobb részén tajga nő, az orosz tajga folytatása.

1917. december 6-án, nem sokkal az 1917-es októberi orosz forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét. A második világháború után Finnország mintegy ütközőzónaként létezett a Szovjetunió és a nyugati országok között. 1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után Finnország is szabadabb lett, 1995-ben belépett az Európai Unióba.

Két hivatalos nyelv van: a finn, ami a népesség 93%-ának, és a finnországi-svéd, ami a lakosság 6%-ának anyanyelve.

Földrajz

Finnország domborzati térképe

Fekvése, határai

Finnország Európa északi részén található, egy prekambriumi platóvá kopott pajzson terül el. Délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl és nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal. Az ország területe 338 000 km², ezzel Magyarország területének körülbelül három és félszerese.

Domborzat

Finnországot az ezer tó országának is nevezik. Ez az elnevezés nem a legpontosabb, ugyanis 187 888 tavat és 179 584 szigetet tartanak nyilván. A finn táj többnyire lapos síkság néhány dombbal tarkítva. Legmagasabb pontja a Haltitunturi, 1328 m magas, Lappföld legészakibb pontján, a norvég határhoz közel. A tavakon kívül a táj erdőkkel borított (nagyon kevés a termőföld). A legtöbb sziget délnyugaton található, az ålandi szigetvilág részeként, valamint a déli partvidék mentén a Finn-öbölben.

A felszínt a jégkorszakban a jégtakaró alakította ki. Rengeteg a morénató, a mindenfelé látható csupasz gránitsziklákat is az akkori gleccserek szállították mai helyükre.

Vízrajz

A Botteni-öböl és a Finn-öböl között található Finn-szigetvilág, amelyet nagyjából 50 ezer sziget alkot

A tó definíciója Finnországban: 500 m²-nél nagyobb állóvíz. Így számolva a finn statisztika 187 888 tavat tart nyilván. Közöttük a legnagyobb a Saimaa-tó 4400 km² területtel. A tavak, természetes vízfolyások és mesterséges csatornák hálózatának komoly szerepe van az áruszállításban.

A jégkorszak gleccserei nemcsak számos tavat alakítottak ki, hanem az alacsony tengerparton sok-sok szigetet is. Szám szerint 179 584-et. Két fő csoportra oszthatók - inkább logikailag, mint földrajzilag: délnyugaton az Åland-szigetek és a déli part előtt fekvő szigetek. Szigetek a nagyobb tavakon is vannak.

Legfőbb folyói: Kemijoki, Oulujoki, Torneälven.

Éghajlat

Az éghajlat hideg, időnként kemény telek és viszonylag meleg nyarak által jellemzett északi mérsékelt. Hótakaró délen négy, északon hat-hét hónapon át fedi a tájat. A Golf-áramlat hatására az éghajlat lényegesen melegebb, mint az az Egyenlítőtől való távolságból következnék.

Finnország területének egynegyede az északi sarkkörtől északra fekszik. Itt figyelhető meg az éjféli nap jelensége. Annál tovább tart, minél északabbra megyünk. Finnország legészakibb pontján a Nap 73 napig süt nyáron egyfolytában, telente 51 napig nem kel föl.

Növény- és állatvilág

Finnország növényvilága fajokban meglehetősen szegényes. Egészen délen keskeny sávban közép-európai jellegű vegyes lombhullató erdő díszlik. Az ország legnagyobb részén tajga nő, az orosz tajga folytatása. A legészakibb területeken megint csak keskeny sávban állandóan fagyott talajon tundra él. Az ország 60%-át egybefüggő erdőségek fedik. (Svédországban ez az arány 59%, Németországban 25%, Magyarországon 17%.) A globális felmelegedés nyomán az ország tajgája több mint harmadával bővülhet.

Finnország állatvilága viszonylag gazdag. Az emlősök közül 67 faj él ezen a vidéken. A nagyobb ragadozók már jórészt kipusztultak, ugyanakkor rengeteg róka, kisebb prémes állat tenyészik az északi vidékeken. Jelentősen nagy, és vadászható is a medve- és a farkasállomány. A jávorszarvasok száma a 150 000-et is meghaladhatja, évente 30-40 000 egyed kilövését engedélyezik. A rénszarvas az északi vidékek legfontosabb háziállata, vadon él az év legnagyobb részében. A tavak halban gazdagok, csuka, sügér, lazac a horgászok zsákmánya.

• 
  Barna medve, az ország nemzeti állata
• 
  Bütykös hattyú
• 
  Barna delfin
• 
  Rozsomák
• 
  Sarki róka, Lappföld
• 
  Rénszarvasok Lappföldön

Nemzeti parkok

A Repovesi Nemzeti Park egy képe

A növény- és állatvilág változatosságát - a biodiverzitást - a hatalmas területű nemzeti parkok rendszerével tartják fenn. 36 igazgatási szempontból különálló nemzeti park van.

Természeti világörökség

Svédországgal közös természeti világörökség Merenkurkku szigetvilága. Ez a Botteni-öböl legkeskenyebb részén található.

Történelem

Átfogó kutatások eredményeképpen az archeológusok megállapították, hogy a mai Finnország területét a kőkorszak alatt kezdték el lakni, a jégkorszak utolsó jegének elolvadása után.

Régi skandináv mondák és egyes történészek (mint például a dán Saxo Grammaticus vagy az arab al Idríszi) szerint Finnországnak már a svéd uralom előtt is voltak királyai.

Finnország közel 700 éves kapcsolata a svéd királysággal 1154-ben kezdődött, a kereszténység és IX. Erik svéd király révén. A svéd uralom idején a vallás és az államélet nyelve a svéd volt. 1809. március 29-én I. Sándor orosz cár elfoglalta Finnországot, amely az Orosz Birodalmon belüli autonóm nagyhercegség volt egészen 1917 végéig. Az orosz érában a finn nyelv modernizálódott, elismert nemzeti nyelvvé vált. 1917. december 6-án, röviddel a bolsevik forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét.

Finnország 1920–1940

1918-ban az ország átvészelt egy rövid, de keserű polgárháborút, amely sok évre előre körvonalazta a hazai politikát. A második világháború alatt Finnország kétszer is harcolt a Szovjetunió ellen: az 1939–40-es téli háborúban (segítséget kapott többek között Svédországtól, illetve egy zászlóaljnyi önkéntest Magyarországtól is), és másodszor 1941 és 1944 között (Németország jelentékeny segítségével). Ezt követte a Lappföldi háború 1944–45-ben, amikor Finnország kivonulásra kényszerítette a németeket az országból.

A második világháború következtében Finnország jelentős területeket elvesztett. Ezek egy részén szervezték meg szovjet Karéliát, más részét a leningrádi, illetve a murmanszki területhez csatolták.

A második világháború után Finnország ütközőzóna volt a Szovjetunió és a nyugati országok között. Belső társadalmi rendjében nyugati mintát követett, de katonailag kiszolgáltatott volt a Szovjetuniónak. Annak összeomlása után Finnország is önállóan választhatta meg fejlődésének útját, és 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. 2002-ben az elsők között tért át az euró használatára.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Finnország parlamentáris köztársaság, amelyben a köztársasági elnök is jelentős hatalommal rendelkezik.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az Eduskuntatalo, a finn parlament

A végrehajtó hatalom az Államtanács (kormány). A miniszterelnököt a parlament választja meg. Az Államtanács a miniszterekből és a miniszterelnökből áll.

A 200 tagból álló egykamarás parlament, a Eduskunta (finnül) vagy Riksdag (svédül) a legfelsőbb törvényhozó hatalom. Tagjait a választók négy évre választják. A parlament megváltoztathatja az alkotmányt, lemondathatja az Államtanácsot és megszüntetheti az államfői vétókat. A parlament határozatait semmiféle jogi hatalom nem bírálhatja felül.Törvényjavaslatot az Államtanács vagy bármely parlamenti képviselő nyújthat be.

A finn igazságszolgáltatás polgári, büntető és közigazgatási bíróságokból áll. A helyi bíróságok felett fellebbezési bíróságok vannak, legfelül pedig a Legfelsőbb Bíróság.

Közigazgatási felosztás

Finnország térképe

Finnország öt tartományból (lääni, läänit vagy län) és egy autonóm tartományból (itsehallinnollinen maakunta/självstyrande landskap)* áll. A tartomány az Államtanács fennhatósága alá tartozik; ez a rendszer szinte semmit nem változott létrehozása (1634) óta. A hat tartomány a következő (zárójelben a finn és a svéd név szerepel):

• Åland (Ahvenanmaa / Åland)
• Dél-Finnország (Etelä-Suomi / Södra Finland)
• Kelet-Finnország (Itä-Suomi / Östra Finland)
• Lappföld (Lappi / Lappland)
• Nyugat-Finnország (Länsi-Suomi / Västra Finland)
• Oulu (Oulun Lääni / Uleåborg)

Az Åland-szigetek széles körű autonómiát élveznek. Nemzetközi szerződések és a finn törvények értelmében az ålandi helyi igazgatás sok olyan dolgot kezel, ami finn szárazföldi hatósághoz tartozik.

Finnország dialektusok, folklór vagy népszokások alapján is felosztható, azonban ezeket a különbségeket elhalványította a második világháború után a 400 000 karéliai finn újrahonosítása és az urbanizáció a 20. század második felében.

A helyi közigazgatás 450 önkormányzatra osztja fel a hat főbb tartományt. 1977 óta nincs jogi vagy közigazgatási megkülönböztetés a városok és más önkormányzatok között. Az önkormányzatok 20 régióban működnek együtt.

Főváros: Helsinki (559 700 lakos)

Politikai pártok

A parlament fennállása (1906) óta az uralkodó pártok a Finn Központi Párt (Kesk. – Suomen Keskusta – parasztpárt), Finn Szociáldemokrata Párt (SDP – Suomen Sosialidemokraattinen Puolue – szociáldemokraták), Nemzeti Koalíció (Kok. – Kansallinen Kokoomus), az "Igazi Finnek" (PS – Perus Suomalaiset – igazi finnek) és a Finn Baloldali Szövetség (VAS – Vasemmistoliitto, Zöld Szövetség (Vihreä liitto).

Népesség

Általános adatok

Az ország népsűrűségi térképe

A finn népesség jelenleg körülbelül 0,2%-kal növekszik évente.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A „Téli háború” után a finn népesség körülbelül 12%-át újra kellett telepíteni. Az újjáépítés, a munkanélküliség és a bizonytalanság, hogy az ország megőrizheti-e függetlenségét a Szovjetunióval szemben, csak növelte a kivándorlást. Csak az 1990-es évektől kezdve fogad menekülteket Finnország olyan mértékben, mint a többi skandináv ország, habár a számuk mégis sokkal kisebb. A bevándorlók jelentős része a Szovjetunió által elfoglalt (valamikor Finnországhoz tartozott) területekről származik.

Népcsoportok: finn 93%, svéd 6%, orosz 0,5%, számik (lappok) 0,3%, egyéb 0,2%.

Két hivatalos nyelv van: a finn, amit a népesség 93%-ának, és a finnországi-svéd, ami a lakosság 6%-ának anyanyelve. A kétnyelvűséget alkotmányuk 14. cikkelye garantálja. Más kisebbségi nyelvek: orosz és észt. Északon, Lappföldön még megtalálhatóak a számik, jelenleg kevesebb mint 7000 lelket számlálnak, akik – akárcsak a finnek – finnugor nyelvet (lapp nyelvet) beszélnek. Több mint 20 nyelv létezik, amit körülbelül ezren beszélnek.

A legtöbb finn (89%) a Finn Evangélikus Egyházhoz tartozik, a lakosságnak kb. 1%-a pedig a finn ortodox egyházhoz. A maradék népesség más vallású: más protestáns közösség tagja, római katolikus, muszlim vagy zsidó, leszámítva azt a 9%-ot, amely nem tartozik egyetlen valláshoz sem.

Képek
Helsinki, a főváros központja a magasból Turku, az egyik legnagyobb város egyik útja, az Aurakatu Helsinki katedrálisa

Gazdaság

A Nokia, Finnország legnagyobb társaságának központja

Fakitermelés

Általános adatok

Gazdasága: ipari ország. Finnország iparosított, nagyban szabadpiacú gazdasággal rendelkező ország, nagyjából akkora egy főre eső jövedelemmel, mint az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország vagy Olaszország. A Világgazdasági Fórum 2009–10-es listája szerint a világ 6. legversenyképesebb országa. A finn életszínvonal magas, a GDP és adó hozzávetőleg ötödét egyedül a Nokia adja, amely így az ország stratégiai magánvállalata.

Gyors nyugat-európai integrációja során Finnország egyike volt annak a 11 országnak, amelyek bevezették az euró egységes pénznemet 2002. január 1-jén. A gazdasági növekedés 1991 körül a Szovjetunió felbomlásával erősen visszaesett (a finn márkát kétszer is leértékelték, a munkanélküliség az 1990-es 3,2%-ról 1994-re 16,6%-ra nőtt), majd a Nokia robbanásával gyors volt 2002-ig, de 2008-ban lelassult a globális világgazdasági válság miatt.

Gazdasági ágazatok

Fő gazdasági szektor az ipar, ezen belül a fafeldolgozás, fémipar, telekommunikáció és az elektronikai ipar. Leszámítva a fát és néhány ásványi kincset, Finnország nagyban függ nyersanyag, energia és fontosabb élelmiszeri cikkek importjától.

Az éghajlat miatt a mezőgazdaság csak néhány alapvető termékre szorítkozik. A faipar, ami a vidéki területeken élők számára nyújt jövedelemforrást, nagy szerepet játszik az exportban.

Kereskedelem

• Exporttermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, vegyipari termékek, fémek, fa, papír, cellulóz.
• Importtermékek: élelmiszer, kőolaj és olajszármazékok, vegyipari termékek, közlekedési eszközök, vas és acél, műanyagok, vetőmagok.
• Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, USA, Oroszország.

Közlekedés

Közúti közlekedés

Finnország közúthálózata fejlett, teljes hossza 78 189 km. Karbantartása a közlekedési minisztérium hatáskörébe tartozó útkezelőségek feladata. A községek hatáskörébe mintegy 26 000 km úthálózat tartozik. A magán- és ipari jellegű úthálózat teljes hossza kb. 350 000 km.

A közlekedési bírságok mértékének megállapításánál az elkövető vagyoni helyzete is szerepet játszik, a vagyonosabbakat magasabb bírsággal sújtják.

Kultúra

Kémény nélküli finn szauna, egyike a kultúra eredeti finn elemeinek

Oktatási rendszer

A finn oktatási rendszer nagyon hatékony, amint azt a PISA nemzetközi összehasonlító felmérések is igazolják. A diákok a gyűjtőiskolában kezdik tanulmányaikat és 9 osztály után fejezik be. A második lépcsőben érettségit vagy szakképzettséget szerezhetnek a középiskolákban.

Az országban szinte nincsenek analfabéták. A könyvtárakban finn és svéd nyelvű könyveket is találunk, mivel ezek a nyelvek az ország hivatalos nyelvei. Ezenkívül még német, francia és angol nyelven is olvashatunk.

Az gimnáziumban kötelezővé tették az ének-zene oktatását. Ebből adódóan sok fiatal zenekart alapít, gimnázium után továbbra is zenél.

Kulturális intézmények

Könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei. Finnországban a finn-svéd kettős hivatalos nyelv miatt, a mozikban és a tévékben is - amelyekben amúgy sem szinkronizálják a filmeket - két felirat jelenik meg a vetítőn/képernyőn, egy finn és egy svéd nyelven, amely elég zavaróan takarja a film képének durván felét.

Kulturális világörökség

Rauma óvárosa

Az UNESCO világörökség-listáján szereplő finnországi helyszínek:

• Rauma óvárosa - város faházakból
• Suomenlinna erődítménye - Helsinki kikötőjét védő erőd
• Petäjävesi ótemploma fából
• Verla ipartörténeti műemlékei - fafeldolgozó üzem és üzemi lakótelep
• Sammallahdenmäki bronzkori temetője
• Struve földmérő vonal finnországi szakasza

Művészetek

• Építészet: Alvar Aalto, Kristian Gullichsen, Eero Saarinen, Eliel Saarinen, Timo Vormala a finnek leghíresebb építészei.
• Képzőművészetek: Anni Rapinoja
• Irodalom: lásd még: Kalevala

Képek A YLE médiaközpontjának fő épülete, Helsinki A Helsinki Műegyetem auditóriuma Finlandia-talo, kongresszusi és rendezvényközpont Helsinkiben Néptáncosok Runeberg torta

• Filmművészet : Aki Kaurismäki

• Zene: lásd még: A finn zene, Kantele

A finn rockbanda, a Lordi megnyerte a 2006-os Eurovíziós Dalfesztivált. Így 2007-ben Helsinki adott otthont a versenynek.

Hagyományok

• Szauna
• Mikulás

Turizmus

A sok erdő miatt javasolt a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás elleni oltás bizonyos területekre utazóknak. Sok turista síszezonban keresi fel Finnországot.

Képek
Helsinki központja Valamon kolostora (Heinävesi) Temppeliaukio templomának belső tere, a Töölö Muumimaailma (Moomin World) szórakoztatópark Turku mellett Joulupukin Pajakylä, „Mikulás-falu” szórakoztatóközpont, Lappföld Sípálya Finnország egyik legnagyobb sícentrumában, Leviben

Sport

Mika Häkkinen, kétszeres Formula–1-es világbajnok a versenyautójában

Paavo Nurmi, az egyik leghíresebb hosszútávfutó

Motorsportok: Rali, Forma 1

Finnországnak több híres sportolója van a motorsportokban. A rali nemzeti sportnak számít, a legtöbb rali világbajnok (7) és egyben rali világbajnoki cím (14) is a finnekhez köthető, az 1977 óta megnyerhető WRC rali VB-i trófeák csaknem felét finn nemzetiségű pilóta nyerte el. A WRC (Rali Világbajnokság) patinás versenyének számít a Finn Rally. Továbbá igen neves rali verseny az északi sarkkörön található Rovaniemi- -azaz az IGAZI finn Mikulás- városának jeges futama, melyre tajgai környezetében január végén kerül sor. A WRC finn világbajnokai: Markku Alén (1978),Ari Vatanen(1981), Hannu Mikkola (1983), Timo Salonen (1985), Juha Kankkunen (1986,1987,1991,1993), Tommi Mäkinen négyszeres rally világbajnok (1996–1999), Marcus Grönholm kétszeres rally világbajnok (2000, 2002). IRC (Interkontinentális Rali Bajnokság), vagyis a 2. legpatinásabb rali versenysorozat 2010-es világbajnoka a finn Juho Hänninen. A finnek jó teljesítőképessége a raliban feltehetően annak köszönhető, hogy a csúszós útviszonyok kezelését a lehető legalkalmasabb felületen sajátíthatják el; a télen befagyó számtalan tó jegén való gyakorlásból szerzik tapasztalataikat, ez amolyan szabadidős tevékenység errefelé a fiatalok körében. Jari-Matti Latvala és Mikko Hirvonen a jelenlegi WRC mezőny tagjai, a Ford WRC csapatával. A Forma 1-ben is kiemelkedően teljesítenek a finnek, a nemzetek közül a britek után és a brazilokkal holtversenyben ők rendelkeznek a legtöbb F1-es világbajnokkal is (3). Keke Rosberg (1982) Williams csapattal, Mika Häkkinen (1998,1999) a McLaren-Mercedesszel, Kimi Räikkönen (2007) a Scuderia Ferrarival lett világbajnok. Mika Salo 1994 és 2002 között versenyzett a „száguldó cirkuszban”. 1999-ben Ő helyettesítette 6 versenyen Michael Schumachert annak lábtörése miatt. A F1-ben jelenleg a Lotus csapatnál versenyez Heikki Kovalainen, aki ezt megelőzően a McLaren és a Renault pilótája is volt. Kimi Räikkönen 2012-ben 2 éves kihagyást követően visszatért a Forma 1-be a Lotus-Renault színeiben.

Kimi Räikkönen - aki a világ 2. legjobban kereső sportolójának számít- úgy határozott, hogy a 2010-es idényre határozatlan ideig elhagyja a Forma 1-et, 2010-ben már a Citroën rally csapatával vett részt WRC-ben (Rally Világbajnokság), ahová is a Red Bull szponzori támogatásával érkezett és versenyezte végig az évadot. Kimi Räikkönen a Ferraritól távozott, miután az olaszok üzleti okok miatt felbontották szerződését. A WRC 10. helyén végzett, majd 2011-ben Ice One Racing néven saját WRC ralis csapatot alapított, hogy ezzel vegyen részt kötetlen módon a WRC futamain, továbbá ezzel az alakulattal enduro csapatot is létrehozott, hogy a fiatal skandináv, de főleg finn tehetségeket pártfogolja a terepmotor-versenyeken. Eközben menedzserével; Steve Robertson-nal megszüntették a Räikkönen Robertson Racing-et, közös F3-as formula csapatukat.

Az ROC-n (Race of Champions), azaz a Bajnokok Viadalán a franciák (8) után a finnek (6) szerezték a legtöbb ROC bajnoki címet egyéniben, és az 1999 óta megszerezhető nemzeti címet is kétszer nyerték el (1999, 2006). A ROC-ot 1988-tól rendezik meg változó házigazdával, de általában átalakított stadionokban, ez egy kieséses autóverseny-sorozat, amelyben a világ főbb autós illetve motoros személyiségei, nem egyszer bajnokai vesznek részt, mint például WRC ralisok, F1-es pilóták, Le-Mans győztesek, motokrosszosok, alacsonyabb formula autós kategóriák győztesei. A bajnokságnak 2 része van, az egyik felében egyénenként mérik össze tudásukat a versenyzők és ezzel elnyerhetik a Bajnokok Bajnoka címet, a másik részében párosával nemzeti csapatokat alkotnak a pilóták, ezzel a Nemzetek Bajnoka címet szerezhetik meg. A Bajnokok Bajnoka címet 1988-ban és 1991-ben Juha Kankkunen, 2000-ben Tommi Mäkinen, 2001-ben Harri Rovanperä, 2002-ben Marcus Grönholm, 2004-ben Heikki Kovalainen lett. Érdekessége a sorozatnak, hogy a Bajnokok Bajnoka és a Nemzetek Bajnoka címet eddig egyszer sem vitte haza ugyanazon nemzetiségű pilóta ugyanabban az évben.

Olimpia

Finnországban, Helsinkiben rendezték az 1952-es nyári olimpiát, melyen a magyar Aranycsapat nyerte a futballtornát. Ezen az olimpián további 15 aranyérmet szerzett Magyarország. Finnországnak eddig 145 aranyérme van. A nyári játékokon az atlétika, a téli játékokon pedig a sífutás a legeredményesebb sportág. Paavo Nurmi a finn "csodafutó", becenevén a "Repülő Finn" a világ harmadik legeredményesebb olimpikonja, kilenc arany és három ezüst éremmel.

• Bővebben: Finnország az olimpiai játékokon

A jégkorong az egyik legnépszerűbb sportág

Jari Litmanen Finnország legismertebb és egyik legsikeresebb labdarúgója

Jégkorong

Finnország nemzeti sportja a jégkorong. Több mint 66 ezer igazolt játékos van az országban. Kétszer nyertek világbajnokságot, 1995-ben és 2011-ben.

Tenisz

Tenisz terén pedig igen tehetséges Jarkko Nieminen.

Korcsolya

A műkorcsolyában több hölgy is képviseli az országot (Kiira Korpi). Finnország főleg a téli sportokba kapcsolódik be.

Úszás

Úszóik közt is vannak hírességek, mint Hanna-Maria Seppälä, Joona Puhakka, Jani Sievinen, Ville Vahtola és Jukka Piekkanen.

Ünnepek

Juhannusmáglya (Szent Iván-éj)

Dátum	Magyar név	Finn név	Svéd név	Megjegyzés
Január 1.	Újév	Uudenvuodenpäivä	Nyårsdagen
Január 6.	Vízkereszt	Loppiainen	Trettondagen
Változó péntek	Nagypéntek	Pitkäperjantai	Långfredagen	Húsvét előtti péntek
Változó vasárnap	Húsvét vasárnapja	Pääsiäispäivä	Påskdagen
Változó hétfő	Húsvét hétfője	2. Pääsiäispäivä	Andra påskdagen	Húsvét utáni hétfő
Május 1.	Majális	Vappu	Valborgsmässoafton	Lásd: Walpurgis-éj
Változó csütörtök	Áldozócsütörtök	Helatorstai	Kristi himmelfärds dag	40 nappal húsvét után
Változó vasárnap	Pünkösd	Helluntaipäivä	Pingst	50 nappal húsvét után
Június harmadik pénteke	Nyárközép	Juhannusaatto	Midsommarafton	Nem hivatalos
Június harmadik szombatja	Nyárközép	Juhannuspäivä	Midsommardagen
November első szombatja	Mindenszentek napja	Pyhäinpäivä	Alla helgons dag
December 6.	Függetlenség napja	Itsenäisyyspäivä	Självständighetsdagen
December 24.	Karácsony estéje	Jouluaatto	Julafton	Nem hivatalos
December 25.	Karácsony első napja	Joulupäivä	Juldagen
December 26.	Karácsony másodnapja	2. Joulupäivä or Tapaninpäivä	Andra juldagen
December 31.	Újév éjjele	Uudenvuodenaatto	Nyårsafton	Nem hivatalos
Minden vasárnap			Hivatalos ünnep

Források

• Midi világatlasz (Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004) ISBN 963-9516-63-5

Irodalom

• Juhani Huotari: Finnország Változó Világ 46., Budapest 2004.
• Richly Gábor: Történelemkép és nemzeti identitás Finnországban (Universitas, Budapest, 2007)
• Richly Gábor: A finn nemzeti szimbólumok eszmetörténeti vonatkozásai. In Steinert Ágota (szerk.): Évek és színek (Kortárs, Budapest, 2005) 453-462. o.

További információk

• Virtualis Finnország – Fő portál
• Government.fi – Hivatalos közigazgatási honlap
• Presidentti – Hivatalos államfői honlap
• Finnország domborzati térképe

Magyar honlapok

• Bóbita Egyesület – Az egyik finnországi magyar egyesületi honlap (aktív egyesületi élettel)
• Finnországi Magyar Keresztény Közösség – Magyarnyelvű keresztények (keresztyének) Finnországban (aktív közösségi élettel)
• Finn linkgyűjtemény (Startlap)
• Magyarutca – Nyugat-európai magyar honlapok (nem frissített)
• Finnország Térkép Kalauz
• Finn linkgyűjtemény (Tlap)
• What's Up Finland? Finn hírek, információk, személyes blogok, játékok minden ami Finnország, magyar és angol nyelven napi többszöri frissítéssel.

A Wikimédia Commons tartalmaz Finnország témájú médiaállományokat.