Stollmann Andor
Stollmann Andor | |
Született | 1852. november 3. Úrvölgy |
Elhunyt | 1933. szeptember 1. (80 évesen) Besztercebánya |
Foglalkozása | festőművész |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Stollmann Andor (András; Andrej Stollmann; Úrvölgy, 1852. november 3.[1] - Besztercebánya, 1933. szeptember 1.) polgári iskolai rajztanító, festőművész.
Élete[szerkesztés]
Apja Stollmann Mihály úrvölgyi kovács, anyja Jedlovszky Anna. Első feleségétől Doleschall Máriától (1860–1886) fia Stollmann Sándor (1884-1911) színházi rendező. Második felesége Mikler Emília (1865-1941) volt. Lánya Szeréna békescsabai tanítónő Szentgyörgyi Géza békésvármegyei királyi tanfelügyelőségi tollnok felesége.[2] Unokája Stollmann András (1932) zoológus, ornitológus.
1864-től a besztercebányai evangélikus gimnázium tanulója volt, de anyagi okokból nem fejezte be. Tanára volt Klemens József, majd a besztercebányai Lorenz szobafestőnél tanult ki. 1874-ben rajztanári felkészítőbe iratkozott be Budapesten. 1886-1919 között a besztercebányai iskolákban (evangélikus gimnázium, ipari, polgári) tanított, emellett sok besztercebányai épületet és portrét festett. Tanítványai voltak többek között Janko Jesenský, Jozef Gregor Tajovský, Štefan Krčméry, Viliam Figuš-Bystrý, S. Zoch, Dömjén Rózsa.
1919. augusztusában Gusztáv fiával, aki a 16. gyalogezred, majd a Vörös Hadsereg katonája volt az északi hadjáratban, Turócszentmártonban részt vettek egy csehszlovák nagygyűlésen. Egy ideig rokonaiknál maradva visszatértek Besztercebányára. Végül a csehszlovák államfordulat után Sátoraljaújhelyen tanított, és ott nyugdíjazták 1920-ban.[3]
A Magyar Rajztanárok és Rajztanítók Országos Egyesületének és az Országos Polgári Iskolai Egyesület tagja, a besztercebányai Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola Segélyegyesületének titkára volt.
Festményei a besztercebányai múzeum és a műemlékvédelmi hivatal, illetve a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben is megtalálhatóak. Műveit 1995-ben Salgótarjánban is kiállították.[4] Gyarapította a besztercebányai gimnázium ásványgyűjteményét (1888) is.
Alkotásai[szerkesztés]
-
Besztercebánya látképe
- 1870 Besztercebánya, Alsó kapu[5]
- 1879 gróf Festetics Andorné Dömjén Rózsa színművésznő[6]
- 1897 körül Luther és Melanchton arcképei[7]
- 1897 Neusohler Schützen Companie 1841 (akvarell)[8]
- 1905 körül Luther Márton arcképe (Besztercebányai Evangélikus Egyesület)[9]
- 1923 Úrvölgy[10]
- 1925 Besztercebánya, Alsó kapu[11]
Források[szerkesztés]
- ↑ familysearch.org Besztercebánya kereszteltek anyakönyve 1852, 116
- ↑ Békés 42/33, 7 (1910. augusztus 14.)
- ↑ Polgáriskolai Közlöny XXIV/7-8, 49.
- ↑ Nógrád Megyei Hírlap VI/113, 1 (1995. május 16.)
- ↑ din.nbn.sk. [2023. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 26.)
- ↑ darabanth.com
- ↑ Varga Mihály 1898: A Beszterczebányai Ág. Hitv. Ev. Gymnasium Értesítője az 1897-98. tanévről. Besztercebánya, 3.
- ↑ slovakiana.sk
- ↑ Evangélikus Őrálló 1905/9, 97.
- ↑ artisanart.sk
- ↑ webumenia.sk
További információk[szerkesztés]
- Slovenský biografický slovník
- Zlata Troligová 2015: Stollmannovci v banskobystrickom múzeu. Pamiatky a múzeá 64/1, 49-53.
- Andrej Stollmann 2012: Domovský list Stollmannovcov. In: Spomienky na našu Bystricu
- 2012 Pamätihodnosti mesta Banská Bystrica 1.
- felvidek.ma