Szerkesztő:Apród/Királyi tetszvényjog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Királyi tetszvényjog (placetum regium) az államnak illetve az azt képviselő személynek az a joga, mely szerint minden pápai, illetve vatikáni iratot, másfelől az országból hozzájuk címzett írásokat az állami intézmények megvizsgálhatják, hogy tartalmuk ellentétes-e a hazai törvényekkel. Eredetileg a 14. századi idején VI. Orbán pápa a püspököknek adott ilyen engedélyt az ellenpápa okiratainak kiszűrésére a nyugati egyházszakadás idején. Rendeletét IX. Bonifác (ur. 1389-1404) és V. Márton (ur. 1417-31) visszavonták, de ezután alkalmazták a királyi tetszvényjogot a fejedelmek, ugyanakkor a konstanzi zsinaton megvonták ezt a jogot a püspököktől.

Magyarországon[szerkesztés]

Magyarországon Zsigmond magyar király 1404-ben dekretumban hirdette ki először a placetum regiumot - a király megkerülésével javadalmak elfogadását az Apostoli Szentszéktől illetve a római kúria hivatalnokaitól vagy pápai bírótól küldött levelek, idézések elfogadását, kihirdetését, végrehajtását a király beleegyezése nélkül - fej és jószágvesztés terhe mellett, egyidejűleg a főkegyúri jog kodifikálásával. Ezzel nem általános királyi tetszvényjogot léptetett életbe, hanem a bullásokkal szemben akarta megvédeni a magyar király javadalom-adományozási jogát. Későbbi törvényeink tiltják a perek Rómában való indítását a magyar egyházi bíróságok megkerülésével. II. József magyar király megerősítette ezt, ő kezdte el az Apostoli Szentszékkel való érintkezés cenzúráját. Utódai is gyakorolták a magyar országgyűlés hozzájárulásaa nélkül a placetum regiumot. 1850 április 18-án azonban (I. Ferenc József magyar király idején) eltörölték ezt. 1855-ös konkordátumban lemondott róla Ferenc József. Mikor a pápai csatlakozhatatlansági dogmát kihirdették, ennek ellensúlyozására 1870 augusztus 9-én újból elrendelték a királyi tetszvényjogot Eötvös József javaslatára.[1] Simor János hercegprímás a magyar püspöki kar nevében memorandumban tiltakozott ez ellen. A magyar miniszterelnök 1870-ben Jekelfalussy Vince székesfehérvári püspököt, Trefort Ágoston pedig 1873-ban Schopper György rozsnyói püspököt feddte meg az I. Vatikáni Zsinat határozatainak kihirdetéséért. Ezután a placetum regium a gyakorlatban nem élt. 1951-1989 között az Állami Egyházügyi Hivatal végzett ellenőrzést és cenzúrát a magyar katolikus egyház fölött.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar történelmi fogalomtár. L-Zs. II. köt. 164. p. Budapest: Gondolat, 1989
  2. Magyar Katolikus Lexikon. Oltal–Pneu. Budapest: Szent István Társulat, 2005