Joachim története a déli fal felső sávjának hat képén jelenik meg. Az első képen Ruben pap kiűzi Joachimot a Templomból, nem mutathat be áldozatot mivel Isten nem áldotta meg utóddal a házasságát. A drámai jelenetben Ruben erőteljes mozdulattal, a vállára tett nyitott bal tenyerével gyakorlatilag kilöki Joachimot az épületből, míg jobb kezével a ruháját ragadja meg. Már ezen az első képen is felismerhetőek Giotto újító művészetének legfontosabb elemei - a realizmusra való törekvés, az expresszivitás, a mozdulatok hangsúlyos ábrázolása, az épített környezet minél valósághűbb részletes megjelenítése és a színek mesteri használata.[1]
Joachim a pásztorok között (2)
Joachim a hegyekben a távolban elbujdosik a pásztorok között és ott marad öt hónapig. A kép közepén lévő két pásztor az éppen megérkező uruk előtt áll aki profilból ábrázolva, lehajtott fejjel a földet nézve, kezét a köpenye redői között összefogva jelenik meg. A két fiatal férfi zavartan és kérdőn néz egymásra. A képen szereplő állatokat Giotto az emberek érzelmeivel ellentétes módon festette meg, a birkák és kecskék nyugodtan legelnek, vagy békésen összegyűlnek az akol bejáratánál, a fehér kiskutya boldogan szalad gazdája felé. A háttérben kopár sziklákon dús levélzettel borított tölgyfák nőnek élesen kiemelkedve a kék égből.[1]
Angyali üzenet Annához (3)
A következő jelenet Anna házában játszódik. Már hosszú ideje nem hallott híreket férjéről, ezért Istenhez imádkozik, hogy hazatérjen. A csukott ajtó előtt egy asszony fonalat fon. A fonás a születéshez és az élethez kapcsolódó ősi szimbólum, itt arra az életre utal, amit Anna hordoz majd a méhében.[2]
A kápolna képciklusában háttérbe szorulnak az ótestamentumi előképek, csak az egyes jeleneteket elválasztó ornamentikába ágyazva négykaréjos keretbe foglalva láthatók az északi falon az alsó két képsor között. Legszebbek a hím oroszlánt, Jónást és Szent Mihály arkangyalt ábrázoló festmények, ezek Giotto művei a többiben feltételezhetően tanítványai is közreműködtek. Kompozíciójuk többnyire két alak szembenállására épül.
Körülmetélés - Az első négykaréjos ábrázolás, a Jézus megkeresztelését ábrázoló képtől balra látható és Isten Ábrahámmal kötött szövetségére utal.[3]
Rézkígyó - A keresztrefeszítés mellett elhelyezett kép kígyó helyett egy oszlopon álló sárkányt ábrázol. A lény kitárja szárnyait, szája tátva van, körülötte kisebb, a segítségét kérő embercsoport látható, akik kezüket, lábukat, bokájukat mutatják felé. A Biblia szerint akit megmartak a kígyók, de feltekintettek a rézkígyóra életben maradtak.[4]
Mózes vizet fakaszt a sziklából - a kánai mennyegző mellett látható ábrázoláson a víz a korábbi, míg a borrá változtatott víz az újabb szövetséget szimbolizálja.[5]
Jónást elnyeli a cethal - a Krisztus siratása melletti képen a prófétának csak az alsó végtagjai láthatók az azúrkék ég előtt és a viharos tengerben, amint elnyeli a merev tekintetű és nagyra tátott szájú cethal. Az egész kompozíció modernül hat, ami teljesen más hatást kelthetett a képzeletbeli szörnyekben és legendákban hívő középkori emberek között.[6]
Ádám teremtése - a Lázár feltámasztása mellett helyet kapó képen Isten Krisztus vonásait viseli. Ádám kezét Isten keze felé nyújtja, ujjaik szinte összeérnek. Ez a fajta ábrázolásmód később Andrea Pisano domborművén is feltűnik a firenzei dóm harangtornyán, leghíresebb megjelenítése Michelangelo műve a vatikáni Sixtus-kápolnában.[7]
A hím oroszlán életre kelti a könykeit - a Krisztus siratása melletti kép témája a visszatérés az életbe. Alapja a Phüsziologosz című i. sz. 2. századi, Alexandriában keletkezett írás volt. A történet szerint a nöstény oroszlánnak halott kölykei születtek, majd három nap után a hím oroszlán életre keltette őket. A három nap Krisztus feltámadására utal. A képen két kölyök már kezd lábra állni, a harmadik még mozdulatlanul fekszik.[8]
Egy prófétát hallgat a tömeg - a Bevonulás Jeruzsálembe kép mellett elhelyezett ábrázoláson egy idősebb férfi jelenik meg hosszú fehér hajjal és szakállal, piros köpenyben aminek egyik sarkát felemeli mintha egy csomót akarna rá kötni. Egy kisebb, férfiakbóé és nőkből álló tömeggel áll szemben, egyikük egy idősebb férfi két kézzel megragadja a köpenyét. A dicsfény hiánya miatt valószínűsíthető, hogy egy próféta látható a képen.[9]
Illés próféta a tüzes szekéren - a Mennybemenetel melleti kép a próféta életéből azt a pillanatot ábrázolja, amikor tanítványával, Elizeussal beszélgetve hirtelen elragadja egy tüzes szekér. Elizeus a kép bal alsó sarkában látható jobb kezét felemelve, ahogy nem érti mi történt mesterével. A próféta ledobja köpenyét a földre, aminek világos árnyalata erős kontrasztot alkot a tüzes szekér színével.[10]
Szent Mihály arkangyal legyőzi a Sátánt - a Kufárok kiűzése a templomból kép mellett található jelenetben a rendelkezésére álló szűk tér ellenére Giottónak sikerült mesterművet alkotni. Az aszimetrikusan nyitott szárnyú arkangyal nyugodt tekintettel néz az alsó két karéjból alig kiemelkedő szőrös, állatiasságában visszataszító Sátánra, térdével leszorítja miközben biztos kézzel fogott lándzsáját a szemébe döfi. A vakság azokra utal, akik nem képesek látni és felismerni Krisztust.[11]
Mózes megkapja a törvénytáblákat - a Szentlélek eljövetele mellett helyet kapó képen Isten, aki a kápolna többi képéhez hasonlóan Krisztus arcvonásait viseli átadja Mózesnek a kőtáblákat. Mózes még szarvak nélkül, kék ruhában és sárga köpenyben látható, ruhájának színösszeállítása hasonló mint Szent Józsefé és Szent Péteré, a bölcsességre és a királyságra utal.[12]
A kápolna két oldalán a lábazaton az erények és a bűnök allegóriái jelennek meg körülbelül 120 x 60 centiméteres fülkékben.[13] A márványt utánzó építészeti keretben látható grisaille-technikával készült képek dombormű-hatást keltenek. Nem egyedi díszítőelemek, számos más 13-14. századi dekorációs programban is megjelennek.
Az erények és a bűnök egymással szemben láthatók, sorrendjük a diadalívtől kezdve: Prudentia (Bölcsesség) - Stultitia (Balgaság), Fortitudo (Erő) - Inconstantia (Állhatatlanság), Temperantia (Mértékletesség) - Ira (Harag), Justitia (Igazság) - Injustitia (Igazságtalanság), Fides (Hit) - Infidelitas (Hitetlenség), Caritas (Szeretet) - Invidia (Irigység), Spes (Remény) - Desperantia (Kétségbeesés).[14] Az Igazság és az Igazságtalanság figurája nagyobb mint a többi és mindkét oldalon a középső helyet foglalja el. A többi allegória kisebb méretű, de ennek ellenére bonyolult szimbólumrendszert hordoz, ami első látásra nem is biztos, hogy érthető.
A legerőteljesebb ábrázolások, köztük az Igazság, az Igazságtalanság, a Harag, az Irigység és a Szeretet feltételezhetően Giotto saját kezű művei, a Szeretet figurája a festő egyik legkiemelkedőbb alkotása.[14]
Előképeik ókori ábrázolásokra vezethetők vissza (Traianus-oszlop, Marcus Aurelius-oszlop), majd később a kereszténység tanításának is egyik fontos elemévé válik a jó és a rossz küzdelme. Alakjai kódexekben, keresztelőmedencéken, oszlopfőkön, francia katedrálisok homlokzatain tűnnek fel.[14] A bűnök 1200 körül nyerték el emberi formájukat, korábban démonként ábrázolták őket. Itáliai területeken a 12. századtól jelentek meg,[14] miniatúrákon, szószékeken, ötvöstárgyakon, síremlékeken, oltárokon stb. és falfestészeti ciklusok részeivé váltak.
Bölcsesség - Balgaság
A Bölcsesség alakját Giotto egy elegáns környezetben ülő nőalakkal ábrázolta, aki úgy ül asztalánál, mint egy tanárnő. Jobb kezében iránytűt, a tudományok szimbólumát tartja miközben a bal kezében tartott tükörbe néz ("Ismerd meg önmagad"). Tarkóján egy szakállas férfifej rajzolódik ki talán egy filozófusé, aki az emlékek fontosságát jelképezi. Előtte a katedrán egy kinyitott könyv hever. Figurája az intelligencia, valamint a gyakorlatiasság megtestesítője is.[15]
A Balgaság allegóriája egy madártoll koronás férfialak pávatollra emlékeztető hosszú farokkal. Kiálló hasát (a falánkság és anyagiasság jelképét) fonott öv szorítja le, amiről csörgők lógnak. Nyitott szája tudatlanságát jeleníti meg, míg jobb kezében egy göcsörtös bot, a nyers erő és brutalitás jelképe látható. Egy olyan ember portréja aki megtagadta férfi voltát és nem képes különbséget tenni a jó és rossz között.[16]
Erő - Állhatatlanság
Az Erő a földön szilárdan álló robosztus nőalak, vállán és fején Héraklészre utaló oroszlánbőrrel. Felsőtestét páncél védi, jobb kezében buzogányt fog. Bal kezében egy nagyméretű, földre támasztott pajzsot tart ami fél arcát is eltakarja. A pajzson lévő domborművek egy ágaskodó oroszlán mellett Krisztus keresztjét ábrázolják. A figura többek között a stabilitást, az erőt, a gonosszal szembeni ellenállást, a bátorságot jeleníti meg.[17]
Az Állhatatlanság egy márványlapon lévő keréken elcsúszó fiatal lányként jelenik meg. A mezítlábas alak ruhájának szegélye felemelkedik, ez is kiemeli a történés hirtelenségét, miközben kinyújtott karjaival próbál egyensúlyban maradni. Az ingatagság, a felületesség a következetlenség jelképe.[18]
Mértékletesség - Harag
A Mértékletességet egy derűs és nyugodt arckifejezésű elegáns figurával ábrázolta a festő. Száját egy zabla zárja le ami "féken tartja" a nyelvét. Bal kezében függőlegesen egy kardot tart közvetlenül a markolat alatt, ami a keresztet jelképezheti. A kardot jobb kezével egy hosszú anyagdarabbal körbe tekeri, (ártalmatlanná téve) amivel a szelídséget, a türelmet, valamint a könyörületességet jeleníti meg, ezért a Mértékletesség a Harag ellentéte és nem a Türelem. Az ábrázolás a nyugalmat, az érzelmek uralását és az abszolút belső kontrollt mutatja be.[19]
A ruháját széttépő Harag nőalakja pont az ellentéte, érzelmei eltorzítják arcvonásait pillanatnyi zavarában teljesen elveszti belső kontrollját. Hosszú haja kibontva lóg, arcát kiáltva az ég felé fordítja. A szemben lévő falon Kajafás hasonló mozdulattal fejezi ki dühét. A haragot már az ókori szerzők is a legveszélyesebb szenvedélynek tekintették mivel megfosztja az embert a mérlegelés képességétől ennek következtében meggondolatlan tettei magának és a hozzá közelállóknak is árthatnak.[20]
Igazság - Igazságtalanság
A középső helyet foglalja el az Igazság figurája. A trónja alatt lévő jelenetek békét és boldogságot sugároznak, egy lovas háború helyett vadászni indul, falusiak egy szalmabála előtt táncolnak és kereskedők háborítatlanul utaznak.
Vele szemben az Igazságtalanság egy barátságtalan férfialak, hosszú körmökkel és összeszorított szájából kilógó agyarakkal. A mögötte nyíló ajtó fölött a császárpárti ghibellinekre jellemző szimbólum látható, akik a guelf Padova ellenségei voltak. A figura kardot visel, jobb kezében egy szigonyt tart. A lába alatti sávban horrorisztikus jelenetek láthatók, egy meggyilkolt kereskedő, egy meggyalázott terhes asszony és háborúba induló katonák.[21]
Hit - Hitetlenség
A Hit figurája az isteni kinyilatkoztatásban való hitet jeleníti meg, ami nélkül nem lehet az éleltutat bejárni. Ünnepélyes testtartású nőalak jobb kezében egy kereszttel aminek szára egy pogány szobor töredékén áll, bal kezében egy tekerccsel, rajta az Apostoli hitvallás első mondatával. A sziklán magabiztosan álló figura övéről Szent Péter kulcsa függ, az egyetlen amivel ki lehet nyitni a kaput ami a mennyek országába vezet. A kép két felső sarkában angyalok figyelik a jelenetet.[22]
A Hitetlenség alakja vak, hallásában a fején lévő sisak szorosan a füleire tapadó pántjai akadályozzák, így nem látja és nem hallja a jobb felső sarokban megjelenő, papírtekercset tartó próféta szavait. Nyakában póráz látható, amit egy, a saját kezében tartott kisméretű alak fog a kezében. A kép bal alsó sarkában a pokol tüzének lángjai jelennek meg. Az allegória jelentése az Isten igéjében való hitetlenség ábrázolása.[23]
Szeretet - Irigység
A Szeretet figuráját Giotto kecses nőalakként ábrázolta aki bal kezével felajánlja szívét Krisztusnak, aki a kép jobb felső sarkában el is fogadja. Jobb kezében egy edényt tart benne búzakalászokkal, rózsabimbókkal, nyitott és zárt gránátalmákkal, gránátalma virágokkal, egy tüskés gesztenyével és egy mogyoróval. A keresztény hagyomány szerint ezek mind Krisztus szenvedésének és halálának szimbólumai. Lábánál pénzzel teszi zárt zsákok láthatók, ezek a szeretet győzelmét jelenítik meg a kapzsiság fölött. A figura rózsákból álló koronája s szerelem lángjait jelképezik, amik legyőzik a pokol lángjait Irigység lábai alatt.[24]
Az Irigység megtestesítője egy öregasszony aránytalanul nagy füllel, mivel a pletykálkodáshoz először hallani kell és egy kigyóval, a gonosz szimbólumával amint nyelv helyett kijön a szájából. Ő az első akit megmar, így ő maga lesz első áldozata a saját haragjának. Jobb kezét kapzsi és mohó mozdulattal nyújtja előre, míg másik kezében egy pénzzel teli erszényt markol, a boldogság egyik ellenségének szimbólumát.[25]
Remény - Kétségbeesés
A Remény figurája egy karcsú, szárnyas fiatal lány aki karjait széttárva repül egy, a kép jobb felső sarkában megjelenő angyal irányába, aki a győzelem és a dicsőség koronáját nyújta feléje.[26]
A Kétségbeesés allegóriája erőteljes hatású ábrázolás. Egy öngyilkosságot elkövető felakasztott nőalak a halál előtti pillanatban. Teste görcsökben rángatózik, karjait széttárja, kezei ökölbe szorulnak, feje fölött egy ördög lebeg, aki egy szigonyt akaszt a fejébe.[26]
A kápolna 1880-ig magántulajdonban volt, ekkor zárult le a vita a Gradenigo-család és Padova önkormányzata között. A közintézmény amiatt aggódott, hogy a közvetlenül a kápolna elé épített portikusz 1817-es leomlása és a palota 1824-es lerombolása után a kápolna is hasonló sorsra jut.[27] Az első dokumentált restaurálási munkákat Guglielmo Botti végezte el 1869 és 1871 között. A következő munkálatokat a padovai önkormányzat megrendelésére Eugenio Maestri irányította 1885 és 1895 között.[27] Ekkor a kápolna sérült falait erősítették meg és leválasztották a homlokzaton lévő freskókat. Ezek csak súlyosbították a palota lerombolása után kezdődött, már korábban is sok gondot okozó beázási problémákat. Körülbelül ugyanekkor (1881 - 1897 között) Antonio Bertolli a freskókkal foglalkozott amiknek egyes részei kezdtek leperegni a falról.[27] Két képet (A tizenkét éves Jézus a templomban, Keresztvitel) leválasztott a falról, egy rézkeretre rakta, hogy ne érintkezzenek közvetlenül a nedves fallal, majd visszahelyezte őket eredeti helyükre.[27]
A következő állagmegóvási munkákat Leonetto Tintori végezte el két részletben, 1957-ben az Utolsó ítéletet, 1961 és 1963 között a freskóciklus többi részét restaurálta.[27] Az új technikák és anyagok használata sem tudta megállítani a képek állagának fokozatos romlását, így nemsokára egy új megközelítéssel próbálkoztak. A freskók korszerű restaurálását 2001 és 2002 között végezték el amit egy hosszú, körülbelül tizenöt évig tartó, magát az épületet, a környezetét, valamint a látogatók okozta elváltozásokat vizsgáló megfigyelési időszak előzött meg.[28] Az állagromlás egyik fő okaként a vízpárával és a porral keveredő szennyező anyagokat határozták meg, ami megváltoztatta a pigmentek szerkezetét. Ezért a bejárat előtt egy beléptető helyiséget alakítottak ki, ami lecsökkentette a kápolnába jutó szennyező anyagok mennyiségét és a lámpákat korszerű, hideg fényű fényforrásokra cserélték.[28] A kápolna jelenleg is szoros megfigyelés alatt áll, ami lehetővé teszi, hogy szükség esetén a legkorszerűbb konzerválási munkákat végezzék el rajta.
_-_Interior_07.jpg)
é. sz. 45° 24′ 42″, k. h. 11° 52′ 46″Koordináták: é. sz. 45° 24′ 42″, k. h. 11° 52′ 46″
_by_shakko.jpg)
_-_Capella_degli_Scrovegni_(Padova).jpg)
_-_WGA09216.jpg)
_adj.jpg)
_-_WGA09224.jpg)
_-_WGA09256.jpg)
Szentek
Dicsőséges Krisztus
A pokol
