Vilgort
| Vilgort (Выльгорт) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Oroszország |
| Föderációs alany | Komiföld |
| Járás | Sziktivgyini |
| Irányítószám | 168220 |
| Körzethívószám | 82130 |
| Autórendszám kódja | 11, 111 |
| Népesség | |
| Teljes népesség |
|
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
.svg)
 Vilgort
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 61° 37′ 21″, k. h. 50° 45′ 26″Koordináták: é. sz. 61° 37′ 21″, k. h. 50° 45′ 26″ | |
Vilgort
Pozíció Komiföld térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vilgort témájú médiaállományokat. | |
Vilgort (oroszul: Выльгорт) falu Oroszországban, Komiföldön, a Sziktivgyini járás székhelye. Lakossága: 10 289 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése[szerkesztés]
A köztársasági főváros, Sziktivkar mellett, a város délnyugati peremén, a Sziszola bal oldali partjának közelében terül el. Bár önálló település, valójában Sziktivkar elővárosának tekinthető.
Története[szerkesztés]
Vilgort komi nyelven 'új ház'-at, 'új falu'-t jelent. Nevét először 1586-ban említik írásban. Első kőből épített templomát 1847-ben szentelték fel. A településen 1870-ben fiúiskola nyílt, 1913-ban az iskola új épületet kapott. A járást 1935-ben hozták létre, és Vilgort járási székhellyé lépett elő.
Népesség[szerkesztés]
- 1959-ben 4 068 lakosa volt.
- 1979-ben 8 512 lakosa volt.
- 1989-ben 8 965 lakosa volt.
- 2002-ben 10 211 lakosa volt, melynek 46%-a komi.
- 2010-ben 10 289 lakosa volt.
Gazdaság[szerkesztés]
Állami gazdaságában elsősorban zöldségféléket termesztettek és teszik ezt napjainkban is, elsősorban a komiföldi főváros ellátására. 1964-ben létesített baromfitelepe Komiföld legnagyobb ilyen célú élelmiszeripari létesítménye. 2006-ban bútorüzem kezdte meg működését a településen.
Kultúra[szerkesztés]
Fő látnivalója az általános iskola 1913-ban fából készült emeletes épülete. Faragott díszeivel és dekoratív faoszlopaival a polgári faépítészet kiemelkedő emléke. 1999 óta helyiségeiben működik a járás helytörténeti múzeuma.
A népi hagyományok ápolását szolgálja a 2008-ban megnyitott Népi Mesterségek Központja (Zarany).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Всесоюзная перепись населения 1959 года. Численность сельского населения РСФСР - жителей сельских населённых пунктов - районных центров по полу
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 4.)
Források[szerkesztés]
- szerk.: A. I. Turkin: Toponyimicseszkij szlovar Komi ASZSZR (orosz nyelven). Sziktivkar: Komi Könyvkiadó (1986)
- Priroda i isztorija Komi (orosz nyelven). Leonyid Tomov. (Hozzáférés: 2014. december 6.)