Ugrás a tartalomhoz

Vita:Részecskefizika

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt SzDóri 17 évvel ezelőtt
Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Fizikai témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Nos, nem akarok belekontárkodni más munkájába. Ezert csak ide írom, hogy szerintem, hogyan nézne ki helyesen.

Egyszerűen azt nevezzük protonnak, amely a világegyetemben nagyobb mennyiségben van, amelyet a mi atomjaink is tartalmaznak, és azt antiprotonnak, amely ennek az ellenpárja. A másik kettőnél is ez a helyzet. A világegyetem egyik rejtélye, hogy miért van antianyagból kevesebb.

Nem vagyok sem fizikus sem csillagász, de azt hittem hogy ezt nem tudjuk. Azt tudjuk, hogy az általunk észlelt részben ez az arány, de nem tudjuk, hogy ez mennyire általános, nem? Kizártuk, hogy ugyanannyi antianyag lenne, vagy akár több is? --grin 2005. május 17., 00:34 (CEST)Válasz

Tudtommal eléggé kizárható, hogy máshol a világegyetemben antianyag lenne a több (galaxisok időnként ütköznek, nagy energiafelszabadulást látnánk...). A fenti megfogalmazás jó, én írtam kissé bonyolultan. -- Árpi (Harp) ? 2005. május 17., 16:19 (CEST)Válasz

Nemrég olvastam, hogy az elemi részecskék 90%-a rövid élettartamú instabil rezonancia. A legismertebb pl. a delta-rezonancia, aminek vannak negatív, semleges, 1, 2 ill. 3-szoros pozitív töltésű fajtái... Szerintem ezt meg lehetne említeni itt vagy az elemi részecske cikkben. SzDóri 2007. február 8., 16:37 (CET)Válasz