Wikipédia:Referálás/Horvát nyelv

Referálás eredménye

Az alábbi szócikk szerepelt a Wikipédia:Referálás lapon. Kérjük, ezt a megbeszélést már ne módosítsd! A további hozzászólásokat a cikk vitalapjának aljára írhatod. Ezt a szakaszt már ne szerkeszd!

A referálás eredménye: kiemeltre Szajci ^reci 2008. február 23., 17:02 (CET)

Horvát nyelv

tartalmas cikk. Most nézegetem át. Szajci ^reci 2008. január 28., 17:36 (CET)

• Én kiemelném benne a horvát és szerb nyelvek közötti különbségeket, és írnék a magyarba ill. más nagyobb nyelvekbe átkerült horvát szavakról. Bár azt nem tudom, hogy a régi időkben (Árpád-kor) a magyar nyelvbe került szavak horvátnak, vagy délszlávnak számítanak-e? Üdv, Tiberio, 2008. február 5. 11:26 (CET)

Županija - župan. Ez a megye és megyei előljáró szerbhorvátul. És valahogy ebből lett az ispán. Nemtom hogy, de lett. Más szót nem igazán tudok ami innen került volna át. Szajci ^reci 2008. február 5., 11:31 (CET)

Pedig többek között a szerda, csütörtök, péntek, málna, kalács (kalać - a nyáron láttam Senjben) és még nagyon sok szavunk délszláv (horvát?) eredetű. Ezért még egyszer megkérdezem: mikortól lehet önálló horvát nyelvről beszélni? Sok európai nyelv szava a "nyakkendőre" Horvátország nevéből származik, pl. olasz - cravatta, német - Krawatte, lengyel - krawat, stb. Üdv, Tiberio, 2008. február 5. 12:26 (CET)

Horvát nyelvről a 19. század közepétől beszélhetünk hivatalosan, amikor a nacionalizmus feltámadt. Szajci ^reci 2008. február 12., 13:18 (CET)

A karsztról is viták folynak, horvát eredetű-e Pilgab ^üzenet 2008. február 5., 20:22 (CET)

Valószínűleg így: [zsupan] > [zspan] > [izspán] > [ispán]. Általános hangtörvény, hogy a hangsúlytalan u és i hajlamos a kiesésre a szavakban, mivel alig hallható, így viszont a szó elején mássalhangzótorlódás keletkezett, amelyet a nem indoeurópai nyelvek általában nem tűrnek meg, ezért elétesznek egy magánhangzót, ami általában i- vagy e-. – Mex ^plática 2008. február 5., 11:35 (CET)

Igen, egyébként a magyarok hajlamosak izni a szavakat. Bicikl, Lidl (köznyelvi Lidli), Škola. Szajci ^reci 2008. február 5., 11:45 (CET)

Nemcsak a magyarok, itt arról van szó, hogy a szó eleji és szóvégi mássalhangzótorlódás elsősorban az indoeurópai nyelvek sajátossága. Ha megnézel bármely más, nem indoeurópai toldalékoló nyelvet, nem igazán kezdődhet a szó két mássalhangzóval. Ugyanilyen a finn, a baszk, a török stb., pl. a baszkok az áprilist is apiril-nek mondják (még szóközben sem lehet ilyen kapcsolat), a keresztet latin cruce-ből pedig gurutz-nak. További megjegyzések a cikkhez:

• A szövegközi forrásokat és hivatkozásokat refbe kellene tenni;
• A kivastagítások helyett (hacsak nem alszakaszon belüli címek) a dőlt betűs kiemelést ajánlatos;
• A nyelvtani szakaszokat kicsit rendszerezni kellene egyértelműbb címekkel: Hangtan, Alaktan, Mondattan, Szókincs stb. – Mex ^plática 2008. február 5., 11:51 (CET)

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Szajci ^reci 2008. február 6., 19:49 (CET)

Köszi Mex. Megint okosabb lettem :). Megcsinálom még a héten amiket említettél. Szajci ^reci 2008. február 5., 11:55 (CET)

 megjegyzés A horvát-magyar zsebszótáramat felütve azért jóval több közös szót is találok, persze nem tudom, melyek azok, amik egyikből kerültek át a másikba és melyek, amik mindkettőbe egy harmadik nyelvből kerültek. pl. szoba, krumpli, de amúgy nem értek hozzá csak felvetem, én örülnék egy részletesebb listának az ilyen közös szavakról. Amúgy olyan rész is lehetne, ami magyarból horvátba átkerült szavak. De amúgy jó kis cikk. – Kun ^vita 2008. február 12., 17:41 (CET)

Sajnos még nem adtak ki ilyen könyvet, ami a két nyelvet tárgyalná e témában. Kikeresni az etimológiai szótárból meg nem kis munka, meg sajnos nincs ilyen szótáram. A másik, hogy ezek a szavak már a horvát irodalmi nyelv előtt is léteztek, tehát nem lehet megmondani, hogy melyik szláv nyelvből lett átvéve. Szajci ^reci 2008. február 12., 22:42 (CET)

---

A fenti megbeszélést archiváltuk. Kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá!