Alsózsolca
Alsózsolca | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Miskolci | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Szilágyi László (független)[1] | ||
Irányítószám | 3571 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5590 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 215,45 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 26,02 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 04′ 12″, k. h. 20° 52′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 12″, k. h. 20° 52′ 47″ | |||
Alsózsolca weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsózsolca témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alsózsolca város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A Sajó bal partján, Miskolctól 10 kilométerre kelet-délkeletre fekszik. Gyakorlatilag már egybeépült a tőle északra elterülő Felsőzsolca várossal, ahova Miskolcról helyi autóbusszal is el lehet jutni. Főutcája a 3606-os út, de érinti még a 37 106-os számú mellékút is, mely a 37-es főúttal kapcsolja össze. Elérhető vasúton is: a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonalon és a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon lévő Felsőzsolca vasútállomás a két kisváros között van.
Szomszédos település még Sajólád 4 kilométerre dél-délkeletre.
Története[szerkesztés]
A terület az őskor óta lakott. A község helyén már a 10–11. századtól kezdve éltek magyarok. Az biztos, hogy a tatárjárás után már itt állt a település A nevét említő legrégibb írásos emlék 1281-ből maradt fenn. Az itt lévő fahíd az egyetlen átkelő volt Miskolc felé.
1296-tól a Bánfalvi Bárius családé, majd a Vay családé volt a falu, ahol mindkét család templomot építtetett. A település lakói nagyrészt gazdálkodásból éltek.
Az 1848–49-es szabadságharc idején a község mellett is folyt ütközet, a magyarok megfutamították az orosz sereget. Görgey Artúrnak két napig a faluban volt a főhadiszállása. Jókai Mór írásaiban ír a Sajó folyó alsózsolcai szakasza mentén zajló összetűzésekről. Gózon Lajost „zsolcai hős”-ként örökíti meg. „Gózon Lajos pesti ügyvéd, aki mint őrnagy harcolt a szabadságharcért, 1849. július 26-án a Sajó vizén egy század önként jelentkező honvéddel átgázolt a Sajó jobb oldalára, s ott meglepte az erősen tüzelő orosz üteget, mely megriadva visszavonult.”
A település 2007-ben kapott városi címet.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Dr. Oláh László (MSZP-MDF)[3]
- 1994–1998: Horváth János (független)[4]
- 1998–2001: Horváth János (független)[5]
- 2001–2002: Zsíros Sándorné (független)[6][7]
- 2002–2006: Zsíros Sándorné (független)[8]
- 2006–2010: Zsíros Sándorné (független)[9]
- 2010–2014: Zsíros Sándorné (független)[10]
- 2014–2019: Szilágyi László (Összefogással Alsózsolcáért Egyesület)[11]
- 2019–2024: Szilágyi László (független)[1]
- 2024-től:
A településen 2001. november 25-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[6] mert az előző faluvezetőnek a polgármesteri tevékenységével kapcsolatos elmarasztaló bírósági ítélet miatt,[12] megszűnt a polgármesteri tisztsége.[13]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének alakulása:
Lakosok száma | 5768 | 5744 | 5683 | 5553 | 5594 | 5590 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a településen a lakosság 85%-át magyar, a 15%-át cigány származású [14] emberek alkották. Ezenkívül 2 szlovák is élt a településen.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 12,4% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,1%, református 20,5%, görögkatolikus 3,4%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,3% (23,6% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 10% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak, szlováknak és románnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,4% volt római katolikus, 17,6% református, 3,2% görög katolikus, 10,5% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 7,8% felekezeten kívüli (34,8% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Műemlék református templom, épült 1792-ben copf stílusban. 1795-ben szentelték, Báró Vay Miklós építtette. A Vay-ak neve egybeforrt a település történetével, mivel a család évszázadokon keresztül sokat tett a település gazdasági és szellemi fejlődéséért.
- A Vay család kriptája, (mai neve: Vay-kripta ) halottasház: Az 1800-as években épült műemlék a család sok tagjának nyughelye, a halottasház mára is megtartotta eredeti funkcióját. A halottasházat 1974-ben a család egyik leszármazottja a község használatába adta.
- Haller-kastély: A háború után a község iskolájaként működött, majd később a Gyermek- és Ifjúsági Nevelőotthon kapott benne helyet. Ma az épület üresen áll, hasznosításra vár.
Oktatási Intézmények[szerkesztés]
- 2. sz. Napköziotthonos Óvoda
- Fekete István Óvoda és Bölcsőde
- Alsózsolcai Herman Ottó Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
- Dr. Ámbédkar Iskola Alsózsolcai Telephelye[17][18]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ a b A 2001. november 25-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. november 25. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
- ↑ Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Alsózsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Összehívják a választási bizottságot. Észak-Magyarország, LVII. évf. 208. sz. (2001. szeptember 6.) 5. o.
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Alsózsolca Helységnévtár
- ↑ Alsózsolca Helységnévtár
- ↑ Dr. Ámbédkar Iskola (oktatas.hu)
- ↑ Dr. Ámbédkar Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola
További információk[szerkesztés]
- Alsózsolca Önkormányzatának honlapja
- Borsod Online - Alsózsolca[halott link]
- Alsózsolca református temploma a Műemlék.hu-n