Arató András (újságíró)
Arató András | |
Élete | |
Született | 1913. július 18. Komandó |
Elhunyt | 1945. május 14. (31 évesen) Nagyvárad |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | vers |
Arató András (Komandó, 1913. július 18. – Nagyvárad, 1945. május 14.) költő, újságíró.
Életútja[szerkesztés]
Újságírói pályafutását nagyváradi lapoknál kezdte, ezután a Kolozsvári Független Újság, a Brassói Lapok és a Korunk munkatársa volt. 1940-től Budapesten, a Magyar Nemzetnél tevékenykedett. Részt vett a Vásárhelyi találkozón, a transzilvanizmus lelkes híve volt. Írásaiban mindig hangsúlyozta kettős, zsidó-magyar identitását. 1944-től származása miatt bujkálnia kellett, Budapest ostroma alatt tüdőbetegséget kapott, s ebbe halt bele. Egyszerű, friss, leginkább Francis Jammesra emlékeztető költészete korai halála miatt nem tudott kibontakozni. Ismertebb munkái: Vállvetve (elbeszélés, Nagyvárad, 1932); Töredelmes vallomás (versek, Nagyvárad, 1938).
Források[szerkesztés]
- Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963. 59. o.
- Adatbank.transindex.ro
További információk[szerkesztés]
- Bihar-Biharmegye, Oradea-Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve. Szerk. Fehér Dezső. Oradea, 1933-1937.
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.