Borodnó
| Borodnó (Brodno) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | Zsolna városrésze |
| Első írásos említés | 1244 |
| Polgármester | Ivan Harman |
| Irányítószám | 010 01 |
| Körzethívószám | 041 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 15′ 15″, k. h. 18° 45′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 15″, k. h. 18° 45′ 30″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Borodnó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Borodnó (szlovákul: Brodno) Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Zsolna központjától 3 km-re északkeletre, a Kiszuca bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai kőkorszakban is éltek emberek.
A mai település első írásos említése 1244-ben „Budno” alakban történt, de önálló faluként csak 1438-ban tűnik fel a korabeli forrásokban. A budatíni váruradalom része volt. 1784-ben 327-en lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BRODNO. Tót falu Trentsén Vármegyében, birtokosai Brogyányi Urak, lakosai katolikusok, fekszik Oszlán, Bán, és Privigye Mező Városoknak szomszédságjokban, határja termékeny, vagyonnyai külömbfélék, szőleje ugyan nintsen, de e’ fogyatkozást, jó helyen való fekvése, ’s alkalmatos piatzai megelőzik, első Osztálybéli.”[1]
A 19. században a Csáky és Erdődy családok birtoka.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Brodnó, tót falu, Trencsén vármegyében, 463 katholikus lakos. Kath. paroch. templom. F. u. gróf Csáky István örökösei, és gr. Erdődy György.”[2]
1910-ben 577, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
1980-ban csatolták Zsolnához, ekkor 1341 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
|
Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |