Ehrenhausen an der Weinstraße

	Ehrenhausen an der Weinstraße
	A főtér a Szűz Mária-templommal és háttérben az Eggenberg-mauzóleummal
	; Ehrenhausen an der Weinstraße címere
	; Ehrenhausen an der Weinstraße címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Leibnitzi járás
Alapítás éve	2015
Irányítószám	8461
Körzethívószám	03453
Forgalmi rendszám	LB
	Népesség
Teljes népesség	2558 fő (2018. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	258 m
Terület	20,31 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 43′ 35″, k. h. 15° 35′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 35″, k. h. 15° 35′ 04″
	Ehrenhausen an der Weinstraße weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ehrenhausen an der Weinstraße témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ehrenhausen an der Weinstraße osztrák község Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 2581 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Ehrenhausen an der Weinstraße a tartomány déli részén fekszik a Mura mentén, a Nyugat-Stájerország régióban, közvetlenül a szlovén határ mellett. Része a délstájer borvidéknek. Az önkormányzat 8 falut fog össze (Zieregg kivételével valamennyit a saját katasztrális községében): Ehrenhausen (1101 lakos), Ewitsch (393), Ottenberg (110), Ratsch an der Weinstraße (328), Retznei (382), Unterlupitscheni (28), Wielitsch (217), Zieregg (16).

A környező települések: nyugatra Gamlitz, északra Wagna, keletre Straß in Steiermark, délre Kungota (Szlovénia).

Története[szerkesztés]

Az önkormányzat területe a bronzkor óta lakott. Retzneiben mozaikokkal díszített római kori fürdőket és szentélyt találtak a régészek, amely feltehetően a közeli Flavia Solva városához tartozott.

A 11. században a befolyásos Spanheim-család épített egy várat a Mura-menti kereskedelmi utak kereszteződésénél. A vár amellett, hogy biztosította az útvonalakat, már kezdettől fogva része volt a magyar betörésektől védő erődláncolatnak. Az erőd védelmébe falu települt. Engelbert von Spanheim még a 11. században a Sankt Paul im Lavanttal-i apátságnak adományozta az erősséget. Neve először Ernhus formában 1240-ben jelenik meg II. Frigyes osztrák herceg egy adományozó oklevelében. 1260 körül a vár és a birtok Friedrich von Pettau tulajdonába került, aki lovagjaira (1267-től idősebb, 1293-tól ifjabb Herword von Ehrenhausen) bízta azok kezelését. 1360-ban visszakerült az apátsághoz, majd IV. Rudolf osztrák herceg a kolostor fölötti kegyúri jogokat átruházta öccsére. Az ő 1365-ös halála után Ehrenhausen visszaszállt a Pettaukra. A család férfiági kihalása után a birtok a leányok házasságaival a Schaunberg és Stubenberg-nemzetségekhez került.

1543-ban Georg von Schaunberg eladta a várat Christoph von Eggenbergnek. 1556-ban I. Ferdinánd császár engedélyezte, hogy a falu évente két vásárt tartson, II. Ferdinánd pedig 1624-ben mezővárosi rangra emelte a települést. 1646-ban a birtok átkerült az Eggenberger hercegek grazi ágához. A család egyik neves tagja, Ruprecht von Eggenberg (1546 - 1611) számára készült el 1693-ban az Eggenberg-mauzeóleum. 1749-ben a mezőváros önálló egyházközséget kapott. Ehrenhausen 1755-ben a von Leslie, 1804-ben a von Attems család birtokába került. A napóleoni háborúk során 1809-ben Ehrenhausen mellett került sor a francia csapatok és a 2. grazi népfelkelő zászlóalj közötti ütközetre.

Az 1848-as bécsi forradalom után felszámolták a feudális birtokokat és 1850-ben megalakult Ehrenhausen önkormányzata. A mezővárosnak ekkor egy orvosa, egy seborvosa, egy szegényháza és egy kétosztályos zeneiskolája volt.

Miután Ausztria 1938-ban beolvadt a Német Birodalomba, Ehrenhausen a Stájer reischsgau része lett. A második világháború után a brit megszállási zónához tartozott.

A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Ehrenhausen, Berghausen, Ratsch an der Weinstraße és Retznei önkormányzatokat Ehrenhausen an der Weinstraße néven egybeolvasztották.

Lakosság[szerkesztés]

A Ehrenhausen an der Weinstraße-i önkormányzat területén 2017 januárjában 2581 fő élt. A lakosság 1961 óta (akkor 2563 lakos) 2500-2600 fő körül stabilizálódott. 2014-ben a helybeliek 94,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,8% a régi (2004 előtti), 2,7% az új EU-tagállamokból érkezett. A munkanélküliség 4,5%-os volt.

Látnivalók[szerkesztés]

a barokk Fájdalmas anya-plébániatemplom 1752–1755 között épült, feltehetően Johann Fuchs tervei alapján.
az Eggenberg-mauzóleum az ausztriai manierista építészet egyik jelentős alkotása. 1609-ben kezdték el építeni Ruprechts von Eggenberg számára, de csak 1693-ban készült el.
az ehrenhauseni kastély a korábbi vár helyén épült a Mura fölötti dombon, a mauzóleum közelében
a Georgi-villa 1850-ben épült Tudor-stílusban
a barokk városháza és mellette lévő 1750-es Emma-kút
római villa/szentély maradványai Retzneiben

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ehrenhausen an der Weinstraße című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.