Jurij Mihajlovics Lotman

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jurij Mihajlovics Lotman
Született1922. február 28.[1][2][3][4][5]
Petrográd[6]
Elhunyt1993. október 28. (71 évesen)[1][2][3][4][5]
Tartu[6]
Állampolgársága
HázastársaZara Mints[6]
Gyermekeihárom gyermek:
  • Mihhail Lotman
  • Aleksei Lotman
Foglalkozásaszemiotikus
Iskolái
  • Faculty of Philology of Saint Petersburg State University
  • Leningrádi Egyetem (1939–1950, specialist degree, filológia)
  • Leningrádi Egyetem (–1952, a filológia kandidátusa)
  • Leningrádi Egyetem (–1961, a filológia doktora)
Kitüntetései
SírhelyeRaadi temető

Jurij Mihajlovics Lotman aláírása
Jurij Mihajlovics Lotman aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jurij Mihajlovics Lotman témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jurij Mikajlovics Lotman (oroszul: Юрий Михайлович Лотман) (Petrográd, 1922. február 28.Tartu, 1993. október 28.) szovjet-orosz irodalomtudós, a világszerte ismert tartui szemiotikai iskola alapítója.

Egyetemi tanulmányait Leningrádban végezte 1950-ig, majd a Tartui Egyetem orosz tanszékén kezdett dolgozni, amelynek később vezetője lett. Eleinte a XVIII. és XIX. század orosz irodalmával, elsősorban a korszak költészetével foglalkozott az 1950-es években, majd – nem utolsósorban az orosz formalista iskola ihletésére – a XIX. századi orosz irodalom belső fejlődéstörténetének problémáit vizsgálta.[12]

Műközpontú írásaiban egy modern poétika, illetve irodalomelmélet megteremtésére törekedett. A műelemzés szemiotikai szempontú elméleti hátterét és gyakorlati alkalmazását egyaránt kidolgozta. Emellett intenzíven foglalkozott kultúratipológiai kérdésekkel is.[13] Művei élénk vitákat váltottak ki kora szovjet irodalomtudományában és szerzőjének nemzetközi szintű elismertséget szereztek.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Структура художественного текста (1970, magyarul 1973, Szöveg – modell – típus, rövidített)
  • Семиотика кино и проблемы киноэстетики (1973, Filmszemiotika és filmesztétika)
  • Александр Сергеевич Пушкин (1981, Puskin)
  • Культура и взрыв (1992, Kultúra és robbanás)

Magyarul[szerkesztés]

  • Szöveg, modell, típus; vál., utószó Hoppál Mihály, ford. Bánlaki Viktor et al.; Gondolat, Bp., 1973
  • Filmszemiotika és filmesztétika; ford. Réthy Ágnes; Gondolat, Bp., 1977
  • Puskin; ford., jegyz. Gereben Ágnes; Európa, Bp., 1987 (Mérleg)
  • Kultúra, szöveg, narráció. Orosz elméletírók tanulmányai [Jurij Lotman, Olga Frejdenberg]; szerk. Kovács Árpád, V. Gilbert Edit, ford. Hoffmann Kornélia et al.; Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs, 1994 (JPTE irodalomtudományi füzetek)
  • Kultúra és robbanás; ford. Szűcs Teri; Pannonica, Bp., 2001 (Pannonica kiskönyvtár)
  • Kultúra és intellektus. Jurij Lotman válogatott tanulmányai a szöveg, a kultúra és a történelem szemiotikája köréből; ford., szerk., előszó, utószó Szitár Katalin; Argumentum–ELTE Irodalom és Irodalomkutatás Doktori Program, Bp., 2002 (Diszkurzívák)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Brockhaus (német nyelven)
  4. a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  5. a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  6. a b c könyv, 57, 2020031361
  7. Central Archive of the Russian Ministry of Defence, https://blockade.spb.ru/card/?id=2535215&source=podvig
  8. Central Archive of the Russian Ministry of Defence, https://blockade.spb.ru/card/?id=2712808&source=podvig&
  9. Central Archive of the Russian Ministry of Defence, https://blockade.spb.ru/card/?id=2579799&source=podvig
  10. Central Archive of the Russian Ministry of Defence, https://pamyat-naroda.ru/heroes/podvig-chelovek_nagrazhdenie39916871/
  11. Central Archive of the Russian Ministry of Defence, https://blockade.spb.ru/card/?id=5059880&source=podvig&
  12. Világirodalmi lexikon VII. (Lanf–Marg). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1982. 411. ISBN 963-05-2677-8 
  13. Világirodalmi lexikon VII. (Lanf–Marg). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1982. 411. ISBN 963-05-2677-8