Kőszegi Botond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kőszegi Botond
Életrajzi adatok
Született1973. november 18. (50 éves)
Ismeretes mint
Nemzetiségmagyar
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
MIT
Doktorátusi tanácsadóiPeter Diamond, Jon Gruber
Pályafutása
Kutatási területviselkedési közgazdaságtan
Munkahelyek
Szakmai kitüntetések
Fellow of the Econometric Society (2021. szeptember 22., 2021)
Kőszegi Botond weboldala

Kőszegi Botond (1973–) közgazdász, a Közép-európai Egyetem professzora.

Tanulmányai[szerkesztés]

Az 1991-es Nemzetközi Matematikai Olimpián[1] bronzérmet szerzett. 1996-ban magna cum laude minősítéssel szerzett diplomát matematikából a Harvard Egyetemen. 2000-ben szerzett doktori fokozatot közgazdaságtanból az MIT-n, a Nobel-díjas Peter Diamond és Jon Gruber felügyelete alatt . 

Karrier[szerkesztés]

A doktori fokozat megszerzése után Kőszegi a Berkeley Egyetemen dolgozott. 2002–2003-ban az alma matere, a MIT látogató oktatója volt. 2012-ben fogadta el a Közép-európai Egyetem meghívását, és végül 2013-ban hagyta ott a UC Berkeley-t. 

Tudományos munkássága[szerkesztés]

Kőszegi a viselkedési közgazdaságtan iránt érdeklődő elméleti közgazdász, aki többek között az időbeli preferenciákat és az addikciót is tanulmányozta.[2]

Kőszegi szerint a viselkedési közgazdaságtan nem annyira a közgazdaságtan ága, mint inkább a tanulmányozásával foglalkozó közgazdászok attitűdje.

A behavioristák arra törekednek ugyanis, hogy minél realisztikusabb emberi viselkedésből induljanak ki.
– Kőszegi Botond[3]

Továbbá, bár a "nudging" (megbökés) fogalom népszerűsítése Richard H. Thaler és Cass R. Sunstein által a viselkedési közgazdászokat libertariánus paternalistákként festi le, Kőszegi azt mondja, hogy behavioristák általában félnek a paternalizmustól.[3]

Kőszegi Matthew Rabinnal együtt formális modellt dolgozott ki a kilátáselmélet kritikáinak kezelésére. Ezt a munka a viselkedési közgazdaságtanban nagy figyelmet kapott.[4] [5] [6]

Kőszegi egy Paul Heidhuesszel közös cikkében a fogyasztói naivitás gazdasági vonatkozásaival is foglalkozott.[7] Ez a közös munka azt mutatja, hogy míg a laissez-faire szabályozást általában a versenyzői piacok szinonimájaként tartják számon, az összetett termékek esetében a megfelelő szabályozás elősegítheti és szükséges is a versenyhez. Például a komplex, nehezen megérthető termékek piacán, ahol a vásárlók részéről magas szintű kutatásra van szükség ahhoz, hogy jó üzletet kössenek, az árplafonok hatékonyak lehetnek a kevésbé tehetősek megsegítésében és a verseny fellendítésében is.[8] [9] [10]

A RePEc rangsorolási rendszere 26 kritériuma alapján Kőszegit a közgazdászok legjobb 5%-ába helyezi, többek között a hivatkozások száma és a h-index alapján.[11]

Díjak[szerkesztés]

2015-ben az Yrjö Jahnsson Alapítvány Kőszeginek ítélte oda a kétévente adományozott Yrjö Jahnsson-díjat, amelyet "fiatal európai közgazdászoknak ítélnek oda, akik jelentős mértékben hozzájárultak az elméleti és alkalmazott kutatásokhoz a közgazdaságtan tanulmányozása terén". Kőszegi a kitüntetést "a magatartás-gazdaságtan elméleti megalapozásához, valamint a gazdaságpolitikai és a szerződéselméleti alkalmazások kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért" vehette át.[12] [13] Tagja az Európai Közgazdaságtani Társaságnak is.[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Botond Kőszegi. International Math Olympiad. (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.)
  2. How to save a billion lives”, The Economist, 2008. február 7. (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.) 
  3. a b Szilágyi: "Az emberi viselkedés nem valami rendellenesség" - interjú Kőszegi Botonddal (magyar nyelven). Magyar Narancs, 2010. szeptember 9. (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.)
  4. Heffetz: What do lab experiments say about the Koszegi-Rabin theory of reference-dependent preferences?. The Herbrew University of Jerusalem, 2017. május 21. (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.) „Koszegi and Rabin’s (2006, 2007, 2009) model of expectations-based reference-dependent preferences offers a unified explanation for a diverse body of evidence across different domains. However, almost a decade of direct lab tests of the model has generated mixed evidence”
  5. Freeman (2017). „Preferred personal equilibrium and simple choices”. Journal of Economic Behavior & Organization 143, 165–172. o. DOI:10.1016/j.jebo.2017.08.016.  
  6. Friedman, Daniel. Risky Curves: On the Empirical Failure of Expected Utility. London and New York: Routledge (2014). ISBN 978-0-415-63610-0 
  7. Constantino (2017. január 10.). „Economics: What you don't know can hurt”. Nature Human Behaviour 1. DOI:10.1038/s41562-016-0031. (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.) „Paul Heidhues of the European School of Management and Technology and Botond Kőszegi of the Central European University develop a model characterizing the welfare effects of naiveté-based discrimination. In this framework, firms use information about consumer sophistication to customize offers and naïve consumers incur unexpected charges.” 
  8. Sandbu: Rethinking regulation. Financial Times, 2018. április 20. (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.)
  9. Chu: Government price interventions don't usually end up helping people struggling, but the new energy cap may be an exception. The Independent, 2019. január 1. (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.)
  10. Moran: Why the problem is economics, not economists. Open Democracy, 2018. április 19. (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.)
  11. Botond Kőszegi. RePEc. (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.)
  12. Yrjö Jahnsson Award in Economics. Yrjö Jahnsson Foundation. (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.) „2015: Botond Köszegi (Central European University) for his contribution to the theoretical foundations of behavioral economics, and its application to public finance and contract theory.”
  13. Sullivan: Hungarian Wins Prize For Best Young European Economist. Hungary Today, 2015. március 17. [2022. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.)
  14. Fellows | EEA. www.eeassoc.org. (Hozzáférés: 2021. március 23.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Botond Kőszegi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.