Kaltan

	Kaltan (Калтан)
	Kaltan központja az 1960-as években
; Kaltan címere	; Kaltan zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Kemerovói terület
Irányítószám	652740–652741
Körzethívószám	38472
	Népesség
Teljes népesség	26 627 fő (1959); 28 000 fő (1967); 27 951 fő (1970); 24 955 fő (1979); 25 369 fő (1989); 25 800 fő (1992); 26 500 fő (1996); 26 400 fő (1998); 26 100 fő (2000); 25 900 fő (2001); 25 951 fő (2002); 26 000 fő (2003); 25 300 fő (2005); 25 000 fő (2006); 24 900 fő (2007); 24 800 fő (2008); 24 890 fő (2009); 21 892 fő (2010); 21 934 fő (2011); 21 933 fő (2012); 21 864 fő (2013); 21 784 fő (2014); 21 349 fő (2015); 21 186 fő (2016); 20 947 fő (2017); 20 841 fő (2018); 20 610 fő (2019); 20 464 fő (2020); 21 752 fő (2021);
	Földrajzi adatok
	Elhelyezkedése
	Kaltan Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 53° 31′, k. h. 87° 16′Koordináták: é. sz. 53° 31′, k. h. 87° 16′
	Kaltan Pozíció a Kemerovói terület térképén
	Kaltan weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kaltan témájú médiaállományokat.

Kaltan (oroszul: Калтан) város Oroszország Kemerovói területén, a novokuznyecki agglomeráció része.

Népessége: 21 892 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[3]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A Kemerovói terület déli részén, Kemerovo területi székhelytől 289 km-re, a Kondoma, (a Tom mellékfolyója) partján helyezkedik el. A Kuznyecki-medence nehézipari központjától, Novokuznyecktől 38 km-re délre fekszik, mellyel vasútvonal és autóút köti össze. A város körzetében külfejtéssel szenet bányásznak.

Története[szerkesztés]

Korábbi évszázadokban a Kondoma partjait sórok lakták, Kaltan is sór falu volt eredetileg. Az első orosz kozák csapatok a 17. század elején érték el ezt a vidéket. A Tom magas jobb partján, szemben a Kondoma torkolatával építették 1618-ban a kuznyecki faerődöt, Novokuznyeck elődjét. A 17. század közepére kiépült a déli határ védelmét szolgáló védvonal, melynek egyik erődítményét a mai Kaltan helyén létesítették.

1946-ban Oszinnyiki bányavárostól 12 km-re délre, Kaltant jelölték ki a Kuznyecki-medence legnagyobb hőerőművének helyszínéül. 1951 tavaszán helyezték üzembe első turbinaegységet, és 1956-ra elkészült a teljes hőerőmű, ami lehetővé tette többek között a novokuznyecki alumíniumgyártás bővítését. Az erőmű átadásával megkezdődhetett a település kiépítése és újabb ipari üzemeinek telepítése is. 1949-ben lett városi jellegű település, 1959-ben város. Széntüzelésű hőerőműve napjainkban is a kuznyecki iparvidék egyik fontos energiaforrása.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j Народная энциклопедия «Мой город». Калтан
↑ Кемеровская область. Оценка численности постоянного населения на 1 января 2009-2016 годов
↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 2.)

Források[szerkesztés]

Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994)
A város hivatalos honlapja (orosz nyelven). kaltan.net. (Hozzáférés: 2020. november 6.)
История города (kaltan.net)
Калтан (mojgorod.ru)

[8fce3311f3fb659e2f513a62a7581d7a806f7b71-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j Народная энциклопедия «Мой город». Калтан

[f48753938887d3adc51d1ffea1bad0ee9621379f-2] Кемеровская область. Оценка численности постоянного населения на 1 января 2009-2016 годов

[3] A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 2.)

[1]

[2]

[3]