Kolbenheyer Gyula
| Kolbenheyer Gyula | |
| Született | Igló |
| Elhunyt | 1918. szeptember 26. (67 évesen)[1][2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kolbenheyer Gyula témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kolbenheyer Gyula (Igló, 1851. május 6. − Budapest, 1918. szeptember 26.) magyar építész, festő, tanár, építészeti szakíró.
Élete[szerkesztés]
Zürichben és Berlinben tanult. Ezt követően, 1876-tól Pesten Benkó Károly építésznél dolgozott. 1879-től a Felső Építőipari Iskola tanáraként, 1898-tól 1918-ig igazgatójaként működött. Oktatási tevékenysége mellett több épületet tervezett, de festészettel is foglalkozott. Tájképeiből a Műcsarnok rendezett kiállítást. Művelte az építészeti szakirodalmat, több tanulmánya is megjelent.
1918-ban hunyt el 67 éves korában. A budapesti Fiumei Úti Sírkertben helyezték nyugalomra,[4] síremléke[5] védettnek minősül (34, N/A, 1, 89).[6]
Ismert épületei[szerkesztés]
- 1901: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar (H. Gaál Adorjánnal), Budapest, Thököly út 74.[7]
- 1903–1907: Fémipari szakiskola (ma: Gépipari szakközépiskola, „Fajnorka”),[8] Pozsony, Fajnorovo nábrežie 52/5, 811 02 Staré Mesto (H. Gaál Adorjánnal)
- Friedrichsplatz, Mannheim
Egyes források[9] neki tulajdonítják a budapesti Andrássy út 123. számon álló palota épületet is, ennek tervezője azonban nem ő, hanem Kolbenheyer Ferenc volt.[10]
Meg nem valósult tervei[szerkesztés]
- Königsplatz átépítése, Berlin (nemzetközi pályázat, I. díj)
Írásai[szerkesztés]
Folyóiratcikkek[szerkesztés]
Cikkei a Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönyében (1892. A milleniumi kiállítás kérdéséhez, Gyakorlati módszer távlati képek szerkesztésére) és a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítőjében (1893. A milleniumi kiállítás végleges helyszínrajza, 1894. A budapesti Andrássy-út architektonikus befejezése, 1916. Az új városháza elhelyezésének kérdéséhez) jelentek meg.
Könyvek[szerkesztés]
- Gyakorlati módszer távlati képek szerkesztésére. Budapest, 1893.
- Építéstan. Budapest, 1893. (Kőnyomat).
Képtár[szerkesztés]
-
Thököly úti iskolaépület, Budapest -
Thököly úti iskolaépület, Budapest -
Thököly úti iskolaépület, Budapest -
Fémipari szakiskola, Pozsony
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b https://www.biographien.ac.at/oebl/oebl_K/Kolbenheyer_Gyula_1851_1918.xml, 2019. január 22.
- ↑ a b a Musée d’Orsay adatbázisa (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. augusztus 4.)
- ↑ https://www.fszek.hu/sirkert/album/Fiumei%20%C3%BAti%20S%C3%ADrkert%202/34-0%20Parcella/01-89%20Kolbenheyer%20Gyula/index.html
- ↑ https://www.fszek.hu/sirkert/album/Fiumei%20%C3%BAti%20S%C3%ADrkert%202/34-0%20Parcella/01-89%20Kolbenheyer%20Gyula/index.html#3.jpg
- ↑ https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/kolbenheyer-gyula/
- ↑ https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-NlR6amVSQi94b1phU0g5c21uZFM4UT09
- ↑ https://pozsonyikifli.sk/ketezer-csonka-testu-hos-pozsonyban/
- ↑ https://andrassy127.weebly.com/szomszeacutedok.html
- ↑ Gábor Eszter: Kolbenheyer Ferenc építész (Eperjes,1841-Buziás,1881). Művészettörténeti Értesítő, LVIII. évf. 2. sz. (2009. december) 181–222. o.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914. [2]
