Masztelyák Pál
Masztelyák Pál, Marosi (Császlóc, 1863. január 25. – 1905/1906?)[1] néptanító.
Életútja[szerkesztés]
Apja Masztelyák István földmíves volt. 1878-ban nyert felvételt az ungvári tanítóképző előkészítő osztályába, melyet 1879-ben elvégzett. 1880 elején felvételi vizsgát tett és a tanítóképzőbe lépett, melynek három osztályát elvégezte és 1882-ben letette a tanképesítő vizsgát a magyar-rutén tannyelvű iskolák tanítására és harmonikus műének vezetésére oklevelet nyert. Első tanítói állomása Gerény község görög-katolikus iskolája volt, majd 1889. szeptember 7-én az antalóci állami és községi iskolára pályázott, melyet el is nyert és mivel az a görög-katolikus kántori hivatallal volt egybekapcsolva, magánúton kántorrá képezte ki magát. 1893-ban a magyar beszéd sikeres tanítása körül kifejtett buzgalma elismeréseül a vallás- és közoktatási miniszter 15 forint jutalmat, mint faiskola kezelőnek a földművelési miniszter 1892-ben kertészeti eszközgyűjteményt, 1893-ban pedig (földhitelintézeti) 100 forintos pályadíjat ítélt neki. Az Ung megyei általános néptanítói egyesületnek másodjegyzője, az ungvári fiók tanítói körnek pedig jegyzője volt. Masztelyák családi nevét 1896-ban Marosira változtatta.[2][3] 1905-ben a radvánci állami elemi iskolához helyezték át.[4]
Cikkei a Magyar Paedagógiai Szemlében (1891. A magyar nyelv tanítása nem magyar ajkú népiskolákban, tekintettel a nemzeti szellem ápolására); a Néptanodában (1893. A beszéd tanítása tekintettel az emberi lélek fejlődési fokozataira); ezeken kívül többször szólt a napirenden levő tanügyi és közgazdasági dolgokhoz a Kelet, Ungvári Közlöny sat. lapokban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Néptanítók lapja 39. évfolyam, 36. szám, 1906. szeptember 6., 14. old. már arról számol be, hogy Malvin nevű árvájának a kecskeméti országos tanítói árvaházba történő felvételét elrendelték.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 54378/1896. Forrás: MNL-OL 30800. mikrofilm 720. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1896. év 13. oldal 42. sor
- ↑ Görög katholikus szemle, 1903. december 13., 3. old.
- ↑ Néptanítók lapja 38. évfolyam, 11. szám, 1905. március 16., 13. old.
Forrás[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
További információk[szerkesztés]
- Vaday József: Magyar tanférfiak és tanítónők ezredéves Albuma. Békéscsaba, 1896. fénynyom. arckép.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.