Sankt Egyden am Steinfeld
| Sankt Egyden am Steinfeld | |||
 | |||
| Saubersdorf | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Neunkircheni járás | ||
| Irányítószám | 2731, 2624 | ||
| Körzethívószám | 02638 | ||
| Forgalmi rendszám | NK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1924 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 350 m | ||
| Terület | 26,24 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 46′ 54″, k. h. 16° 06′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 54″, k. h. 16° 06′ 12″ | |||
| Sankt Egyden am Steinfeld weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Egyden am Steinfeld témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sankt Egyden am Steinfeld osztrák község Alsó-Ausztria Neunkircheni járásában. 2019 januárjában 1979 lakosa volt.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Sankt Egyden am Steinfeld Alsó-Ausztria Industrieviertel régiójában fekszik a Bécsi-medence délnyugati részén lévő Steinfelden, a Johannesbach folyó mentén. Területének 43,1%-a erdő. Az önkormányzat 5 településrészt illetve falut egyesít: Gerasdorf am Steinfeld (325 lakos 2019-ben), Neusiedl am Steinfeld (431), St. Egyden am Steinfeld (224), Saubersdorf (607) és Urschendorf (392).
A környező önkormányzatok: délre Breitenau és Neunkirchen, délnyugatra Würflach, nyugatra Willendorf, északra Winzendorf-Muthmannsdorf és Weikersdorf am Steinfelde, északkeletre Bécsújhely.
Története[szerkesztés]
A község területe a római korban is lakott volt. 2008-ban egy majorság maradványait tárták fel a régészek. Egy római sírkövet is találtak korábban, de azt az 1970-es években ellopták. Itt haladt át a Savaria-Vindobona római út is.
Egyházközsége sokáig Fischaunak volt alárendelve. A 15. században a falu akkori birtokosai, a Puchheimek Mátyás magyar király oldalára álltak, ezért Mátyás halála után III. Frigyes császár elvette tőlük a birtokot és a bécsi Szt. István-székesegyház kanonokjainak adományozta. A reformáció alatt a lakosok nagy része protestánssá, majd az ellenreformáció hatására ismét katolikussá vált. A falut Mátyás háborúi, a török háborúk és a Rákóczi-szabadságharc idején is kifosztották.
Gerasdorf kastélya a Habsburgok tulajdonában volt; a második világháború után fiatalkorúak börtönévé alakították át. A 19. század közepén megépült a Déli vasút, amelynek legközelebbi állomása 5 km-re volt a falutól. 40 évvel később elkészült a Schneebergbahn, valamint csipkegyárat alapítottak Urschendorfban. Még a 19. században kiépült a Bécset ellátó vízvezetékrendszer. Ehhez kapcsolódóan a második világháború után itt készült el az ország legnagyobb magas-víztározója.
Lakosság[szerkesztés]
A Sankt Egyden am Steinfeld-i önkormányzat területén 2019 januárjában 1979 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 95,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 2,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 81,2%-a római katolikusnak, 3% evangélikusnak, 1,1% mohamedánnak, 11,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a német mellett (96%) a legnagyobb nemzetiségi csoportot a magyarok alkották 1,3%-kal (23 fő).
| 2016 | 1 902
|
| 2018 | 1 924
|
Látnivalók[szerkesztés]
- a Szt. Egyed-plébániatemplom
- a saubersdorfi kastély és kápolnája
- az urschendorfi kastély
- a volt gerasdorfi kastély barokk portálja
- a 18. századi Szt. Flórián-szobor
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források[szerkesztés]
- A település honlapja
- 31831 – St. Egyden am Steinfeld Statistik Austria
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a St. Egyden am Steinfeld című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
