Székely Árpád (festő)
| Székely Árpád | |
| Született | 1861. február 28.[1] Horní Maršov |
| Elhunyt | 1914. május 10. (53 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar[3] |
| Szülei | Székely Bertalan |
| Foglalkozása | festőművész |
| Sírhelye | Farkasréti temető (37/4-2-38)[4][5] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ádámosi Székely Árpád (Marschendorf, 1861. február 28. – Budapest, 1914. május 9.)[6] festő és illusztrátor.
Életútja[szerkesztés]
Székely Bertalan és Kuderna Johanna fia. A csehországi Marschendorfban (ma Horní Maršov) született, ahol apja éppen akkoriban művészi munkát végzett az Aichelburg grófok számára. Miután a középiskolákat Budapesten elvégezte, 1879-ben a Mintarajziskolába került, ahol apjának, majd Schulek Frigyesnek és Rauscher Lajosnak volt tanítványa. 1885-től fogva apja útmutatása mellett dolgozott, 1889–1891-ben Münchenben Joseph Wopfnernek és főképp Ludwig Willroidernek volt tanítványa, 1891-ben hazajött és Lotz mesteriskolájának lett tagja. Ebben a minőségében részt vett a pannonhalmi freskók megfestésében is. Hasonló dekoratív feladat volt a Budapest-ferencvárosi templom néhány ablaka üvegfestményének tervezése. 1894-ben a Műegyetemen a rajz és az ornamentika tanszékén lett tanársegéd, később adjunktus. Itt, főképp Rauscher Lajos befolyása alatt, rézkarccal kezdett foglalkozni.
Míg eddig a dekoratív feladatok, táj- és állatképek festése körül serénykedett; most megtalálta a neki leginkább való művészi technikát. Nagy szeretettel vetette magát a grafikára: rézkarcot, aquatintát, litográfiát készített szorgalmasan, nagy mennyiségben s a hozzá való előkészítő stúdiumokkal: kréta- és ceruzarajzokkal foglalkozott behatón. Egész sor ilyen műve került a kiállításokra és ilyenekre kapta 1906-ban Milánóban a nemzetközi iparművészeti kiállítás díszoklevelét, Magyarországon pedig ugyanebben az évben a Nemzeti Szalon grafikai kiállításán a második díjat. 1914. május 9-én délután 3 órakor hunyt el influenzában. Felesége Deutsch Berta volt.
Műveinek egy részét a Szépművészeti Múzeum grafikai osztálya szerezte meg.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://oxfordindex.oup.com/view/10.1093/benz/9780199773787.article.B00178686, http://www.oxfordartonline.com/benezit/view/10.1093/benz/9780199773787.001.0001/acref-9780199773787-e-00178686
- ↑ https://exhibitions.univie.ac.at/person/4517
- ↑ http://www.oxfordartonline.com/benezit/view/10.1093/benz/9780199773787.001.0001/acref-9780199773787-e-00178686
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 1157/1914. folyószáma alatt.
Források[szerkesztés]
- Székely Árpád Művészet, szerk. Lyka Károly, Tizenharmadik évfolyam, 1914. Ötödik szám, p. 256-2573.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk[szerkesztés]
- Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. javított, bővített kiadás. Budapest, 1935. Győző ny.
- Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. [Nyíregyháza], Kállainé Virágh Irén, 1997.
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8
