Szerkesztővita:Pallor

Archívum (?)

---

• 2017
• 2018
• 2019
• 2020
• 2021
• 2022

---

FIGYELEM!
Ha cikkértékeléssel kapcsolatban írnál, légy kedves olvasd el a témában írt rövid összefoglalómat, és ha még ezek után is írni akarsz, akkor kérlek annak vitalapján hagyj üzenetet!

Üdvözlünk a Wikipédia szerkesztői között, kedves Pallor!

If your Hungarian is poor, please click here.

Az alábbi oldalakon segítséget találsz a kezdeti tájékozódáshoz. Ide csak azt szedtük össze, amit tényleg szükséges és érdemes is átfutni legalább.

	Első lépések Tanulj bele a szerkesztésbe lépésről lépésre!
	Saját próbalap Itt veszélytelenül gyakorolhatod a szerkesztést
	Személyes mentor Kérj fel segítőt, akihez bármikor fordulhatsz!
	Kocsmafalak: kezdőknek •  képgondok Kérdezz bátran a Wikipédia társalgóiban!

	A Wikipédia alapelvei A projekt alapvető elvei, céljai
	Wikifogalmak szójegyzéke A leggyakrabban használt kifejezések és rövidítések
	Szerkesztői lap Bemutatkozhatsz a többieknek saját szerkesztői lapodon

Ha vitalapra írsz, vagy más szerkesztőnek hagysz üzenetet, írd alá a mondandódat a gombbal, vagy négy hullámvonallal: ~~~~

---

  Ha kérdésed van, keress nyugodtan a vitalapomon! Üdvözlettel: Vépi ^vita 2017. május 15., 14:13 (CEST)

Eltűnt Árpad-kori falvak

Függőben Palotabarát ^vita 2019. január 1., 00:36 (CET)

Üdv! Ne haragudj, hogy írok. Mivel a hozzáadott anyag történelmi tényeken alapul, valóban úgy tűnhet néha, hogy másoltam. A magyarországi Árpád-kori falvakat szerettem volna összegyűjteni, mivel sokat túrázunk, és érdekel a történelem ezen része, próbalok egy ilyet összeállítani. Nem egyszerű. Némelyekre szinte semmi adatot nem találok, némelyekre sok is. Én magam állítottam össze, a saját gépemen dokumentumokban meg is vannak. Ilyen formában, főleg a hosszabbak, sehol nem találhatóak. Az összeállítás nagyon sok adattöredékből származik. Sokszor csak a helyszínen levő infotáblákból, és hozzá a megjelölt múzeumi közlemények, egyhazakra rákeresve egyházi adatok, régészeti feltárások adatai, de lesz olyan, ami egyenest a múzeumból, pl. Szermonostoránál még a helyszíni idegenvezetésből is van. Ezek nyilván máshol nem találhatóak meg. Egy-egy helyszínnél akár 10 különböző helyről is, mivel teljes egész, ilyen ősszeállítást nem találni. Lényegeben az alapja a Múzeumok közlemenyei valamint az Egyházas helyek, pl. Veszprém megyében. Erre meg rájönnek meg a túra blogok és oldalak (ilyen is lesz), de sok esetben ők is innen veszik ezeket az adatokat, valamint lesz olyan, amiről a sajtó írt, de az ö adataik is múzeumból származnak (pl. egy-egy kiállításnál a múzeum infotáblája adja a támpontot). Nagyobb munka, mint ahogy azt az elején gondoltam.

Tisztelettel: Kaszás Zsolt

@MCBUBU0: Szia Zsolt, dehogy haragszom, kösz a részletes választ. Leírom én is, hogy mik a gondok a Wikipédiába betett cikkeiddel:

• Az egyik az, hogy úgy tűnik: ezek a saját kutatásaid eredménye, s mint ilyen, nem valók ide: Wikipédia:A Wikipédia nem az első közlés helye. Bár én azt látom, hogy feltüntetsz forrásokat is (amiért respekt, mert a legtöbben elfelejtik), ezeknek a forrásoknak a konkrét állítások mellett lenne a helyük. Így, hogy a cikkek aljába összegyűjtöd a linkeket, valójában nem derül ki, hogy melyik link (forrás) melyik állítást támasztja alá.
• A másik, hogy az írások nyelvezete néha nagyon távol van a lexikonok által megkövetelt tárgyilagosságától és semlegességétől. Számos jelzőt használsz (pl. regényes históriáját), hosszú, körmönfont mondatokat szősz bele, amelyek nem könnyítik meg a megértést, és távol esnek a kívánatos semlegességtől. Valóban, igazad van, ezekből feltételeztem, hogy másolod ezeket valahonnan.
• Harmadrészt a Wikipédián sajátos névválasztási és linkelési szokások vannak, amiket elkerülsz (feltételezem, hogy azért, mert nem ismersz). Például a települések szócikkeinek nevében nem írjuk ki soha, hogy falu. De ha többjelentésű a szó, akkor egy zárójelbe tett egyértelműsítő kifejezéssel pontosítunk, pl.: Szer (település). Előfordul, hogy vannak már ezekre a szócikkekre linkek, pl.: Csepely, amiről most van szócikk, de nem mutat oda link. Pusztaszer, Ópusztaszer cikkünk is van, inkább annak a történeti részét lenne érdemes bővíteni, mint egy teljesen újat létrehozni, ahova sehonnan nem mutat link. Amiket létrehoztál, azokból nem mutat más szócikkekre link sajnos. Tudtad pl., hogy van Elpusztult települések Budapest területén című cikk?

A legnagyobb gond azonban - és ez az egész Wikipédián való közlés projektet megrekesztheti -, hogy saját kutatást is beleszősz. Próbáld különválasztani a forrással alátámasztható részeket a saját következtetéseidtől és megállapításaidtól, és csak arról írj, amihez tudsz forrást felsorolni (lehet könyvészeti forrás is, messze nem kell mindent az internetről gyűjteni, sőt!). Nézz körül a Wikipédián, hogy mi az, amire már van utalás, link, próbáld azokat a szócikkeket bővíteni. Van nagy szócikked, amivel már aránytalanná válna egy-egy cikk egy szakasza, csak azt hagyd meg, de tartsd magad a Wikipédia elnevezési szabályaihoz. Szerintem keresd a kapcsolatot más olyan szerkesztőkkel, akik magyar történelemmel, az Árpád korral, és általában magyar településekkel foglalkoznak. Szóval először tájékozódj, ismerkedj, és csak utána szerkessz!

A konkrét javaslatom: az Eltűnt Árpád-kori falvak Magyarországon szócikk maradjon, de forrásold légy kedves. A többi szócikket egyelőre tegyük át szerkesztői allapoddá, és ha megvan, hogy melyiknek hol lenne a végleges neve és helye, akkor dolgozd be, vagy tedd ki. Mi a véleményed? Palotabarát ^vita 2018. június 19., 12:32 (CEST)

@Palotabarát: Szia! Köszönöm a választ. Nem vagyok tapasztalt Wikis, sok esetben nem tudom, mi hogy működik, de utána olvastam, stb. Egy idő után talán bele is jövök, de túl sok időm nincs hozzá. A leírtak valóban részben kutatások, részben beszerzett információk eredményei, és nem a Wikin közöltem először, az első közlés a Youtube, linkeltem is (ezek az eredeti helyszíneken készültek alámondással), valamint a Megyei Régészeti Kutatócsoport, de az nem nyilvános, nem is véletlenül. Vannak lelőhelyek, amiket nem kell idő előtt kirabolni illetékteleneknek, mert jobb, ha ezek a dolgok múzeumba kerülnek. Így mindenki által elérhetőek. A falu megnevezést azért írtam ki, mert ezek valóban falvak voltak a kezdeti időkben, sokszor inkább "telepek", és mindenhol falunak hívják (pl. Az Árpád-kori Fenék falu régészeti ásatása), és a régészeti közleményekben is így alkalmazzák. A történeteket, a falu életét vagy lakóit, tulajdonosait próbáltam időrendi sorrendbe összeszedni, ez látható is. Némelyeknek egész érdekes, történelmi filmbe illő története is van (pl. a szomszédos várúr emberei kirabolják a falu jobbágyait). Valós, történelmi dokumentumban rögzített események (Tanúmeghallgatások jegyzőkönyve 1400-as évekből), Királyok, Püspökségek oklevelei, stb. Néztem pl. az Ópusztaszer cikket (Pusztaszer nem ugyanaz), és Ópusztaszertől mindenképp elkülöníteném az Árpád-kori Szert, mert a mai Ópusztaszer egy teljesen új település, nem utódja az Árpád-kori Szer, Szermonostora falunak, hiszen azok gyakorlatilag nyomtalanul eltűntek. Csak az ásatások derítették fel. Az utána kialakult Ópusztaszer már teljesen máshol alakult ki, és nincs kapcsolat közöttük, sőt hosszú ideig település sem volt a környéken (mint az Árpád-kori Máma és a mai Balatonfűzfő). Látható, próbáltam az eredeti, korabeli falura koncentrálni, azokra, amelyeknek a helye ismert vagy van valamiféle nyoma (pl. templomának romja). Láttam az Elpusztult települések Budapest területén című cikket, viszont ezt még én nem érintettem. Amit eddig felsoroltam, azok fel vannak dolgozva, videóban és dokumentumban megvannak. Szerettem volna, ha ezeket mindenki ismeri, megismeri (akit érdekel), pl. túrázók túraútvonalak érintik némely romot (pl. az Országos Kék túra), de hogy mi az a rom, arról igen kevesen tudnak, és legtöbbször csak annyit, hogy egy középkori templomrom. Így kibontakozik belőle egy történet, időrendben. Így valaki odamegy, és tudja is, hogy mit lát. Ha van képzelőerője, még bele is tudja képzelni magát. A látványhoz megvan a történet. Persze, végignézem, melyikhez van cikk, de Csepelyhez, Árokfőhöz, Szer-hez nem találtam. Nem tudom, hogy az Ópusztaszeri cikk írója mennyire örülne neki, ha beleszőném Szer történetét 900-tól a törökdúlásig. Kibővítené, mert látható, hogy van történelme. Sajnos ez nem mondható el mindegyikről, hisz az eredeti oklevelek, dokumentumok jó része elveszett a történelem viharaiban. Természetesen linkelem, csak jussak túl rajta. Nem haladok ezzel olyan gyorsan. Az Eltűnt Árpád-kori falvak Magyarországon szócikk saját írásom, amolyan bevezető a falvakhoz, mivel nem a templomokat, kolostorokat szeretném kidomborítani, hanem konkrétan a falvakat. Sokszor nem is volt olyan felhőtlen a viszony közöttük. Pl. a falu temploma az egyházhoz tartozott, de a falu és népe a királyhoz. Voltak ezekből még korabeli perek is, hatalmi harcok, birtokszerzések. Nem tudom, mennyire voltam érthető, próbáltam kifejteni, hogy mi volt a célom. – MCBUBU0 ^vita 2018. június 19., 23:59 (CEST)

@MCBUBU0: Érdekes témával foglalkozol, jó amit csinálsz, csak néhol nem jól - a Wikipédia szemszögéből. Ezért kellene néhány változtatás, erről írtam korábban. Most gyorsan azt kellene eldönteni - légy kedves egy egyértelmű igent, vagy nemet írj -, hogy áttehetjük-e az alábbi lapokat szerkesztői allapodnak:

• Árokfő falu
• Szer, Szermonostora falu
• Csepely falu

Ez azt jelentené, hogy a Wikipédia fő névteréből törlődnek, de Te, mint szerkesztő korlátlan ideig dolgozhatnál rajta. A Google nem indexeli, nem találja meg, és ha elkészültél vele, akkor kitesszük az immár jó változatot a Wikipédia fő névterébe. Annál is inkább mihamarabb dönteni kell, mert az egyik cikkben szó szerinti átvételt találtak másutt megjelent anyagból, és emiatt törlésre jelölték. Az ilyesmit a szerzői jogi purparlék miatt elég komolyan veszik itt, szerkesztői allapon maradhat, de a fő névtérből törölni fogják.

Ha beleegyezel, hogy áttegyük szerk. allapnak, akkor beszélhetünk tovább arról, hogy miket kell változtatni, mi a jó forrás, megfogalmazás stb. csak jelezz vissza. Kösz, szia Palotabarát ^vita 2018. június 20., 10:04 (CEST)

Karbantartó verseny

Kedves Pallor! Gratulálok a tavaszi karbantartó versenyen elért ötödik helyezésedhez! A díjkiosztóra április 27-én szombaton, a következő wikitalálkozó alkalmával kerül sor. Remélem, el tudsz jönni és át tudod venni a díjat! Szeretettel várunk: VRéka (WMM) 2024. április 21., 17:49 (CEST)

Kedves Pallor! Érdeklődnék, hogy el tudsz-e jönni a szombati wikitalálkozóra? Üdvözlettel: VRéka (WMM) 2024. április 23., 18:22 (CEST)

Szia Réka, köszönöm az értesítést és a türelmet, sajnos nem tudok menni, dolgozom hétvégén. Szia! Pallor ^vita 2024. április 24., 00:38 (CEST)

Wikidata

Rólad tudom, hogy a wikidatában járatos vagy. Elkészítenéd Lakner Zoltán (szociológus) wikidata-adatlapját, mert a Badgesek feladták nekem a leckét. Köszönöm. Apród ^vita 2024. április 23., 16:07 (CEST)

Persze, de majd csak este tudok nekiállni. Pallor ^vita 2024. április 23., 17:32 (CEST)

Előre is köszönöm. Apród ^vita 2024. április 23., 18:29 (CEST)

Megcsináltam, ha kell valamihez, itt van: Lakner Zoltán (Q125572963). A badgeseket nem értem, kellene? Szia! Pallor ^vita 2024. április 24., 00:34 (CEST)

Én sem értettem, mik akarnak lenni. Csak azt tudtam értelmezni, hogy Badges opciókat ajánlott fel. Apród ^vita 2024. április 24., 14:00 (CEST)

Szép napot kívánok! A Wikipédia:Magyarország-műhely/Több mint 110 éves magyarok részben szerepel Nagy Lajos (lelkész, 1857–1925) (több mint negyedórája tette be Listeriabot), miközben az ő halálozási idejét tudni lehet, hogy 1925 december13-án hunyt el Kecskeméten, de a wikidatában nem szerepel ez az információ. Kiegészítenéd a wikidatát ezzel az információval? Apród ^vita 2024. május 12., 09:49 (CEST)

Szia, OK, beleírtam! Pallor ^vita 2024. május 12., 10:30 (CEST)

Köszönöm! Apród ^vita 2024. május 12., 10:33 (CEST)

Ha nem tudjuk ki volt, akkor is linkeljük...

...pont azért, hogy könnyebben meglegyen az illető. Sokadjára sem értem mi értelme hogy ne legyen linkelve, vagy éppen kit miért zavar ha van? Csak kérlek értelmes választ adj, ha egyáltalán... Taz ^vita 2024. május 24., 20:02 (CEST)

A feladat egyszerű: linkelj arra a szócikkre, ahol annak az embernek az életrajza olvasható, akinek a nevére beszerkesztetted a linket.

Ennek az ellenkezője: ne linkelj máshová, ne linkelj olyan helyre, ahol nem olvasható az életrajz.

Folyomány: ha az illető szócikke még nincs megírva, akkor linkelj oda, ahova a többi szócikkről is linkelnek ugyanarra a személyre. Ebben az esetben piros link keletkezik.

A fentiek szerint szerkesztjük a Wikipédiát húsz éve. (Én csak négy-öt éve mondogatom neked.)

Most én kérek valamit: írd le azokat az érveket, hogy miért jó egy olvasónak, ha olyan lapra mutat a link, ahol neki kell kibogarászni, hogy ki írta az adott könyvet, vagyis a több azonos nevű személy közül kell kiválasztania, majd újra kattintania, hogy elolvashassa az illető életrajzát. Ismertesd kérlek azokat az előnyöket, amelyek alapján jobb a te módszered, mint közvetlenül odalinkelni, ahol információt talál. Pallor ^vita 2024. május 24., 20:10 (CEST)

Link a személy egyértre azért van, mert a) esetben a szerkesztéskor (még) nem tudni kiről van pontosan szó (ebből van több lehetőség hogy miért), b) esetben egyáltalán nem is szerepel még az egyértben. Az hogy nem szerepel az egyértben nem az illető, akit linkelnek hibája, hanem a wikipédiáé hogy még nem létezik róla utalás sem, nem hogy szócikk (rosszabb esetben nem is lesz), jobb esetben csak a szócikk még nincs belinkelve az egyértbe (merthogy ilyenre is szokott lenni példa). Az a) esetnek nem az a megoldása hogy jön egy szerkesztő és kiveszi a linket, hanem az, hogy idővel jön egy olyan szerkesztő aki pontosan tudja ki lehet az illető és berakja a helyes linket (akár nem létező szócikkét is + egyértet is kiegészíti ha ott esetleg nem szerepel). Ha nincs link még csak az egyértre sem, hogy a fenébe fogja egyszerűen kikeresgélni a szerkesztő hogy egy (új) szócikk esetén pl. Szabó János (űrhajós) mely szócikklapokon szerepel? Van erre egy egyszerű módszer, mert személy szerint nem ismerem, hogyan lehet egy nem linkelt Szabó Jánost könnyen megtalálni és eldönteni hogy ő potenciálisan az én emberem-e? Egyért lapra mutató linkek esetén, ez egy jóval szűkebb kör amit jobb esetben lefut a szerkesztő. Nem tudom mi értelme van annak, hogy linkeket irtsunk, mit ösztönzünk vele? Attól jobb egy szócikk, ha nincs benne nem létező szócikkre/ egyértre hivatkozás? Ha nem, akkor miért kellene úgy tenni mint ha ez így lenne? Félreértés ne essék, nem amellett érvelek hogy minden Szabó Jánost linkeljünk, hanem ott ahol pl. egy komolynak tűnő szerzőről van szó, talán mégiscsak jobb megoldás linkelni, mint egyáltalán nem, csak azért mert talán (!) nincs róla szócikk a magyar wikin. Taz ^vita 2024. május 24., 20:34 (CEST)

Az, hogy a link oda mutasson, ahol annak a személynek a cikke van, vagy lesz, akiről szó van, annak a szerkesztőnek a dolga, aki a linket szerkeszti. Ha még nincs az egyértben a személy, akkor bele kell tenni. Ha nincs kanonizált link, akkor meg kell teremteni. Ezt nem fogja más megcsinálni helyetted, mert rajtad kívül senki nem tudja, hogy ki az az illető, akiről a link az egyértre mutat. Te foglalkoztál vele, te ismered a forrás szerzőjét. Ezt mindenki így csinálja, leszámítva persze a kezdőket, akik még semennyire nincsenek képben.

Ez a te véleményed, nem több. Miből gondolod, hogy egy "profi" szerkesztő (tudtommal itt senki nem kap fizetést a szerkesztésért, tehát mindenki amatőrnek számít) mindent tud amikor valamiről vagy valakiről cikket ír? Ha mindent tudnánk, valószínűleg nem szerkesztenénk... Pláne nem értem miért foglalkoznánk egyből a forrás szerzőjével? Azon kívül hogy az adott forrást elég megbízhatónak tartom-e a cikk írásakor vagy sem (és persze ez is egy szubjektív értékítélet)? Hol van az leírva, hogy mielőtt egy szócikket szerkesztünk előbb a forrásaink szerzőjével kéne behatóan megismerkedni?

Ráadásul te az összes linket az egyértekre szerkeszted ha nem vagy képben, akkor is, ha Szabó János történészről van szó, akkor is, ha Szabó János népművészről, akkori s, ha Szabó János labdarúgóról, politikusról, minisztrerről, bárkiről. És ezt az egyértről visszanyomozni, hogy kiről van szó, körülbelül százszor nagyobb munka, mint egyszer jól megcsinálni. De vizsgáld fordítva: ki az, akinek miután megírta valaki a szócikkét, te az összes azonos nevűről az egyértre mutató linkjét végigvizsgáltad, és a szövegkörnyezetből, életrajzi adataiból kisillabizáltad, hogy melyik linket kell immár az egyértről a személy szócikkére javítani?

Nem értem mitől százszor több munka egy egyszerű linkjavító munkája, mint az enyém, aki ugye mindent tud az adott Szabó Jánosról...? Ezt miből számoltad ki? Az egész megfogalmazásod zavaros számomra, ha nem vagyok képben természetesen egyértre linkelek. Pont ez a vitánk alaptétele. Az utolsó kérdésed sem értem, az a kérdés hogy ki fogja újra megvizsgálni az egyértre mutató linket? Hát az aki ki akarja javítani nem csak törölni, a törlés ugyanis ez esetben sem javítás. Szegény egyszeri nem regisztrált olvasó nem látja hogy az adott link egy egyért oldal és talán nem is fogja megtalálni amit keres ha netalántán rákattint? Hát szerintem te magad is tudod, hogy az ismeretszerzésben nem az a szép hogy esetleg okosabb leszel, hanem a kutatás maga. Zsákutcába futsz a kutatásban? Na ne, ilyen senkivel sem fordulhat elő... akkor inkább töröljük az egyértre mutató linkeket, hiszen biztos hasznosabb az ha az egyértekre soha semmi sem mutat és csak akkor találjuk meg őket ha direkt rákeresünk! Így még szebbé válik a kutatás.

Természetesen az sem igaz, hogy ne lehetne a kereső segítségével felkutatni valaminek az említését, ehhez nem kell tévesen linkelni, mert az olvasó aki nincs bejelentkezve, nem látja, hogy a link nem oda mutat, ahol az információt kapja. Pallor ^vita 2024. május 24., 23:28 (CEST)

Nem azt állítom, hogy ne lehetne kikeresni az összes Szabó János említését, hanem azt hogy szerkesztői szemmel nézve sokkal könnyebb a szerkesztő dolga egy új szócikk írásakor, ha az egyértre hivatkozó linkekből látja mik a potenciálisan javítandó/ javítható linkek és nem kell külön keresgélnie. De gondolom azt pont neked nem kell magyaráznom hogy miért jó az, ha a szerkesztő egyből linkelni is próbálja az új szócikket. Biztosan nem teszi mindenki, de talán abban egyetértünk ha mégis akkor az ugye hasznos. A legutóbbi konkrét példa története: 1) 2023. január 9-én létrejött egy új szócikk, benne egy 2009 óta létező személy egyértre mutató linkkel (történeti forrás szerzője). Akkor nem volt az illető személy kiléte feloldva. Mellékszál, hogy a megfelelő illetőről 2022. január 22-től szintén létezett szócikk. 2) 2024. május 24-én jön egy szerkesztő és törli az egyértre mutató linket, mondván ez így nem segítség. Csak tudnám, hogy a link törlése mitől lenne az? 3) Még ugyanaznap fel lett oldva a megfelelő személy kiléte és a helyes link beillesztve. Akkor már csak az a kérdés melyik a hasznos szerkesztés a második (törlés) vagy a harmadik (feloldás)? Ha abból indulok ki, hogy a 2. váltotta ki a harmadikat akkor igen hasznos volt mindkettő, minden más esetben csak a 3. és mindaddig így is lesz, amíg valaki nem jön rá és jár utána hogy a történeti forrás szerzője egy könyvtáros. De igazad van, jobb lett volna nem linkelni, hiszen akkor nem kellett volna törölnöd a linket hogy megóvj egyszeri olvasókat a felesleges kattintgatásoktól, ahelyett hogy százszor több energiaráfordítással mint a szócikk szerzője magad jöttél volna rá a helyes megoldásra! Bravó! Ja, és köszönet a segítségért! Taz ^vita 2024. május 25., 21:27 (CEST)

Pallorral értek egyet. És szerintem a többségünk. Csak hogy ne „érvelj” azzal, hogy ez csak az ő véleménye. Ha nincs megírva a cikk, akkor felvesszük az egyértlapra, és pont ezzel alakítjuk ki azt a címet, amire linkelni kell. Ha az egyértlapra linkelsz, azzal csak áttolod másra a munkát, aki az ilyen linkeket próbálja irtani, de a töredékét sem tudja a témáról, mint te, és sokkal több munkájába kerül utánajárni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2024. május 25., 21:41 (CEST)

Már bocs, de honnan veszed, hogy adott esetben én többet tudok a témáról? Egyébként köszönöm, megtisztelő hogy ilyen sokat gondoltok rólam (ugye?), de ez egy egyszerű kifogás. Mint ahogy az is, hogy ne próbáld meg feloldani az egyért linket ahelyett a létrehozó helyett, aki az adott időpontban nem tudta feloldani, s egyszerűen kitörlöd. Miért kell ilyen esetben törölni? Mi haszna az egyért linkek irtásának? Hogy nehogy vlki "félrekattintson"? S ha az egyértre jut valaki, akkor nem talál hasznos információt? Vagy megtalálja amit keres, vagy rájön hogy az adott linkről még nincs se magyar szócikk, se utalás. Nem látom mitől jobb az ha, mint végül kiderült létező szócikkre linkelés helyett kitöröljük az egyért linket? Miközben semmiféle kiegészítés nem történt az egyértlapon, s mi alapján is történt volna? Taz ^vita 2024. május 25., 22:58 (CEST)

Hogy a legutóbbi konkrét példát vegyem elő: egy történeti forrás szerzőjéről, kb. annyit lehetett tudni hogy milyen dátum előtt kellett élnie (felnőttként publikált) és hogy a Századokban jelent meg cikke. Ennyiből nincs mivel kiegészíteni egy egyértet, ez nem információ. S bár utólag elég könnyűnek, sőt banálisnak tűnhet (a könyvtáros akadémiai székfoglalójáról volt szó), az adott könyvtárosra, aki az egyértlap alapján egyedüliként egyáltalán szóba jöhetett, külön adatbázisban kellett nekrológot keresni, ami természetesen nem a halála utáni 1-2 évben jelent meg, hogy meg lehessen erősíteni valóban ő az. Nem értem, mitől lenne egyszerűbb ez az út bárkinek? Annyi történt, hogy az adott esetben a szóba jöhető személyre mélyfúrást kellett végezni. Ha ez mindenki másnak 100-szor több energiájába került volna (szerintem épphogy mindenki más egyszerűbben elintézte volna, akár tippre törlés nélkül), akkor igencsak rosszul állunk. Taz ^vita 2024. május 25., 23:31 (CEST)

Taz, Taz, megint mocsárrá változtatod a beszélgetést. Úgy teszel, mintha a korábbi érvekre nem kellene reagálnod, azokat kipipálhatnád, és újabb és újabb erőltetett magyarázatokkal próbálod menteni a menthetetlent. Leírtam, hogy az olvasónak nem jó amit csinálsz, leírtam azt is, hogy miért, de kértem, hogy érvelj amellett, hogy az olvasónak a te módszered a jó, az összes többi szerkesztő által követett módszer pedig rossz. Erre jössz itt azzal, hogy a szerkesztőknek mekkora áldás a tevékenységed, úgy teszel, mintha nem került volna szóba, hogy valójában nem, a szerkesztőknek sem jó.

Arról a sunyi és pökhendi módszerről nem is beszélve, aminek most voltunk a szemtanúi: a Ghyczy József cikkben először az egyért lapra linkeltél, pedig linkelhettél volna arra a cikkre is, amiben olvasható az életrajza: Nagy Miklós (könyvtáros), mert a könyvtáros cikke már létezett akkor is, amikor betetted a rossz linket. Majd amikor nagy kegyesen kijavítod a linket van képed beírni a szerköfbe, hogy te valójában tudtad, hogy ki a szerző, vagyis micsoda feltételezés, hogy ne tudtad volna. Próbáld már normálisan csinálni, mint a többiek, látod, hogy másokat is zavar.

Az pedig töki természetes, hogy ha te dolgozol egy cikken, és te olvasod a forrásait, akkor tőled várja mindenki, hogy a szerzők linkjeit a megfelelő emberre tedd, ne a vakvilágba. Pallor ^vita 2024. május 26., 15:09 (CEST)

Aha, látom megint magadra találtál. Megj. nem tettem be rossz linket (az egyért nem rossz link), s nem tudtam kiről van szó. Elvárhatsz amit akarsz. Ez vagy te, semmit sem változtál. Taz ^vita 2024. május 27., 09:05 (CEST)

Chernel Ferenc

A ossuth Lajos, a "magyarok Mózese": a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Tudományos Akadémia II. Osztálya, a Debreceni Egyetem, Debrecen Megyei Jogú Város és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2002. szeptember 25-26-án Debrecenben rendezett tudományos tanácskozásának előadásai című kötetben említenek egy Chernel Ferenc udvari ágenst (Bécs). Ez azonos a főszolgabíróval vagy egy harmadik Chernel Ferenc?

Ezenkívül A XIX. század első felében a bécsi magyar kancellária mellett egyszerre ti-zenkét udvari ügyvivő (két vallásügyi és tíz általános) tevékenykedett, közülük azonban szinte csak azoknak ismerjük – ha vázlatosan is – a pályafutását, akik a pozsonyi reformországgyűlések résztvevői voltak. 1825 és 1848 között össze-sen tizenegy udvari ágens vett részt távollévő főrendek képviselőjeként a dié-tán: Barkassy Imre, Barlanghy László, Chernel Ferenc (ő ott volt valamennyi országgyűlésen), Dobrán János, Horváth György, Jurkovics Mátyás, Kassics Ignác, Légrády Imre, Németh Lajos, Udvarnoky Lajos és Vaisz József.2 (Budán ugyanebben az időszakban egyszerre hat helytartótanácsi ágens volt, ám kö-zülük mindössze egy fő, Schirmer Vilmos vett részt távollévő főrend képvisele-tében a pozsonyi diétán.) (A c t a P a p e n s i a x x i i i ( 2 0 2 3 ) 1 – 2 . s z á m). Apród ^vita 2024. május 27., 00:24 (CEST)

Vagyis ha azonos az udvari ágens a főszolgabíróval, szerintem érdemes a szócikkben megemlíteni, mint udvari ágenst (ha nem is mint országgyűlési követet).

És innen is törölni az országgyűlési követ meghatározását nála:

• Chernel Ferenc (egyértelműsítő lap)
• Chernel Kálmán
• Chernel István
• https://www.wikidata.org/wiki/Q860507

Apród ^vita 2024. május 27., 00:30 (CEST)

Most újabb feljegyzést találtamaz Arcanumban: követeink a talajt kellően előkészítették és a pécsi ügyekre csak az ülésszak vége felé kerülhetett sor a diéta pedig nagyon is elhúzódott ezért költségkímélés szempontjából 1825 dec 1 én reggel 8 órakor útrakeltek Pozsonyból hazafelé és Győr Zirc Dombóvár Sásd érintésével dec 5 én este 7 órakor megérkeztek Pécsre saját följegyzésük szerint jó egészségben. Pozsonyban a diétánál és szükség esetén Bécsben a m kir udvari kancel¬láriánál a város jogi képviseletét Chernel Ferenc udvari ágens a kancelláriánál akkreditált hites ügyvéd vállalta megállapított tiszteletdijért. (((Dunántúl 1925-07-26 / 167. szám (218. oldal) )

Vagyis ügyvéd is volt Chernel Ferenc (kérdés persze hogy egy harmadik Chernel Ferenc-e)? Apród ^vita 2024. május 27., 01:04 (CEST)

Nem a témához kötődik, csak úgy kérdezem. Ezt az elemzést ismered? Apród ^vita 2024. május 27., 01:10 (CEST)

Megmondom őszintén kevésbé Chernel Ferenc élete (és cikke) érdekes nekem, hanem az országgyűlési követek és képviselők adatait viszem fel a Wikidatába. Ennek "mellékterméke", hogy ha valaki mégsem volt követ, akkor azt javítom vagy jelzem a cikkben, de részemről ennyi. Az, hogy nem volt követ, még nem jelenti azt, hogy ne vehetett volna részt az országgyűlés munkájában, a szerköfben írtam is, hogy absentium ablegatusként említi egy forrás, vagyis a felsőtábla munkájában részt vehetett. Majd később talán kiderül, de a Wikipédia szócikkeibe ritkán írok bele, az infobox átveszi az adatokat a Wikidatáról, ahova elsősorban dolgozom. Azt ugye tudod, hogy nekem is van Arcanum-előfizetésem?

Az irodalomtudományi cikk, sőt az egész projekt marha érdekes, nem tudtam róla, köszönöm! Pallor ^vita 2024. május 27., 03:53 (CEST)

Nem tudtam, hogy neked van Arcanum-előfízetésed (nekem nincs, kis trükkel sajtoltam ki (beírtam egy mondatrészt, aztán a mondatrészt megint egy mondatrészt és így tovább), ami benne van. Én sem kezdek a szócikkbe írni, mert azt sem tudom, hogy ez nem-e egy harmadik Chernel Ferenc volt. Viszont a többi helyről (az egyértelműsítőn kívüli részekben) kiveszem még az országgyűlési követ szót. Szép napot kívánok! Apród ^vita 2024. május 27., 09:15 (CEST)

Itt vannak azok a szerkesztők, akiknek van Arcanum előfizetésük: Kategória:Arcanum-hozzáféréssel rendelkező wikipédisták. Ha valamire szükséged van, kérdezd valamelyiküket. Pallor ^vita 2024. május 27., 09:41 (CEST)