Szmida Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szmida Kálmán
Született1864. szeptember 25.[1]
Nyitra
Elhunyt1939. június 7. (74 évesen)[1]
Nyitra
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Szmida Kálmán (Koloman Smida) (Nyitra, 1864. szeptember 25.[2] – Nyitra, 1939. június 7.) esperes, prépost, tanfelügyelő, a nyitrai magyarság vezéralakja.

Élete[szerkesztés]

Szmida Mátyás ügyvéd, 1864-ben helyettes polgármester[3] és mezőkeszi Palásthy Ludovika fia. Testvére volt Szmida Lajos (1853-1935) számvizsgáló és Pál Károly (1855), illetve valószínűleg Szmida Viktor (1851-1938) lelkész is.

A Nyitrai Piarista Gimnáziumban tanult, majd Esztergomban végezte a teológiát, majd 1887-ben szentelték pappá Nyitrán. 1887-1890 között Vágbesztercén, 1891-1899 között Nyitra-Alsóvárosban volt káplán. 1899-től Kiszucaújhelyen lett plébános, majd 1901-től tanfelügyelő is lett. 1904-ben gyűjtést szervezett a város tűzvész-károsultjainak. 1909-től esperes és a fegyelmi bizottság tagja. 1910-től Nyitra-Alsóváros plébánosa és körzeti esperes. 1913-tól Kereszetelő Szent Jánosról nevezett szabolcsi prépost. 1913-ban ő temette Uzovich Blundell Ludovika úrnőt.[4] 1915-től szentszéki tanácsos, majd a plébánosok tanácsának tagja.

Az államfordulat idején Nyitrán szolgált és Csehszlovákia ellen foglalt állást.[5] Részt vett a város új keresztényszocialista többségű tanácsában, mely végül Tisot bízta meg a cseh megszálló csapatokkal való tárgyalásra. A bevonulás után a túszok közé került.[6]

Az államfordulatig a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület nyitravármegyei választmányának jegyzője.[7] Az Oltáregylet és a Nyitrai Katolikus Kör elnöke.[8] 1910-től a Nyitra városi képviselőtestület és a tanács állandó tagja. 1932-ben a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület nyitrai előadás-sorozatának egyik előadója.[9] Kezdeményezésére 1935-ben Nyitrán, a Szent Mihály-kápolnában, ahol megkeresztelték Prohászka Ottokárt, bronz domborművet avattak a nagy hatású püspök emlékére.[10] A kápolna teljes felújítása is nevéhez fűződik.[11] 1935-ben felszentelte a nyitraegerszegi kultúrházat.[12] 1937-ben tartotta aranymiséjét.[13] 1939. április 11-én Nyitrán többekkel együtt letartóztatták,[14] és 9 hétre Illavára internálták, de Karol Kmeťko nyitrai püspök közbenjárására Jozef Tiso miniszterelnök szabadlábra helyeztette.

Az Egyesült Magyar Párt nyitra körzeti díszelnöke volt.

Irodalom[szerkesztés]

  • 1912 Schematismus cleri dioecesis Nitriensis 1913. Nyitra, 156.
  • 1937 Schematismus cleri dioecesis Nitriensis pro anno a Christo nato MCMXXXVII. Nitra, 170.
  • 1942 Schematismus cleri dioecesis Nitriensis pro anno a Christo nato MCMXLII. Nitra, 115 (nekrológus).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Szmida, http://lexikon.katolikus.hu/S/Szmida.html
  2. familysearch.org Nyitra r.k. kereszteltek anyakönyve 1864, p.123 No. 222.
  3. G. Mihálcz János: Nyitra közigazgatása. In: Borovszky
  4. Milan Hromník 1999: Pečeňadská pamätnica 1899-1999. Bratislava.
  5. Kiss Balázs 2008: Államfordulat Nyitrán (1918-1923). Kisebbségkutatás 2008/2.
  6. James Mace Ward 2013: Priest, Politician, Collaborator: Jozef Tiso and the Making of Fascist Slovakia. London, 46-47.
  7. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye. 219.
  8. 1933-ban alelnöke (Prágai Magyar Hírlap 12/107, 6 (1933. május 10.))
  9. PMH XI/150, 8. (1932. július 2.)
  10. PMH 14/154, 4 (1935. július 9.); PMH 1935. július 28.
  11. Aj toto je umenie 2018; PMH 1935. július 4.
  12. PMH 14/237, 3 (1935. október 16.)
  13. MTI 1937. február 5.
  14. Magyar Élet I/42, 7. (1939. április 11.); I/43, 3. (április 13.); 1939 Danubian review 6/12. (May), 50.

Források[szerkesztés]