Szolomija Amvroszijivna Kruselnicka
| Szolomija Amvroszijivna Kruselnicka | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1872. szeptember 23. Biljavinci |
| Elhunyt | 1952. november 16. (80 évesen) Lviv |
| Sírhely | Licsakivi temető |
| Szülei |
|
| Iskolái | Lviv Conservatory |
| Pályafutás | |
| Műfajok | opera |
| Hangszer | énekhang |
| Hang | szoprán |
| Díjak | Honored Art Worker of the USSR (1951) |
| Tevékenység | énekesnő, pedagógus |
| Szolomija Amvroszijivna Kruselnicka weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szolomija Amvroszijivna Kruselnicka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szolomija Amvroszijivna Kruselnicka (ukránul: Соломія Амвросіївна Крушельницька; Biljavinci, 1872. szeptember 23. – Lviv, 1952. november 16.) ukrán opera-énekesnő, zenepedagógus.
Életútja[szerkesztés]
1872. szeptember 23-án született a Ternopili területen található Biljavinci faluban. Ősi ukrán család leszármazottja, lengyel nemesi ággal. Apja pap volt. 1887-ben átköltöztek a Ternopil közelében fekvő Bila nevű faluba.
Már igen fiatal korában énekelni kezdett. Zenei alapképzettségét a ternopili gimnáziumban kapta, ahol az érettségijét magántanulóként tette le. Első nyilvános fellépésére 1883-ban került sor egy ternopili koncerten, ahol a galíciai Ruszka Beszida társaság kórusával énekelt. Ugyanezzel a kórussal 1885. augusztus 2-án Ivan Franko jelenlétében koncerteztek. 1891-ben Kruselnicka beiratkozott a Galíciai Zenei Társaság Lembergi Konzervatóriumába. Szólistaként első alkalommal, még a konzervatóriumi évei alatt, 1892. április 13-án lépett fel, amikor Händel Messiás oratóriumának fő tételét adta elő. 1893-ban befejezte konzervatóriumi tanulmányait, és még az év őszén Olaszországba ment tanulni. 1894-ben hazatért Lvivbe és belépett a Lvivi Opera társulatába. Közeli, baráti viszonyban volt kora befolyásos galíciai közéletének több tagjáva, így Ivan Franko költővel, Mihajlo Pavlik íróval, Olha Kobiljanszka énekessel, valamint Denisz Szicsinszkij zeneszerzővel.
Az 1895–1896-os évadot Odeszában töltötte, majd több éven keresztül külföldön lépett fel. 1896-ban Olaszországba utazott, később nyugat-európai és dél-amerikai koncert-körútra ment. 1898-tól 1902-ig a Varsói Opera ünnepelt énekese volt. 1902-ben Párizsba utazott, majd énekelt Spanyolországban, Portugáliában.
1904-ben ismét Olaszországba ment, ahol megismerkedett a befolyásos ügyvédként tevékenykedő Cesare Riccione márkival, akivel 1910-ben összeházasodott. Az esküvőjük Buenos Aires egyik templomában volt. Férje révén karrierje egyre feljebb ívelt. Énekelt a La Scalában, többek között olyan híres operaénekesek oldalán is, mint Enrico Caruso. Férjével Viareggióban telepedtek le, ahol egy villát vásároltak.
Kruselnicka pályája csúcsán, 1920-ban hagyta abba operaénekesi pályafutását, utolsó alkalommal Nápolyban lépett fel. Ezt követően már csak kamarazenekarokkal lépett fel. Búcsúkoncertjére 1929-ben Rómában került sor. 1938-ban meghalt a férje. 1939 augusztusában hazalátogatott Lvivbe. Az időközben elkezdődött második világháború eseményei miatt nem tudott visszatérni Olaszországba. Lvivben maradt, ahol a zeneakadémián tanított. A II. világháborút követően szovjet állampolgár lett, és a Lvivi Állami Zeneakadémián folytatta pályáját. 1951-ben megkapta az Ukrán SZSZK érdemes művésze kitüntetést. 1952. november 16-án hunyt el Lvivben. Sírja a Licsakivi temetőben található, egykori jó barátja, Ivan Franko sírja mellett.
Források[szerkesztés]
- Macy, Laura. The Grove Book of Opera Singers. New York: Oxford University Press, 258-259. o. (2008). ISBN 978-0-19-533765-5
További információk[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolomija Amvroszijivna Kruselnicka témájú kategóriát.
