Talenkauen
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: késő kréta, maastrichti | ||||||||||||||||||||||
 A Talenkauen rekonstrukciója
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Talenkauen témájú kategóriát. |
A Talenkauen (tehuelche eredetű nevének jelentése 'kis koponya', az aránylag kis koponyára utalva) a bazális iguanodontia dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta kor maastrichti korszakából, a Pari Aike-formációból, az argentínai Santa Cruz tartománybeli Viedma-tó közeléből vált ismertté. Holotípusa az MPM-10001 katalógusszámú lelet, egy részlegesen összefüggő csontváz, melynek koponyája hátsó része, farka és kezei hiányoznak. A legszokatlanabb jellemzői a bordák mellett levő vékony mineralizálódott lemezek.[1]
Anatómia[szerkesztés]
A Talenkauen alakját és felépítését tekintve hasonlított a Dryosaurusra, de a nyaka aránylag hosszabb volt. A test teljes hossza a becslés szerint nem haladta meg a 4 métert. A fejlett iganodontiáktól eltérően még voltak (premaxilláris) fogai a csőre elején, a hátsó lába pedig négy ujjban végződött. A fejlettebb iguanodontiák első lábujja elveszett, csak a három középső maradt meg. A felkarcsont izomtapadási területei más dél-amerikai ornithopodákra, például a Notohypsilophodonra és az Anabisetiára is jellemzően kisebbek voltak. Ez a dél-amerikai ornithopodákhoz való további hasonlóságokkal együtt arra utal, hogy a déli félgömb ornithopodái elkülönülő csoportot alkottak, de a szerzők arra figyelmeztetnek, hogy a bizonyítékok összessége ilyen értelmezést nem tesz lehetővé. A szerzők kladisztikus elemzés révén az új nemet a Dryosaurusnál és az Anabisetiánál fejletlenebbnek, a Tenontosaurusnál és a Gasparinisauránál azonban fejlettebbnek találták.[1] Később a Macrogryphosaurus és a Talenkauen között az előbbi nem leírásának szerzői rokoni kapcsolatot állapítottak meg, és a két nem számára létrehozták az Elasmaria kládot.[2]
Mineralizálódott lemezek[szerkesztés]
A Talenkauen legegyedibb jellegzetessége egy sor sima ovális lemez, melyek a bordák oldalai mentén helyezkednek el. Ezek a lemezek (180 milliméter) hosszúak, de nagyon vékonyak (a vastagságuk csak 3 milliméter). Legalább az első nyolc borda középső részénél megtalálhatók, lapjukkal a csont felé fordulva.[1] Hasonló lemezek, többek között a Hypsilophodonnál, az Othnielosaurusnál, a Parksosaurusnál, a Thescelosaurusnál[3] és a (szintén Argentínából, bár korábbi rétegekből származó), feltehetően a rokonságába tartozó Macrogryphosaurusnál is ismertté váltak.[2] A lemezek, töredékes voltuk miatt, és azért, mert az élő állatban nem mindegyikük vált csonttá, talán jóval elterjedtebbek voltak, mint ahogy az jelenleg ismert. Fernando Novas és kollégái kijelentették, hogy a lemezek homológok a processus uncinatusokkal, a sávszerű csontos kinövésekkel, melyek különféle állatok, például a hidasgyík, a krokodilok, a madarak és egyes maniraptora theropodák bordáin találhatók. A madaraknál e kinövések a mellkas izmaival együtt a levegő tüdőkbe való áramoltatását segítik, Novas és kollégái pedig úgy vélték, hogy a Talenkauen lemezei hasonló célt szolgáltak.[1] Ezt a homológiát Richard Butler és Peter Galton újabb keletű tanulmánya, a lemezek alakja alapján elvetette.[3] A lemezek túl vékonyak voltak, és az elhelyezkedésük is előnytelen volt ahhoz, hogy igazán hatékony védelmi eszközként szolgáljanak.[1]
Ősbiológia[szerkesztés]
A Talenkauen bazális iguanodontiaként egy kis, két lábon járó növényevő volt.[4] A Pari Aike-formációból származó egyéb dinoszauruszok közé tartozik az óriás titanosaurus, a Puertasaurus[5] és a ragadozó neovenatorida, az Orkoraptor.[6]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Talenkauen című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e Novas 2004
- ↑ a b Calvo2007
- ↑ a b Butler 2008
- ↑ Norman 2004
- ↑ Novas 2005
- ↑ Novas 2008
Források[szerkesztés]
- ↑ Novas 2004: Novas, Fernando E., Cambiaso, Andrea V; and Ambrioso, Alfredo (2004). „A new basal iguanodontian (Dinosauria, Ornithischia) from the Upper Cretaceous of Patagonia”. Ameghiniana 41 (1), 75–82. o.
- ↑ Calvo2007: Calvo, J.O., Porfiri, J.D.; and Novas, F.E. (2007). „Discovery of a new ornithopod dinosaur from the Portezuelo Formation (Upper Cretaceous), Neuquén, Patagonia, Argentina.”. Arquivos do Museu Nacional 65 (4), 471–483. o.
- ↑ Butler 2008: Butler, Richard J., and Galton, Peter M. (2008). „The 'dermal armour' of the ornithopod dinosaur Hypsilophodon from the Wealden (Early Cretaceous: Barremian) of the Isle of Wight: a reappraisal”. Cretaceous Research 29 (4), 636–642. o. DOI:10.1016/j.cretres.2008.02.002.
- ↑ Norman 2004: Norman, David B..szerk.: Weishampel, D.B., Dodson, P., and Osmólska, H. (eds.): Basal Iguanodontia, The Dinosauria, 2nd, Berkeley: University of California Press, 413–437. o. (2004). ISBN 0-520-24209-2
- ↑ Novas 2005: Novas, Fernando E., Salgado, Leonardo; Calvo, Jorge; and Agnolin, Federico (2005). „Giant titanosaur (Dinosauria, Sauropoda)from the Late Cretaceous of Patagonia”. Revisto del Museo Argentino de Ciencias Naturales, n.s. 7 (1), 37–41. o. [2006. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 4.)
- ↑ Novas 2008: Novas, F.E., Ezcurra, M.D.; and Lecuona, A. (2008). „Orkoraptor burkei nov. gen. et sp., a large theropod from the Maastrichtian Pari Aike Formation, Southern Patagonia, Argentina”. Cretaceous Research 29 (3), 468–480. o. DOI:10.1016/j.cretres.2008.01.001.
További információk[szerkesztés]
- National Geographic news release on Talenkauen; the National Geographic Society was one of the supporters of the research on this dinosaur]
