Vita:Odüsszeia
Új téma nyitásaA Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található. |
Szakaszok[szerkesztés]
A szöveget tagoljátok kisebb részekre, így olvashatalan. Kata 2007. március 10., 20:51 (CET)
Csodálatos[szerkesztés]
Csodálatos emberi tevékenység sorozata a Wikipédia.
Ilyen csodálatosak vagyunk mi emberek.
Köszönöm, hogy kattintani érdemes az Önök által üzemelő könyvtárra.! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 62.77.236.208 (vitalap | szerkesztései) 2009. június 28., 09:38
A férfiak és a nők viszonya az Odüsszeiában[szerkesztés]
- Fóti Péter szerkesztését áthoztam a cikkből. Karmelaüzenőlap 2009. november 19., 19:02 (CET)
- == Férfiak és nök viszonya az Odüsszeiaban ==
Az Odüsszeuszt sokat dicsérik, de kevesen olvassák: Aki rászánja magát és figyeli, hogy milyen szerepet játszik az eposzban a férfi-nö viszony, érdekes dolgokat vesz észre: elöször is, hogy a kérdést az Odüsszea elemzöi is elhanyagolják, holott már a trójai háború is egy nö miatt tör ki. Ugyanugy elhanyagolt részlet az, hogy Odüsszeusz nem csupán a kéröket mészárolja le, hanem házának szolgálónöit is, akik a kérökkel lefeküdtek. Nök halomra gyilkolása nyilván nem férne bele abba a képbe, amit az utókor Odüsszeuszról festeni szeretne. Elhanyagolt aspektus még Thelemakhosz és Peneloe bonyolult viszonya is: Thelemakhosz tiszteletlenül beszél anyjával, tipikus macho viselkedést mutat, mondhatnánk ma. Érdekes részlet még, amikor Odusszeusz a neki segitö két pásztornak, szolgálatuk jutalmául mellékfeleségeket helyez kilátásba. A férfi nö viszony rámutat, hogy ebben a vonatkozásban az antik görög kultúra messze távolodott már a minoszi kulturától, ahol a nök társadalmi státusza a férfiakéval egyenrangú volt. [1]
Kezdjük a legkisebb problémával:
Ha a billentyűzetedről hiányoznak a magyar ékezetes betűk, akkor a szerkesztőablak alatt egy gombsoron megtalálhatod ezeket is, ne a szerkesztőtársaidtól várd el, hogy a betűidet egyenként kijavítják.
A sorban következő gond a nem enciklopédiába illő stílus: Aki rászánja magát és figyeli, hogy milyen szerepet játszik az eposzban a férfi-nö viszony, érdekes dolgokat vesz észre.
A nagyobbik probléma, hogy egy sor olyan állítást tartalmaz a kiegészítésed, amit nem támasztottál alá forrással.
- Rögtön az első mondatban: kevesen olvassák. Ezt kétféleképpen is alá lehetne támasztani, vagy egy statisztikai adattal, ha van ilyen, vagy idézettel.
- Így folytatod: a kérdést az Odüsszea elemzöi is elhanyagolják. Ez ilyen kategórikusan semmiképen sem állja meg a helyét. Nekem ugyan nincs áttekintésem az Odüsszeiát elemző könyvtárnyi irodalomról, de azt például még én is tudom, hogy Graves igenis sokat foglalkozott azzal, hogy a nők társadalmi státusza hogyan tükröződött az Odüsszeiában.
- Forrásként megadtál ugyan egy Szerb Antal esszét, de az csak egyetlen állítást támaszt alá azok közül, amikkel a cikket kiegészítetted, mégpedig a minószi kultúrára vonatkozót. Minden máshoz hiányzik a forrás.
Úgy látom, hogy a saját gondolataidat igyekeztél publikálni, csakhogy a Wikipédia nem az első közlés helye. Sebaj, a saját honlapodon, ahol a Szerb Antal esszét is közzétetted, a saját gondolataidat is nyilvánosságra hozhatod.
Mellesleg vitába szállnék azzal, ahogy Thélemakhosz viselkedését puszta tiszteletlenségnek titulálod. Sajnos nem adtad meg egyik megjegyzésedhez sem a megfelelő helyet az Odüsszeiából, de feltételezem, hogy a huszonegyedik éneknek erre helyére gondolhattál:
Nálam, anyám, joga több nincs senkinek ehhez az íjhoz:
annak adom, kinek óhajtom, s attól tagadom meg;
és aki csak sziklás Ithakán gyakorolja uralmát,
vagy bármely szigeten; szemben lovas éliszi tájjal:
egy sem tarthat erővel vissza. Ha úgy akarom, hát
néki örökbe adom, hogy hordja magával az íjat.
Hát a szobádba eredj, s munkáddal foglalatoskodj,
rokka legyen gondod s a szövőszék, szolgaleánynak
ossz munkára parancsot. Az íj meg a férfiaké lesz
és legelőbb az enyém, aki úr vagyok ebben a házban.
Megdöbbenve vonult termébe az isteni asszony,
mert a fiú okos intelmét befogadta szivébe.
Komplexebb dologról lesz itt szó. Télemakhosz éppen átlépőben van a gyermekség és a felnőttség határán. Nem szimplán pimaszkodik az anyjával, hanem azt közli, hogy átveszi a kormányt, mert ő immáron felnőtt. Az viszont valóban jól leolvasható a történetből, hogy Pénelopé csak a két férfi, az apa és fia interregnumában lehetett feje a háznak.
Egy másik megjegyzésed is feltűnt: Odusszeusz a neki segitö két pásztornak, szolgálatuk jutalmául mellékfeleségeket helyez kilátásba. Ugyan hol van szó másodfeleségekről? Szerintem ezek a vonatkozó részek (itt is elmulasztottad közölni, hogy melyik helyre gondolsz): A tizennegyedik énekben:
Mert hiszen isteneink nem eresztik már haza többé
azt, aki engem erősen, birtokot adva, szeretne,
telket is adna nekem, házat, takaros feleséget,
mint amilyent ad a hű szolgának a jószivü gazda,
hogyha a munkáját isten meg is áldja, miképen
íme, megáldja az én munkámat, amellyel igyekszem.
és a huszonegyedik énekben:
isten a gőgös kérőket ha megadja levernem,
mindkettőtöknek feleséget, birtokot adva,
házat emeltetek itt, közelemben, s Télemakhosszal
társak, testvérek lesztek ti előttem ezentúl.
Persze nem az lenne a lényeg, hogy te vagy én mit gondolunk az Odüsszeiáról, hanem hogy a róla szóló gazdag irodalomban mi áll.
Karmelaüzenőlap 2009. november 19., 23:33 (CET)
Hiányérzet[szerkesztés]
Hiányolom a mű keletkezésének körülményeit és Homérosz vitatott szerzőségének leírását. Bináris ideWikidata Kelt: Wikipédia, 2013. március 15., 07:20 (CET)